„Ausztria” változatai közötti eltérés

* [[Bécsi-medence]]: Aa Kárpátok és a Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt [[óidő|óidei]] kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Déli határa a [[Wechselgebiet]] és a [[Bucklige Welt]] dombos tája, illetve a [[Steinfeld (tájegység)|Steinfeld]]. A Duna a tájat egy északi mezőgazdasági és egy déli ipari területre osztja.

* [[Osztrák-gránitfennsík]]: Aa Dunától északra eső területet a [[Cseh-masszívum]] déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely óidei kristályos kőzetekből ([[gránit]], [[gneisz]]) áll. A Duna vonaláig húzódik dél felé, helyenként át is lépve azt. Átlagosan 300–600 m magasságú területén [[erdő]]ségek termékeny [[mezőgazdaság]]i tájakkal váltakoznak. Két ismert vidéke a Weinviertel, a borok hazája, és a [[Waldviertel]], az erdők tájegysége. A [[Duna]] és a [[Morva (folyó)|March]] között a [[Morva-mező]], azaz ''Marchfeld'' fekszik. A táj déli részén a Duna völgyének áttörései sorakoznak, a [[Passaui-völgy]], a [[Wachau]], a [[Nibelungengau]] és a [[Strundengau]].

* [[Elő-Alpok]] és [[Kelet-Stájer dombvidék]]: Azaz alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani [[gleccser]]ek által lerakott [[morénatakaró]]t a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel. A központi kristályos vonulat és a déli [[mészkő (kőzet)|mészkőövezet]] között a [[Würm-glaciális|legutóbbi jégkorszakból]] származó [[moréna|morénák]] által felduzzasztott tavakban bővelkedő [[Klagenfurti-medence]] és a harmadkori üledékekkel borított [[Grazi-medence]] helyezkedik el. E vidéket a [[Rába]], a [[Mura (Dráva)|Mura]] és a [[Dráva]] változatos dombvidékké formálta.

Éghajlatát az [[Alpok]] hegyvonulata és az Atlanti-óceántól való nagyobb távolság határozzák meg. Felszínének csaknem 2/3-át a Keleti-Alpok hálózza be, ahol változatos [[hegyvidéki éghajlat]] alakult ki, az óceántól való jelentősebb távolság miatt azonban egyre inkább előtérbe kerülnek a szárazföldi éghajlat vonásai. Ezek a zárt medencékben felerősödnek. Északon, a Linzi- és Bécsi-medencében nedves [[kontinentális éghajlat]] jellemző. {{refhely|Péczely György: A Föld éghajlata}}

Az Alpok területén gyakran keletkezik a száraz, meleg bukószél, a [[főn]]. Legjellegzetesebb a főn télen, ebben az évszakban néhány óra alatt akár 15-20 °C-os felmelegedést is előidézhet, ami hirtelen hóolvadással és [[lavina]]képződéssel jár. {{refhely|Péczely György: A Föld éghajlata}}

A csapadék évi összegei általában {{szám|1000}}-{{szám|2000|mm}} között változnak, de északkeleten és keleten, továbbá helyenként az [[Inn (folyó)|Inn]] völgyében azonban jóval kevesebb, 600–700 mm évi csapadék hullik. A csapadék évi járása kontinentális típusú. {{refhely|Péczely György: A Föld éghajlata}}

Az [[éghajlati válság]] Ausztriát különféle módon érinti. Az éghajlatváltozásról szóló 2014. évi osztrák értékelő jelentés (''Österreichischer Sachstandsbericht Klimawandel'' 2014) a következő eredményekre jut:<ref>APCC (2014): Zusammenfassung für Entscheidungstragende (ZfE). In: Österreichischer Sachstandsbericht Klimawandel 2014 (AAR14). Austrian Panel on Climate Change (APCC), Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Bécs, Ausztria. https://ccca.ac.at/wissenstransfer/apcc/apcc-aar14 {{Wayback|url=https://ccca.ac.at/wissenstransfer/apcc/apcc-aar14 |date=20191226101217 }}</ref> Ausztriában a hőmérséklet csaknem 2&nbsp;°C-kal emelkedett az 1880 és 2014 közötti időszakban. Ugyanebben az időszakban a hőmérséklet globálisan csak 0,85&nbsp;°C-kal emelkedett. Az Ausztria által eddig megtett intézkedések nem terjednek ki az ország várható hozzájárulására a globális 2&nbsp;°C-os cél eléréséhez. A 21. században a csapadék növekedése a téli félévben és a nyári félév csökkenése várható. A hótakaró időtartama csökkent az utóbbi évtizedekben, különösen közepes-magas tengerszint feletti magasságokban (kb. 1000 m). Az Ausztriában mért összes gleccserek egyértelműen elveszítették a területet és a térfogatot az 1980 óta eltelt időszakban. Például az [[Ötztal Alpok]] déli részén, Ausztria legnagyobb szomszédos gleccser területein a gleccserek területe az 1969-es 144,2&nbsp;km²-ről 126,6&nbsp;km²-re 1997-ben és 116,1&nbsp;km²-re csökkent 2006-ban. A földcsuszamlások, sárcsúszások, sziklák és egyéb gravitációs jelenségek jelentősen növekednek a hegyvidéki régiókban. Ausztriában növekszik az erdőtüzek kockázata. Az erdei ökoszisztémák zavarai mind intenzívebben, mind gyakoribban növekednek az összes megvitatott éghajlati forgatókönyv szerint. Az éghajlatváltozás különösen érinti a hosszú fejlettségű ökoszisztémákat és az Alpok favonal feletti élőhelyét. A téli turizmus továbbra is nyomás alá kerül a hőmérséklet folyamatos emelkedése miatt.

Ausztria Európa egyik legerdősebb országa. Területének mintegy 47%-át erdő borítja.<ref>{{Cite web |url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/au.html |title=Archivált másolat |accessdate=2017-10-17 |archívurl=https://web.archive.org/web/20181224190643/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/au.html |archívdátum=2018-12-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20181224190643/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/au.html |archivedate=2018-12-24 }}</ref> Az Alpok alacsonyabban fekvő részein lombos erdők ([[tölgy]]esek, [[Bükk (növénynemzetség)|bükkösök]]) találhatók. E felett, az {{szám|1900}}-{{szám|2000|m}}-en húzódó erdőhatárig [[Tűlevelűek|tűlevelű erdők]] vannak, amelyeket [[Törpefenyő|törpefenyves]]ek váltanak fel. Az erdők állománya sok helyen lecsökkent, helyüket másodlagosan kialakult legelők foglalják el. A havasi gyepek {{szám|2500|m}} magasságban felszakadoznak, s a jellegzetes szubnivális (az örök hó területe alatti) párnavegetáció következik. {{szám|3000|m}} magasságban a zuzmók és párnamohák dominálnak. A medencékben, völgyekben az eredeti lombos erdőket mezőgazdasági területek váltották fel. Az erdők nagyobb állománya csak az Osztrák-gránitfennsíkon maradt meg. A sík vidéken is visszaszorította az erdőket a mezőgazdasági művelés. A [[Fertő|Fertő tó]] környékén sztyeppnövényzet, a tavon nagy [[Közönséges nád|nádas]]ok találhatók.{{refhely|Országok lexikona A-Z, 2007}}

A nácik politikai ellenfelei különböző ellenálló szervezeteket alakítottak. Szabotázsokat és merényleteket hajtottak végre. Akiket felfedeztek, azokkal leszámoltak. Hamarosan megkezdődtek az Ausztria elleni brit és amerikai légitámadások. Főleg a tartományok fővárosait, Bécset (Bécsi csata) és az ipari központokat (pl. [[Bécsújhely]]et) érték súlyos támadások. Ausztria jelentős része még a fegyverletétel után is német kézen volt. (Kivévekivéve Bécset és Burgenland tartományt).)

*NEOS - Das Neue Österreich und Liberales Forum -– Azaz új Ausztria és liberális fórum

* ''Kommunistische Partei Österreichs'' (KPÖ) -– [[Osztrák Kommunista Párt]]

* szerb-horvát 3,7% (2,4% szerb, 1,3% horvát (hivatalos [[Burgenland]]ban) -– ''lásd még [[Gradišćei nyelv|gradišćei horvát nyelv]]''

1.# Vendégéjszakák száma 2009-ben {{szám|1499474}} volt, ami 8,7%-os csökkenést mutat az előző évi adatokhoz képest.