Bolygó

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen[* 1], valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget. A csillagászok már találtak bolygókat más csillagok körül is. Ezek az exobolygók.

Van továbbá olyan elmélet is, amely szerint a csillagközi térben is lehetnek bolygószerű égitestek, amelyek valamely csillagrendszerből lökődtek ki, vagy csillagközi por összesűrűsödésével jöttek létre.[1]

A bolygókkal foglalkozó tudományág a planetológia.

Keletkezése[szerkesztés]

Nem tudni pontosan, hogyan keletkeznek a bolygók. A jelenlegi elképzelés az, hogy egy csillagköd szétesésekor születnek. A csillagköd anyagának egy része, az összesűrűsödés miatt annak közepén protocsillaggá válik, a többi része pedig hatalmas por és gázfelhőként kering körülötte. Ez utóbbit hívjuk protoplanetáris korongnak. A porhalmaz egy része egyes helyeken a térben összesűrűsödik, és a tömegvonzás hatására gömbbé formálódik. Miután egy születő bolygó átlép egy bizonyos méretet (kb. a Hold átmérőjét), olyan nagy lesz a vonzáskörzete, hogy egyre több porrészecskét vonz magához, és egyre gyorsabban gyarapítja saját anyagát.

A kisebb anyagcsomók (ha sok van belőlük), a központi gravitációs pont körül keringve egymásnak ütköznek és összetapadhatnak, ezáltal nagyobb anyagcsomók jönnek létre, amik végső soron bolygókká alakulhatnak.

A Naprendszer bolygói[szerkesztés]

Lásd még: A Naprendszer égitestjeinek listája
A Nap, a bolygók és a Pluto méretének aránya egymáshoz képest

Naprendszerünkben a jelenleg elfogadott definíciók alapján nyolc bolygót ismerünk. 2006. augusztus 24-éig a Pluto is bolygónak számított. Ekkor adták meg a bolygó új definícióját és hozták létre a törpebolygó kategóriát, melybe további négy égitestet sorolunk. A bolygók körül lehetnek kisebb kísérőobjektumok, ezeket holdaknak nevezzük.

A Naprendszer bolygóinak három csoportja:

Az alábbi táblázat összehasonlítja a három csoport legfontosabb jellemzőit:

Jellemző Óriásbolygók Kőzetbolygók Törpebolygók
összetétel főleg gáz főleg szilárd anyag
térfogat a Földénél nagyságrendekkel nagyobb a Földéhez hasonló kisebbek a Merkúrénál, és a nagyobb holdaknál
holdak száma több mint egy tucat (és egyre újabbakat fedeznek fel) kettő vagy kevesebb akár öt is (a Plutónál)

Felfedezése a történelem során[szerkesztés]

Feltehetően először az ókori csillagászok fedezték fel az egyébként csillagnak látszó, apró fényeket, amelyek észrevehetően mozognak a csillagokhoz képest. Az ókori görögök hívták ezeket vándorló csillagoknak, és tulajdonképpen minden olyan égitestet, ami nem csillag, bolygónak tekintettek. A kor fejlettebb civilizációi egységesen hittek benne, hogy a Föld a Világegyetem középpontjában áll és az égitestek, a „bolygók” és csillagok körülötte keringenek.

Az ősi civilizációk csak az öt szabad szemmel látható bolygót ismerték, melyeket isteneikről neveztek el. A bolygók létezésének elmélete folyamatosan fejlődött a történelem során. Az ókori vándorló csillagok elképzelésből lett idővel a modern kor Föld-szerű égitestje. A téma kibővült a Naprendszeren kívüli bolygókkal is. A bolygó mint égitest meghatározása rengeteg tudományos kérdést vetett fel. A 19. század végén összesen 18 bolygót tartottak számon a Naprendszerben.[3]

A történelem előtti időkben a következő égitesteket tekintették bolygóknak, ebben a sorrendben:

Hold Merkúr Vénusz Nap Mars Jupiter Szaturnusz

A reneszánsz korban jött a felismerés, hogy maga a Föld is egy bolygó, a heliocentrikus világkép elterjedésével.

Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz

A 19. század közepéig rengeteg, a Nap körül keringő égitestet fedeztek fel, melyeket bolygóként kezeltek.

Merkúr Vénusz Föld Mars Vesta Juno Ceres Pallas Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz

Ez így volt egészen 1853-ig, amikor a csillagászok széles körben elfogadták a kisbolygó égitesttípust. 1853-tól 1930-ig:

Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz

A Plútó, mint bolygó felfedezése után, 1930-tól 2006-ig:

Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz Plútó

Napjainkban, a Pluto „lefokozása” után:

Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz

Mai Naprendszer a törpebolygókkal együtt:

Merkúr Vénusz Föld Mars Ceres Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz Pluto Haumea Makemake Eris

A bolygók nevének eredete[szerkesztés]

A Naprendszer bolygóinak nevei a Föld kivételével megegyeznek a római istenek nevével:

  • Merkúr: a kereskedelem, az utazás és a tolvajlás istene
  • Vénusz: a szépség és a szerelem istennője
  • Mars: a háború istene
  • Jupiter: a Pantheon főistene és az univerzum teremtője
  • Szaturnusz: a mezőgazdaság istene
  • Uránusz: az ég istene
  • Neptunusz: a tengerek istene.

A törpebolygók neveinek eredete:

  • Ceres: a növények római istene
  • Pluto: az alvilág római istene
  • Haumea: a termékenység hawaii istennője
  • Makemake: a polinéz teremtő isten
  • Eris: a viszály és veszekedés görög gonosz istennője.

Egyes kultúrákban a hét napjainak elnevezése az istenek nevéből származik, amik társultak minden egyes égitesttel.

A spanyol nyelvben például a hétfő (lunes) a Hold (Luna) napja, a kedd (martes) a Mars (Marte) napja, a szerda (miércoles) a Merkúr (Mercurio) napja, a csütörtök (jueves) a Jupiter (Júpiter) napja, a péntek (viernes) pedig a Vénusz (Venus) napja. De pl. az angol Sunday és Monday elnevezésben is visszaköszön a Sun (Nap) és a Moon (Hold) szó, akárcsak a német Sonntag (die Sonne - Nap) és Montag (der Mond - Hold) elnevezésekben. A közhiedelemmel ellentétben a Friday és Freitag nem a free ill. frei szavakra vezethető vissza, hanem Freya germán isten nevére, akit szintén egy égitesttel társítottak.

A különböző bolygók melléknevei mitológiai személyektől származnak, kivétel az Uránusz mellékbolygóinak nevei, melyek klasszikus színházi darabok szereplőiről emlékeznek meg. A Naprendszer további kisebb elemei különböző források által kapták neveiket: mitológiai alakokról (Pluto, Sedna, Eris, Varuna és Ceres), felfedezőikről (mint például a Halley-üstökös) vagy a felfedezésükkel kapcsolatos alfanumerikus kódokból.

A bolygók fontosabb jellemzői[szerkesztés]

Az alábbi táblázatban a Nap és a bolygók néhány adata szerepel a Föld megfelelő adatával összehasonlítva.

Típus Név Egyenlítői
átmérő 1 		Tömeg 1 Pályasugár
(átlagos, CsE) 1 		Keringési idő
(év) 1 		Tengelyforgási idő
(nap) 1 		Inklináció 2 Atmoszféra
Központi csillag Nap 109 332 950 - - 25-35 - -
Kőzetbolygók Merkúr 0,382 0,06 0,38 0,241 58,6 3,38° nyomokban
Vénusz 0,949 0,82 0,72 0,615 -2433 3,86° CO2, N
Föld 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 7,25° N2, O2
Mars 0,53 0,11 1,52 1,88 1,03 5,65° CO2, N2
Óriásbolygók Jupiter 11,2 318 5,20 11,86 0,414 6,09° H2, He
Szaturnusz 9,41 95 9,54 29,46 0,426 5,51° H2, He
Uránusz 3,98 14,6 19,22 84,01 0,718 6,48° H2, He
Neptunusz 3,81 17,2 30,06 164,79 0,671 6,43° H2, He
1 A Föld paramétereihez viszonyított értékek
2 A Nap egyenlítőjéhez viszonyítva
3 A Vénusz ellentétes tengelyforgású a többi bolygóhoz képest, ezt jelöli a mínusz előjel

Bolygók a Naprendszeren kívül[szerkesztés]

Bővebben: Exobolygó

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ A Naprendszer legnagyobb bolygói (gázóriások) tartalmaznak ugyan hidrogént a fúzióhoz, de nem elegendően nagy hőmérsékleten. Elektromágneses sugárzásuk hullámhossza magasabb, mint a fényé; sugárzásuk tehát a hősugárzás tartományába esik. Másrészt, energiatöbbletük nem a fúzióból származik, hanem a bolygó térfogatának csökkenéséből (kollapszus)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Rogue planet find makes astronomers ponder theory. Cnn.com. 2000. okt. 6.
  2. ↑ 2006-ig az Eris neve nem hivatalosan Xena volt.
  3. ↑ The Planet Hygea. (Hozzáférés: 2010. augusztus 18.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons:Category:Planet
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolygó témájú médiaállományokat.
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a bolygó címszót a Wikiszótárban!
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bolygó&oldid=27041963”