csillogó
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Participle
[edit]csillogó
Adjective
[edit]csillogó (comparative csillogóbb, superlative legcsillogóbb)
Declension
[edit]Inflection of csillogó | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | csillogó | csillogók csillogóak |
accusative | csillogót | csillogókat csillogóakat |
dative | csillogónak | csillogóknak csillogóaknak |
instrumental | csillogóval | csillogókkal csillogóakkal |
causal-final | csillogóért | csillogókért csillogóakért |
translative | csillogóvá | csillogókká csillogóakká |
terminative | csillogóig | csillogókig csillogóakig |
essive-formal | csillogóként | csillogókként csillogóakként |
essive-modal | — | — |
inessive | csillogóban | csillogókban csillogóakban |
superessive | csillogón | csillogókon csillogóakon |
adessive | csillogónál | csillogóknál csillogóaknál |
illative | csillogóba | csillogókba csillogóakba |
sublative | csillogóra | csillogókra csillogóakra |
allative | csillogóhoz | csillogókhoz csillogóakhoz |
elative | csillogóból | csillogókból csillogóakból |
delative | csillogóról | csillogókról csillogóakról |
ablative | csillogótól | csillogóktól csillogóaktól |
non-attributive possessive - singular |
csillogóé | csillogóké csillogóaké |
non-attributive possessive - plural |
csillogóéi | csillogókéi csillogóakéi |
Further reading
[edit]- csillogó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- csillogó in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).