„Magyarország” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát HackerEndre (vita) szerkesztéséről Tomcsy szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
64. sor:
<!--[[Fájl:Gábriel arkangyal Hősök tere.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A magyar államiság másik jelképe a [[Kettős kereszt (heraldika)|kettős kereszt]]. A magyar címer egyik eleme, mely Magyarországról széles körben elterjedt az egész nyugat- és kelet-európai címerhasználatban. Budapesten, a Hősök terén, a Millenniumi emlékmű főalakjaként [[Gábriel főangyal|Gábriel]] arkangyal egyik kezében a Szent Koronát, másikban a kettős keresztet tartja]]
[[Fájl:A Szent Korona, mint a magyar államiság egyik jelképe.jpg|bélyegkép|312x312px|A Szent Korona, mint a magyar államiság egyik jelképe]]-->
'''Magyarország''' állam [[Közép-Európa|Közép-Európában]], a [[Kárpát-medence]] közepén. 1989 óta [[parlamentáris köztársaság]].<ref>{{cite web|url=http://www.kormany.hu/download/a/21/00000/Magyarorsz%C3%A1g%20Alapt%C3%B6rv%C3%A9nye.pdf|title=Magyarország Alaptörvénye|date=|publisher=Magyar Állam|accessdate=|archiveurl=https://web.archive.org/web/20170328131902/http://www.kormany.hu/download/a/21/00000/Magyarorsz%C3%A1g%20Alapt%C3%B6rv%C3%A9nye.pdf|archivedate=2017-03-28}}</ref> Északról [[
Az [[Magyarország a nemzetközi szervezetekben|ország többek között]] az [[Európai Unió]], a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]], az [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]], a [[Világbank]] és az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] tagja is, része a [[Schengeni egyezmény|schengeni övezetnek]], része a [[Délkelet-európai Együttműködési Szervezet]]nek, valamint egyik alapítója az úgynevezett [[Visegrádi Együttműködés]] szervezetnek. Az ország népszerű [[Turizmus|turisztikai]] célpont [[Európa|Európában]], 2015-ben 16,3 millió külföldi látogató érkezett.<ref>{{Cite web |url=http://www.e-unwto.org/doi/book/10.18111/9789284418145 |title=WTO Tourism Highlights 2016, 8. oldal |accessdate=2017-06-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20220513035009/https://www.e-unwto.org/doi/book/10.18111/9789284418145 |archivedate=2022-05-13}}</ref> Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb [[Termálvizek Magyarországon|termálvízkészletének]], a [[Hévízi-tó|világ egyik legnagyobb termáltavának]],<ref name="NG Thermal spas">{{Cite web |url=https://www.nationalgeographic.com/travel/article/partner-content-hungary-thermal-spas |title=Hungary: the land of thermal spas |accessdate=20220509 |author=Carolyn Banfalvi |language=angol |publisher=National Geographic}}</ref> [[Balaton|Közép-Európa legnagyobb tavának]]<ref name="Britannica: Balaton">{{Cite web |url=https://www.britannica.com/place/Lake-Balaton |title=Lake Balaton |accessdate=20220509 |language=angol |publisher=Encyclopedia Britannica}}</ref> és [[Hortobágyi Nemzeti Park|Közép-Európa legnagyobb füves síkságának]].<ref>{{Cite web |url=https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2019/12/12/hortobagy-vilagorokseg-jubileum/ |title=20 éve világörökség füves pusztánk, a Hortobágy |accessdate=20220509}}</ref>
| |||