„A Manhattan terv idővonala” változatai közötti eltérés

* április 10.: Nagy-Britanniában megalakul a MAUD bizottság (brit tudósok kutatócsoportja, akik a nukleáris kutatásokra szakosodtak) és megkezdik az atombomba koncepció megvalósíthatóságát.{{refhely|Hoddeson|18. o.}}.

* május 21.: [[George Kristiakowsky]], a [[Harvard Egyetem]] professzora a [[Gázdiffúzió|gázdiffúzió]] jelenségét javasolja, mint az urán izotópjainak szétválasztására és az urán-235 kinyerésére alkalmas módszert{{refhely|Hewlett|31. o.}}

* szeptember: Edgar Sengier a belga-kongói [[Shinkolobwe bánya]] igazgatója elrendeli, hogy a kibányászott uránkészlet felét – nagyjából 1050 tonnányit – titokban szállítsanak el New Yorkba, az African Metal Corps-hoz, a Union Miniére csoport amerikai kereskedelmi divíziójához.<ref>{{cite book|author=Susan Williams|title=Spies in the Congo|url=https://archive.org/details/spiesincongoamer0000will|origyear=2016|publisher=New York: The Free Press|pages=[https://archive.org/details/spiesincongoamer0000will/page/186 186]-187. o.|isbn= 9781610396547|language=angol}}</ref><ref>{{cite book|author=Tom Zoellner|title=Uranium|url=|origyear=2009|publisher=London: Penguin Books|pages=45. o.|isbn=9780143116721|language=angol}}</ref>

* június 28.: Roosevelt elnök 8807. sz. elnöki rendeletével megalapítja az [[Office of Scientific Research and Development]] (OSRD – Tudományos Kutatási és Fejlesztési Iroda) szervezetet, amelynek vezetője szintén Vanevar Bush lesz,<ref>{{cite web|url=https://www.presidency.ucsb.edu/documents/executive-order-8807-establishing-the-office-scientific-research-and-development|author=Franklin D. Roosevelt|title=Executive Order 8807—Establishing the Office of Scientific Research and Development|language=angol|publisher=The American Presidency Project|accessdate=2023-10-20|archiveurl=https://web.archive.org/web/20170917031732/http://www.presidency.ucsb.edu/ws/index.php?pid=16137|archivedate=2017-09-17}}</ref>, egyben a OSRD-be beolvad a korábbbi NDRC és annak elődje az Uránium Tanácsadó Testület, amelynek vezetője a nagy szervezeten belül [[James Conant]] lesz.{{refhely|Hewlett|41. o.}}

* december 6.: Bush összehív egy értekezletet, amelynek az a célja, hogy megszervezzen egy gyorsított projektet a kutatásokra, amelyet még mindig Arthur Compton menedzsel. A feladatok kijelölésekor [[Harold C. Urey|Harold Urey]]-t, a [[Chicagói Egyetem|Chicagoi Egyetem]] kémia professzorát bízzák meg, hogy fejlessze a gázdiffúziós eljárást és az urándúsítási folyamatokat, miközben [[Ernest Lawrence]], a Berkeley fizikusa megbízást kap az [[Elektromágnes (fizika)|elektromágneses]] izotópszeparáció módszerének kifejlesztésére, amely végül a [[Calutron|calutron]] berendezés feltalálásához vezet.> <ref>{{cite web|url=https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1044030597001232|author=Alfred L. Yergey és A.Karl Yergey|title=Preparative Scale Mass Spectrometry: A Brief History of the Calutron|language=angol|publisher=Journal of the American Society for Mass Spectrometry|accessdate=2023-10-20}}</ref> Compton a plutónium kérdését visszaadja Bushnak és Conantnak{{refhely|Rhodes|388-389. o.}}<ref>{{cite web|url=https://www2.lbl.gov/Science-Articles/Research-Review/Magazine/1981/81fepi2.html|author=|title=Lawrence and his Laboratory – The Calutron|language=angol|publisher=Department of Energy|accessdate=2023-10-20}}</ref>

* szeptember 26.: a Manhattan Projekt megkapja az engedélyt a Háborús termelési Tanácstól, hogy a legmagasabb háborús szükségleti prioritás besorolást alkalmazza {{refhely|Jones|81. o.}}

* október: Az Egyesült Államok Hadserege Műszaki szolgálata egy különleges különítménye érkezik [[Belga Kongó|Belga-Kongó]]ba, hogy segítsenek újranyitni a Shinkolobwe bányát az áradásokat követően. A munka kiterjedt az elárasztott tárnákből a víz elvezetésére, a bányagépek helyrehozatalára és az egyéb infrastruktúrák, elsősorban a szállítási kapacitás fejlesztésére.<ref name="SpiCo">{{cite book|author=Susan Williams|title=Spies in the Congo|url=https://archive.org/details/spiesincongoamer0000will|origyear=2016|publisher=New York: The Free Press|pages=[https://archive.org/details/spiesincongoamer0000will/page/3 3]-11. o.|isbn= 9781610396547|language=angol}}</ref>

* augusztus 13.: Kenneth Nichols váltja fel James Marshallt Groves tábornok helyettesi posztján.{{refhely|Nichols|101. o.}}. Első feladataként kapja, hogy a katonai főhadiszállást [[Manhattan (városrész)|Manhattanből]] Oak Ridge-be költöztesse át{{refhely|Jones|88. o.}}

* augusztus 19.: Franklin D. Roosevelt és Winston Churchill aláírja Kanadában a Quebeci Egyezményt a nukleáris kooperációről az USA, Anglia és Kanada között, illetve a Tube Alloy program hivatalos beolvadásáról a Manhattan Projektbe.{{refhely|Gowing|171. o.}}.

* május 9.: a világ harmadik atomreaktora, a LOPO megkezdi önfenntartó láncreakción alapuló működését Los Alamosban. A [[Vizes homogén reaktor|vizes homogén reaktor]] dúsított uránnal működik és a neve (LOPO = low power) arra utal, hogy nem célja az energiatermelés, hanem a fűtőanyag kritikus tömegének meghatározását kutatandó hozták létre{{refhely|Hoddeson|202. o.}}

* július 17.: a „Thin Man” bomba fejlesztésével végleg felhagynak. Helyette egy működő implóziós technika, a [[Fat Man]] megvalósítása válik prioritássá, majd ezt követi egy ágyúcső kialakítású uránium bomba, a [[Little Boy]].<ref >{{cite journal|author=Lillian Hoddeson|journal=Historical Studies in the Physical and Biological Sciences|year = 1993|title =The Discovery of Spontaneous Fission in Plutonium during World War II|publisher =University of California Press|issn =0890-9997|pages =279-300|url=https://www.jstor.org/stable/27757700}}</ref>

* november vége: Samuel Goudsmit, az Alsos Művelet tudományos vezetője a hírszerzési adatokból és a [[Strasbourg]]ban talált dokumentumokból levonja a következtetést, hogy Németország végül nem ért el alapvető áttörést egy atombomba, vagy nukleáris reaktor megalkotásában és hogy a kísérletek nem is kaptak magas prioritás<ref>{{cite book|Samuel Goudsmit|title=Alsos|url=https://archive.org/details/alsos0001goud|origyear=1947|publisher=New York: Henry Schuman|pages=[https://archive.org/details/alsos0001goud/page/69 69]-79. o.|isbn=0-938228-09-9|language=angol}}</ref>

* július 16.: végrehajtják a világ első [[nukleáris robbantás]]át Alamogordoban, a [[Trinity (nukleáris teszt)|Trinity teszt]] keretében, egy implóziós plutóniumbombával, amelyet a tudósok „A Kütyü” névre kereszteltek,{{refhely|Rhodes|655-677. o.}}, miközben az [[USS Indianapolis (CA 35)|USS Indianapolis]] kifut [[San Francisco (Kalifornia)|San Franciscoból]] [[Tinian]] felé, fedélzetén a [[Little Boy]] atombomba alkatrészeivel{{refhely|Rhodes|670. o.}}

* augusztus 13.: Groves saját felelősségére visszatartja egy harmadik bomba leszállítását, mivel sem felettesét, Marshall tábornokot, sem Stimson hadügyminisztert nem éri el, mondván ''„szörnyű hiba lenne a tengerentúlra küldeni egy újabb atombomba alkatrészeit”,''{{refhely|Groves|352. o.}}, pedig egy Fat Man bomba még készen áll elegendő urán-235-tel, bár egy Little Boy típusúra még decemberig várni kell{{refhely|Nichols|175. o.}}

* augusztus 14.: [[Japán kapitulációja|Japán feltétel nélkül megadja magát]] a Szövetséges hatalmaknak {{refhely|Hewlett|405-406. o.}}

* augusztus 21.: Harry Daghlian fizikus halálos dózis (510 rem) [[Gamma-sugárzás|sugárzás]]t szenved el egy véletlen nukleáris balesetben, amikor véletlenül [[Volfrám-karbid|volfrám-karbid]] téglát ejt egy plutónium bomba magjára. Szeptember 15-én meg is hal<ref>{{cite web|url=https://ahf.nuclearmuseum.org/ahf/profile/harry-daghlian/|author=|title=Harry Daghlian|language=angol|publisher=Atomic Heritage Foundation|accessdate=2023-10-24}}</ref>