Egyik leggyakoribb őshonos növényünk a pásztortáska. Az 1700-as évek végéig palackfű néven szerepelt a különböző magyar füvészkönyvekben, de még ma is számos neve ismert, mint a csapka, pásztorerszény, paptarsoly

Laza fürtös virágzat. A magház és a termések háromszögűek, ék alakútól a szív alakúig változnak, felfelé elállóak, felül legszélesebbek. A szár elágazó. Tőlevélrózsa. A tőlevelek kacúrosak vagy szárnyasan tagoltak. A felső levelek ép szélűek. Mindenfelé (utak, rétek, töltések mentén) tömegesen előforduló egy- vagy kétéves növény. Egész nyáron virágzik, de legnagyobb tömegben április-májusban
A növény flavonoidokat, egy vérzéscsillapító peptidet, kálium- és kalciumsókat, kolint, tiramint tartalmaz.

A növény vérzéscsillapító hatású, belső vérzés (méh, gyomor, bél) esetén a kiegészítő terápia részeként alkalmazzák, de ismert gyulladáscsökkentő és vizelethajtó tulajdonsága is, amit magas kálium-tartalmának köszönhet. Orrvérzés esetén a növény teájába mártott tampont az orrlyukba helyezve csillapítja a vérzést.