kérelem

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

kér +‎ -elem

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkeːrɛlɛm]
  • Hyphenation: ké‧re‧lem

Noun

[edit]

kérelem (plural kérelmek)

  1. request, petition

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kérelem kérelmek
accusative kérelmet kérelmeket
dative kérelemnek kérelmeknek
instrumental kérelemmel kérelmekkel
causal-final kérelemért kérelmekért
translative kérelemmé kérelmekké
terminative kérelemig kérelmekig
essive-formal kérelemként kérelmekként
essive-modal
inessive kérelemben kérelmekben
superessive kérelmen kérelmeken
adessive kérelemnél kérelmeknél
illative kérelembe kérelmekbe
sublative kérelemre kérelmekre
allative kérelemhez kérelmekhez
elative kérelemből kérelmekből
delative kérelemről kérelmekről
ablative kérelemtől kérelmektől
non-attributive
possessive - singular
kérelemé kérelmeké
non-attributive
possessive - plural
kéreleméi kérelmekéi
Possessive forms of kérelem
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kérelmem kérelmeim
2nd person sing. kérelmed kérelmeid
3rd person sing. kérelme kérelmei
1st person plural kérelmünk kérelmeink
2nd person plural kérelmetek kérelmeitek
3rd person plural kérelmük kérelmeik

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]
  • kérelem in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN