„Szószerkezet” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vépi (vitalap | szerkesztései) Visszavontam 78.139.27.92 (vita) szerkesztését (oldid: 24937236) indokolatlan törlés vissza Címke: Visszavonás |
|||
(29 közbenső módosítás, amit 22 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor:
'''A szószerkezet''' (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje. A [[nyelv]] több szempontból elemek rendszerét alkotja. Ilyen szempontok a funkció, az [[Alaktan (nyelvtan)|alaktani]] viselkedés, a [[jelentés]] stb.
== Szókapcsolatok ==
Szókapcsolatoknak a mondatban előforduló szavak kapcsolatait nevezzük. A szavak összeilleszthetők grammatikai szabályok alapján, vagy logikai, modális, pragmatikai jelentésük alapján, illetve egyszerűen csak a nyelvszokás által is. A grammatikailag nem szerkesztett szókapcsolatokat egyszerű szókapcsolatoknak vagy nem grammatikai szókapcsolatoknak nevezzük. Ilyenek például a névelős főnevek
A morfológiai típusú szószerkezetek szerves szókapcsolatok, amelyek egy alapszófajú, tehát fogalomjelentésű szó és egy nyelvtani viszonyjelentésű viszonyszó (segédige, névutó, külön szóban megjelenő igekötő) kapcsolata, például ''segíteni fog'' (segédige), ''az óra után'' (névutó), ''be'' (igekötő) ''kell mennie''.<ref>Keszler Borbála szerk. 2000. ''Magyar grammatika.'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
== Szintagma ==
A szintagmát szavak [[Szintaxis (nyelvészet)|szintaktikai]] kapcsolata hozza létre. Olyan szavak alkotják, amelyek önálló mondatrészek lehetnek, vagyis fogalomjelölő lexémák. A szintagma minimum két szóból áll, de többől is állhat, ha viszonyszót is tartalmaz (pl. ''Péter és Pál, a hó alól bújt ki'').
=== Szintagmák típusai ===
A tagok között fellépő jelentésviszonyok, a grammatikai viszonyok és a szófaji-alaktani viszonyok alapján megkülönböztetünk a szintagmákon belül két típust: az [[Alárendelés (nyelvészet)|alárendelő]] és a mellérendelő szintagmát.
== Alárendelő szintagma ==
Az alárendelő szintagma tagjai nem egyenértékűek, közöttük alá-fölé rendeltségi, hierarchikus viszony van. Az alárendelő szintagma két tagja: az alaptag és a bővítmény. A bővítmény az alaptag jelentését megszorítja, korlátozza. A mondaton belül a két tag más szinten helyezkedik el: az alaptag a mondatnak egy magasabb szintjén, a bővítmény pedig közvetlenül ennek alárendelve, az eggyel alacsonyabb szinten helyezkedik el.
Az alárendelő szintagma két tagja általában eltérő természetű, eltérő a disztribúciójuk is („az adott nyelvi elem összes lehetséges környezete adott nyelvi szinten”).<ref>Keszler Borbála szerk. 2000. ''Magyar grammatika.'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Az alárendelő szintagmákat kétféleképpen lehet osztályozni.<ref>Keszler Borbála szerk. 2000. ''Magyar grammatika.'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
* [[Alany (nyelvészet)|alanyos]]: ''János fut'', [[Igenévi ige|igenévi igével]]. miniszterelnök vezette (küldöttség)''
* [[Tárgy (nyelvtan)|tárgyas]]: ''könyvet olvas, képet rajzolni''
23. sor:
* [[jelző]]s: ''piros cipő, Jánosnak a könyve''
A másik megközelítés pedig az alaptag szófajisága felől történik. Így a következő alárendeléseket különböztetjük meg:
* [[Ige (nyelvészet)|ige]]i alaptagú: ''János fut'' (ige)
* [[igenév]]i alaptagú: ''gyorsan futni'' (igenév)
* [[főnév]]i alaptagú: ''szép történet'' (főnév)
* [[melléknév]]i alaptagú: ''nagyon gyors'' (melléknév)
* [[névmás]]i alaptagú: ''valahányadik'' (névmás) ''a sorban''
* [[határozószó]]i alaptagú:
=== Viszonyítás az alárendelésen belül ===
A két tag között a viszonyt az alaptag létesíti. Ennek a jelentése, valamint szerkezete határozza meg a kialakítható szintaktikai viszonyt, amely általában valamilyen morfológiai jelölőelemmel vagy szórenddel jelölődik. A következő szintaktikai viszonyokat különböztetjük meg:<ref name="ReferenceA">Keszler Borbála szerk. 2000. ''Magyar grammatika.'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 358.</ref>
* [[Alany (nyelvészet)|alanyos]]: ø rag
* [[Tárgy (nyelvészet)|tárgyas]]: ''-t'' tárgyrag
* [[határozó]]s: valamilyen határozórag
* a minőség- és mennyiségjelzős szintagmát sem testes, sem ø rag nem jelöli, hanem a szórend a jelölő
* a birtokos jelzőt a ''-nak/-nek'' rag vagy a ø rag jelöli
=== Egyeztetés az alárendelésen belül ===
A viszonyítás mellett az egyeztetés kapcsolja még össze az alárendelő szintagma tagjait. Az egyeztetés iránya legtöbbször ellentétes a viszonyításéval. Háromfajta egyeztetést különböztetünk meg:<ref>Keszler Borbála szerk. 2000. ''Magyar grammatika.'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 359.</ref>
* '''Szám- és személybeli egyeztetés''': az egyeztetést a bővítmény irányítja, és az alaptagon jelölődik. Ide tartozik az alany + ige
* '''Határozottságbeli egyeztetés''': itt is a bővítmény irányítja az egyeztetést, vagyis a tárgy természete (hogy az határozott-e). Az igei alaptagú tárgyas alárendelői szintagmánál határozatlan tárgynál általános ragozást használunk
* '''Esetbeli egyeztetés''': azonos irányú a viszonyítással, tehát nem a bővítmény irányítja. Mindig együtt jár a számbeli egyeztetéssel. Ide tartozik az [[Értelmező (nyelvészet)|értelmező]] + értelmezett szerkezet
=== A bővítmények típusai ===
A bővítménynek két típusát lehet megkülönböztetni. Az egyik a kötött bővítmény vagy más néven [[vonzat]], a másik pedig a szabad bővítmény. A vonzat az a bővítmény, amely az alaptag jelentésszerkezetében benne van, tehát azt a [[Szintaxis (nyelvészet)|szintaktikai]] funkciót tölti be, amelyet az alaptagja megkíván.
== A mellérendelő szintagmák ==
75. sor:
* kifejtő magyarázó: ''János, azaz a szomszédom''
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{Mondattan}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
|