szigma

Hungarian

Etymology

From Ancient Greek σίγμα (sígma).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsiɡmɒ]
• Hyphenation: szig‧ma
• Rhymes: -mɒ

Noun

szigma (plural szigmák)

1. sigma (Greek letter)
2. (medicine, adjectival usage) sigmoid (relating to the sigmoid flexure of the large intestine)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	szigma	szigmák
accusative	szigmát	szigmákat
dative	szigmának	szigmáknak
instrumental	szigmával	szigmákkal
causal-final	szigmáért	szigmákért
translative	szigmává	szigmákká
terminative	szigmáig	szigmákig
essive-formal	szigmaként	szigmákként
essive-modal	—	—
inessive	szigmában	szigmákban
superessive	szigmán	szigmákon
adessive	szigmánál	szigmáknál
illative	szigmába	szigmákba
sublative	szigmára	szigmákra
allative	szigmához	szigmákhoz
elative	szigmából	szigmákból
delative	szigmáról	szigmákról
ablative	szigmától	szigmáktól
non-attributive possessive - singular	szigmáé	szigmáké
non-attributive possessive - plural	szigmáéi	szigmákéi

Possessive forms of szigma
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szigmám	szigmáim
2nd person sing.	szigmád	szigmáid
3rd person sing.	szigmája	szigmái
1st person plural	szigmánk	szigmáink
2nd person plural	szigmátok	szigmáitok
3rd person plural	szigmájuk	szigmáik

Derived terms

• szigmabél