„Szekérvár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Szekérvár: kis bövítés Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés |
|||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
[[Fájl:Battle of Muhi.jpg|thumb|260px|A muhi csata vázlata, középen a szekérvár]] |
[[Fájl:Battle of Muhi.jpg|thumb|260px|A muhi csata vázlata, középen a szekérvár]] |
||
A '''szekérvár''' egy olyan (elsősorban) védekező jellegű hadi taktika, amikor a sereg szekereit a tábor körül védelmi pozíciókba rendezik. A taktikát már az [[ókor]]ban is használták. A kalandozó magyarok kör alakú szekérvárakban töltötték az éjszakákat. Ez egy igen bevált módszer volt, egész Európában használták. Az elvesztett [[muhi csata]] egyik legismertebb eleme a szekérvár. A legelterjedtebben a Lengyel Királyságban használták. A [[Husziták|huszita]] harcmodor központi része volt a szekérvár, ahol a szekereket láncokkal kötötték össze, és a szekerekre lövészeket ([[puska|puskás]], vagy [[íj]]as), és [[lándzsa|lándzsásokat]] telepítettek. A szekérvár közepén a védett személyek (lovasok és/vagy civilek) kaptak helyet. |
A '''szekérvár''' egy olyan (elsősorban) védekező jellegű hadi taktika, amikor a sereg szekereit a tábor körül védelmi pozíciókba rendezik. A taktikát már az [[ókor]]ban is használták, például a gallok. A kalandozó magyarok is gyakran kör alakú szekérvárakban töltötték az éjszakákat. Ez egy igen bevált módszer volt, egész Európában használták. Az elvesztett [[muhi csata]] egyik legismertebb eleme a szekérvár. A legelterjedtebben a Lengyel Királyságban használták. A [[Husziták|huszita]] harcmodor központi része volt a szekérvár, ahol a szekereket láncokkal kötötték össze, és a szekerekre lövészeket ([[puska|puskás]], vagy [[íj]]as), és [[lándzsa|lándzsásokat]] telepítettek. A szekérvár közepén a védett személyek (lovasok és/vagy civilek) kaptak helyet. |
||
A cseh módszer szerint szekerek oldala vastag deszkából készült, négyszög alakba állítva. A magyarok a [[magyar kalandozások|kalandozások]] idején a kör alakú szekérvárat alkalmazták. |
A cseh módszer szerint szekerek oldala vastag deszkából készült, négyszög alakba állítva. A magyarok a [[magyar kalandozások|kalandozások]] idején a kör alakú szekérvárat alkalmazták. |
||
A lap 2020. június 6., 10:44-kori változata
A szekérvár egy olyan (elsősorban) védekező jellegű hadi taktika, amikor a sereg szekereit a tábor körül védelmi pozíciókba rendezik. A taktikát már az ókorban is használták, például a gallok. A kalandozó magyarok is gyakran kör alakú szekérvárakban töltötték az éjszakákat. Ez egy igen bevált módszer volt, egész Európában használták. Az elvesztett muhi csata egyik legismertebb eleme a szekérvár. A legelterjedtebben a Lengyel Királyságban használták. A huszita harcmodor központi része volt a szekérvár, ahol a szekereket láncokkal kötötték össze, és a szekerekre lövészeket (puskás, vagy íjas), és lándzsásokat telepítettek. A szekérvár közepén a védett személyek (lovasok és/vagy civilek) kaptak helyet.
A cseh módszer szerint szekerek oldala vastag deszkából készült, négyszög alakba állítva. A magyarok a kalandozások idején a kör alakú szekérvárat alkalmazták.
A szekérvárat a szekerekbe fogott igavonó állatok segítségével oszlopokban mozgatni is lehetett, amit zászlójelekkel vezényeltek, így támadó fegyverként is jól használható volt.
Sok esetben a hadsereg táborát vették körül szekérvárral (időnként több szekértáborra bontva) ebben az esetben létfontosságú volt a megfelelő mozgási lehetőségek biztosítása a táboron belül.
A hadtörténet során a legnagyobb győzelmet a búrok (Vootrekkerek) aratták a zuluk elleni háborúban, mikor is a Véres-folyó menti csatában szekérvárat alkotva a 464 búr harcos 3000 zulu támadót semmisített meg, mindössze 3 fős veszteséggel.
