„Speyer” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
szabad város → járási jogú város (lásd Németország járási jogú városainak listája), s ez a járás paraméter helyett a rang paraméternél szerepeljen |
||
| (26 közbenső módosítás, amit 12 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor:
{{világörökség-portál4}}
{{Német település infobox
|név=Speyer
|városkép=Aerial photograph Speyer Cathedral.jpg
|címer=DEU Speyer COA.svg
|térkép=Speyer-Position.png
|tartomány=[[Rajna-
|kormkerület=
|járás=
|rang=járási jogú város
|alapítás=346
|magasság=113
19 ⟶ 21 sor:
|rendszám=SP
|weboldal=www.speyer.de
|polgármester=[[Werner Schineller]] ([[Kereszténydemokrata Unió|CDU]])
}}
'''Speyer''' város (középkori latin neve: Spira) [[Németország]]ban, [[Rajna-
== Fekvése ==
27 ⟶ 29 sor:
== Története ==
[[
[[Fájl:20120909Speyer Domausblick02.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A város látképe]]
Speyer nevét az 5. században említették először ''Spira'' formában. A település a [[Római birodalom|rómaiak]] idején a ''Civitas Nemetum'' nevet viselte. A 4. századtól kezdve a kereszténység egyik központja, [[348]]-ban pedig már püspökségi székhely volt, ami később a pogány barbárok betörései következtében megszűnt és csak [[610]]-ben éledt új életre.▼
[[Fájl:Fußgaengerzone Speyer 08 04 2012.JPG|bélyegkép|jobbra|260px|A város egy részlete a háttérben a dómmal]]
A 14. század elejétől a 18. század végéig szabad birodalmi város története évszázadokon át összefüggött a Német Császárság történetével. A városban több mint ötven birodalmi gyűlést tartottak. A híres 1529 évi gyűlésen az evangélikus hercegek és rendek tiltakozást nyújtottak be, vagyis protestáltak a többség reformációellenes határozatai ellen, innen származik a ''protestáns'' elnevezés. Az első német [[Császár (rang)|császár]]ok gyakran laktak a városban. [[1527]]-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. [[1689]]-ben Monclar francia generális feldúlta. 10 év múlva a város romjaiból felépült ugyan, de korábbi jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborúkban is gyakran tettek a franciák benne kárt. [[1801]] és [[1814]] között Donnersberg francia départementhoz tartozott. Napóleon bukása után Speyer Bajorországhoz került az 1945-ös új tartományi felosztásig.▼
[[Fájl:Aerial photograph Speyer Cathedral.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A dóm látképe a várossal légifelvételen]]
[[Fájl:150314-Speyer-01.jpg|bélyegkép|jobbra|260px]]
[[Fájl:Blick über Speyer auf das Hochhaus der Deutschen Rentenversicherung Rheinland-Pfalz.JPG|bélyegkép|jobbra|260px]]
▲Speyer nevét az 5. században említették először ''Spira'' formában. A település a [[Római
▲A 14. század elejétől a 18. század végéig szabad birodalmi város története évszázadokon át összefüggött a Német Császárság történetével. A városban több mint ötven birodalmi gyűlést tartottak. A híres 1529 évi gyűlésen az evangélikus hercegek és rendek tiltakozást nyújtottak be, vagyis protestáltak a többség reformációellenes határozatai ellen, innen származik a ''protestáns'' elnevezés. Az első német [[Császár (rang)|császár]]ok gyakran laktak a városban. [[1527]]-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. [[1689]]-ben Monclar francia generális feldúlta. 10 év múlva a város romjaiból felépült ugyan, de korábbi jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborúkban is gyakran tettek a franciák benne kárt. [[1801]] és [[1814]] között Donnersberg francia départementhoz tartozott. Napóleon bukása után Speyer Bajorországhoz került az 1945-ös új tartományi felosztásig. A történelmi városközpont sértetlenül vészelte át a második világháborút; az a néhány bomba, amely a településre hullott, csupán a vasúti közlekedésben okozott kárt.
== Látnivalók ==
* A [[
* 2021 óta a [[speyeri zsidóudvar|zsidóudvar]]{{wd|Q1570913}} a [[Speyer, Worms és Mainz zsidó öröksége]]{{wd|Q14778062}} világörökségi helyszín része.<ref>{{CitWeb|tit=ShUM Sites of Speyer, Worms and Mainz|url=https://whc.unesco.org/en/list/1636/multiple=1&unique_number=2374|elér=2021-08-11}}</ref>
* Kunstverein Speyer
* Künstlerbund Speyer
* Speyeri városi galéria
* Pfalz történelmi múzeuma
▲* A [[Speyeri dóm]] [[1981]] óta az [[UNESCO]] [[Világörökség]] része. A dóm építését II. Konrád császár [[1030]]-ban kezdette meg és [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] uralma alatt, [[1061]]-ben fejezték be. A dómot a német császárok temetkező helyéül szánták; itt nyugosznak II. Konrád, III., IV. és V. Henrik, Sváb Fülöp, Habsburgi Rudolf, Nassaui Adolf, Osztrák Albert és több császárné. A dóm 1450. leégett, [[1689]]-ben és később, [[1794]]-ben a franciák égették fel; ezután magtárul szolgált. Csak 1822. Miksa József bajor király közreműködése folytán adatott ismét vissza eredeti rendeltetésének és restauráltatott egészen. A templom bazilika-épület 1 keleti kereszthajóval, nyugati előcsarnokkal, két [[kupola|kupolával]] és 4 toronnyal, amelyek közül a nyugatiak 73 m. magasak.A templom 134, a kereszthajó 73 m. hosszú; a középhajó 15 m. széles és 33 m. hosszú; egész területe 4470 m2. Az előcsarnokba (császárcsarnok) három hatalmas portále vezet; benne láthatók az itt eltemetett császárok homokkőszobrai; a királykórus 12 lépcsővel magasabb, mint a középhajó és ennél egy pár lépcsővel magasabb a püspöki kórus, amelyben Habsburgi Rudolf emléke látható Schwanthalertől és Nassaui Adolfé Ohnmachttól. A dóm legkiválóbb díszei a Schrandolph-féle freskók (1845-53), amelyek I. Lajos bajor király és II. Miksa művészetszeretetének köszönhetik keletkezésüket.
== Gazdaság ==
76 ⟶ 82 sor:
=== A városban születtek ===
* [[1808]], [[szeptember 14.]], [[Georg Friedrich Kolb]], † [[München]], [[1884]]. [[május 15.]], német publicista és politikus, a [[frankfurti
* [[1809]] – [[Georg Friedrich Blaul]], lelkész és költő
* [[1829]] – [[Anselm Feuerbach]], festő
158 ⟶ 164 sor:
* {{zászló|Lengyelország}} '''[[Gniezno]]''', [[Lengyelország]],
* {{zászló|Izrael}} '''[[Yavne]]''', [[Izrael]]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk (német nyelven) ==
163 ⟶ 172 sor:
* [http://www.speyer.de Speyer.de – Das Internet-Portal für Speyer]
* [http://www.museum.speyer.de Historisches Museum der Pfalz in Speyer]
* [
* [http://www.zum.de/Faecher/G/BW/Landeskunde/rhein/staedte/speyer/dom/domauss1.htm Landeskunde online: Dom zu Speyer]
* [https://web.archive.org/web/20190502084636/http://www.archaeologie-speyer.de/ Landesamt für Denkmalpflege Speyer]
* [http://www.kuenstlerbund-speyer.de Künstlerhaus und Künstlerbund Speyer]
* [https://web.archive.org/web/20050920133912/http://www.mozartchor-speyer.de/startseite.html Mozartchor Speyer]
* [https://web.archive.org/web/20060716082909/http://www.speyer.de/de/kultur/kunst/stadtgalerie Städtische Galerie]
* [http://www.nachtwaechterey.de/ Nachtwächter von Speyer]
| |||