Offenbach am Main
| Offenbach am Main | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Hessen | ||
| Kerület | Darmstadt | ||
| Járás | Darmstadt Government Region | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 1050 | ||
| Polgármester | Felix Schwenke (SPD) | ||
| Irányítószám | 63001–63075 | ||
| Körzethívószám | 069 | ||
| Rendszám | OF | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 134 170 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2 616 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 98 m | ||
| Terület | 44,90 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 06′, k. h. 8° 46′Koordináták: é. sz. 50° 06′, k. h. 8° 46′ | |||
 Offenbach am Main
Pozíció Hessen térképén
| |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Hessen térképén | |||
| Offenbach am Main weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Offenbach am Main témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Offenbach am Main város Németországban, Hessen szövetségi tartomány déli részén.
Történelme[szerkesztés]
A város alapjait a frankok tették le 561-ben. A 6. vagy a 7. században már temető létezett a településen, arra lehet ezzel következtetni, hogy már keresztények voltak az itteniek.
Az első írásos emlék a városról 977-ben II. Ottó császár egyik okiratában (Frankfurt am Main dómjában találták meg) szerepel.
1255-ben Falkastein család kapta meg a birtokot. 1372-ben Falkenstein Fülöp gróf 1000 forintért elzálogosította a várost Frankfurt am Main városának.
1486-ban Isenburg Lajos gróf visszaszerezte a várost. Az Isenburg grófok itt építették ki a rezidenciájukat. 1559-ben a város evangélikussá vált.
A harmincéves háborúban 1631-ben a svédek megszállták a várost. 1698-ban Isenburgi János Fülöp gróf a várost a hugenottáktól megszerezte.
A 18. században városi rangot kapott. A településen ekkor a dohánytermesztés játszott kulcsszerepet a gazdaságban. Goethe 1775-ben itt udvarolt Lili Schönemannak. Ekkor alakult az első ipari központ. 1798-ban a katolikusok 200 év után ismét Istentiszteletet tartottak Offenbachban.
1815-ben az Isenburgok elvesztették a várost és Ausztria része lett. 1819-ben Hesseni Nagyhercegség része. 1828-ban szabad város lett. 1832-ben a város járási székhely lett. 1842-ben megalapították a Darmstädter Chemiker vállalatot. 1848-ban megnyitották a Frankfurt-Offenbach vasutat. 1873-ban megépítették a főpályaudvart.
A második világháború befejeztével a város 36%-a megsemmisült.
Lakossága[szerkesztés]
A lakosság 31,1%-a nem német anyanyelvű: 7 180 fő török, 4 102 fő olasz, 3 867 fő görög, 3 329 fő szerb, 2000 fő lengyel, 1 664 fő marokkói, 1 347 bosnyák.
|
|
|
¹ Népszámlálás
Polgármesterek[szerkesztés]
|
|
Kultúra[szerkesztés]
Színházak[szerkesztés]
A városban számos színház van:
- „Theaterclub Elmar“
- Capitol
Múzeumok[szerkesztés]
- Cípőmúzeum – Schuhmuseum
- Művészeti múzeum
Testvérvárosai[szerkesztés]
Franciaország Puteaux (1955)
Luxemburg Esch-sur-Alzette (1956)
Ausztria Mödling (1956)
Belgium Saint-Gilles-les-Bruxelles, Brüsszel (1956)
Egyesült Királyság Tower Hamlets, London (1956)
Kína Jangcsou (1997)
Szerbia Zimony, Belgrád (1956)
Olaszország Velletri (1957)
Japán Kavagoe (1973)
Nicaragua Rivas (1986)
Magyarország Kőszeg (1995)
Sport[szerkesztés]
A legnagyobb futballcsapat a Kickers Offenbach (OFC). Ők a Stadion am Bieberer Berg-ben gyakorolnak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
További információk[szerkesztés]
