orgonavirág

Hungarian

orgonavirág

Etymology

orgona +‎ virág

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈorɡonɒviraːɡ]
• Hyphenation: or‧go‧na‧vi‧rág

Noun

orgonavirág (plural orgonavirágok)

1. lilac (flower)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	orgonavirág	orgonavirágok
accusative	orgonavirágot	orgonavirágokat
dative	orgonavirágnak	orgonavirágoknak
instrumental	orgonavirággal	orgonavirágokkal
causal-final	orgonavirágért	orgonavirágokért
translative	orgonavirággá	orgonavirágokká
terminative	orgonavirágig	orgonavirágokig
essive-formal	orgonavirágként	orgonavirágokként
essive-modal	—	—
inessive	orgonavirágban	orgonavirágokban
superessive	orgonavirágon	orgonavirágokon
adessive	orgonavirágnál	orgonavirágoknál
illative	orgonavirágba	orgonavirágokba
sublative	orgonavirágra	orgonavirágokra
allative	orgonavirághoz	orgonavirágokhoz
elative	orgonavirágból	orgonavirágokból
delative	orgonavirágról	orgonavirágokról
ablative	orgonavirágtól	orgonavirágoktól
non-attributive possessive - singular	orgonavirágé	orgonavirágoké
non-attributive possessive - plural	orgonavirágéi	orgonavirágokéi

Possessive forms of orgonavirág
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	orgonavirágom	orgonavirágaim
2nd person sing.	orgonavirágod	orgonavirágaid
3rd person sing.	orgonavirága	orgonavirágai
1st person plural	orgonavirágunk	orgonavirágaink
2nd person plural	orgonavirágotok	orgonavirágaitok
3rd person plural	orgonaviráguk	orgonavirágaik

Related terms

• orgona
• orgonabokor
• orgonafa

 

Further reading

• orgonavirág in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN