„Speyer” változatai közötti eltérés

|járás=Szabad város

A 14. század elejétől a 18. század végéig szabad birodalmi város története évszázadokon át összefüggött a Német Császárság történetével. A városban több mint ötven birodalmi gyűlést tartottak. A híres 1529 évi gyűlésen az evangélikus hercegek és rendek tiltakozást nyújtottak be, vagyis protestáltak a többség reformációellenes határozatai ellen, innen származik a ''protestáns'' elnevezés. Az első német [[Császár (rang)|császár]]ok gyakran laktak a városban. [[1527]]-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. [[1689]]-ben Monclar francia generális feldúlta. 10 év múlva a város romjaiból felépült ugyan, de korábbi jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborúkban is gyakran tettek a franciák benne kárt. [[1801]] és [[1814]] között Donnersberg francia départementhoz tartozott. Napóleon bukása után Speyer Bajorországhoz került az 1945-ös új tartományi felosztásig. A történelmi városközpont sértetlenül vészelte át a második világháborút; az a néhány bomba, amely a településre hullott, csupán a vasúti közlekedésben okozott kárt.

* A [[speyeri dóm]] [[1981]] óta az [[UNESCO]] [[világörökség]] része. A dóm építését II. Konrád császár [[1030]]-ban kezdette meg és [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] uralma alatt, [[1061]]-ben fejezték be. A dómot a német császárok temetkező helyéül szánták; itt nyugosznak II. Konrád, III., IV. és V. Henrik, Sváb Fülöp, Habsburgi Rudolf, Nassaui Adolf, Osztrák Albert és több császárné. A dóm 1450. leégett, [[1689]]-ben és később, [[1794]]-ben a franciák égették fel; ezután magtárul szolgált. Csak 1822. Miksa József bajor király közreműködése folytán adatott ismét vissza eredeti rendeltetésének és restauráltatott egészen. A templom bazilika-épület 1 keleti kereszthajóval, nyugati előcsarnokkal, két [[kupola|kupolával]] és 4 toronnyal, amelyek közül a nyugatiak 73 m.méter magasak. A templom 134, a kereszthajó 73 m.méter hosszú; a középhajó 15 m.méter széles és 33 m.méter hosszú; egész területe 4470 m2m². Az előcsarnokba (császárcsarnok) három hatalmas portále vezet; benne láthatók az itt eltemetett császárok homokkőszobrai; a királykórus 12 lépcsővel magasabb, mint a középhajó és ennél egy pár lépcsővel magasabb a püspöki kórus, amelyben Habsburgi Rudolf emléke látható Schwanthalertől és Nassaui Adolfé Ohnmachttól. A dóm legkiválóbb díszei a Schrandolph-féle freskók (1845-53), amelyek I. Lajos bajor király és II. Miksa művészetszeretetének köszönhetik keletkezésüket.