„Csongor és Tünde (színmű)” változatai közötti eltérés

{{KönyvSzíndarab infobox

| névcím = Csongor és Tünde

| kép eredeti cím = Csongoréstünde.png

| szerzőképaláírás = Az = [[Vörösmartyelső Mihály]]kiadás

| országszerző = {{Magyarország}}[[Vörösmarty Mihály]]

| nyelvműfaj = [[Magyar nyelv|magyardráma]]

| témanyelv = [[magyar irodalomnyelv|magyar]]

| műfajfordító = [[dráma]]

| sorozatkórus =

| előző szereplők =

A '''''Csongor és Tünde''''' [[Vörösmarty Mihály]] [[1830]]-ban írott drámai költeménye. A [[Pest (történelmi település)|pesti]] cenzúra nem engedélyezte a mű kiadását, ezért Vörösmartyírója [[Székesfehérvár]]ott, egykori gimnáziumi oktatója, [[Szabó Krizosztom]] segítségével adta ki művét, Számmer Pál betűivel, 500 példányban [[1831]] tavaszán. A darabot a szerző életében nem adták elő. Először [[1866]]-ban a Színi Tanoda színésztanára, [[Egressy Gábor (színművész)|Egressy Gábor]] mutatott be részleteket belőle. Az első teljes előadása Vörösmarty születése 79. évfordulóján, [[1879]]. december 1-jén, a [[Nemzeti Színház]]ban volt.

A költő maga „színjátéknak” nevezte művét,<ref>Kerényi Ferenc: Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde, Akkord Kiadó, 2005, 48. o.</ref> azonban a darab sokban eltér attól a fajta felfogástól, amit az [[1820-as évek]]ben drámának tekintettek. Tulajdonképpen a három nagy műnem ([[Líra (műnem)|líra]], [[dráma]], [[epika]]) határán áll:álló [[drámai költemény]]; elbeszélések, leírások, párbeszédek, felvonásokra és jelenetekre tagolás jellemzik. Az [[Drámaiidőmértékes költeményverselés]]. Az időmértékes verselésűű darab két különböző verselési módban íródott. Az elbeszélő és szerelmi részekben rímes és rímtelen [[trocheus]]ok váltogatják egymást, míg az emelkedő részek ötös és hatodfeles [[jambus]]okból állnak.

* [[Gergei Albert]]: ''História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról'',
* [[William Shakespeare|Shakespeare]]: ''[[Szentivánéji álom]]'' (valóság és álom között elmosódik a határ),
* [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]]: [[Faust (Goethe)|''Faust'']] (mint műfaji előkép),
* [[Pedro Calderón de la Barca|Calderón]]: ''Az élet álom'' (baljós jövendölés)

A Csongor és Tünde címe, azAz egymáshoz kapcsolt férfi és női név nagy világirodalmi rokonsággal rendelkezik, általában szerelmi történetet várunk utána (mint például a ''Rómeó és Júlia'', vagy ''Antonius és Kleopátra''). A cselekmény idejének megjelölése azonban, amely Vörösmartynál többször el is marad, vagy nagyon egyszerű (például a Vérnászban: „A’ tizennyolczadik században”), vagy titokzatos, mint itt a Csongor és Tünde esetében: „A’ pogány kúnok idejéből”.<ref name="vazlat">http[https://irodalomweb.eltearchive.huorg/villanyspenotweb/index.php20181206183454/T%C3%B6m%C3%B6r%C3%ADtv%C3%A9nyek:1831:_Csongor_%C3%A9s_T%C3%BCnde/Moh%C3%A1csi_Bernadett_v%C3%A1zlata/{{Halott link|url=httphttps://irodalom.elteoszk.hu/villanyspenot/index.php#!/T%C3%B6m%C3%B6r%C3%ADtv%C3%A9nyekfejezetek/YNro5Bq4Sx6dzzrz163pxA Zentai Mária: Csongor és Tünde 1831:_Csongor_%C3%A9s_T%C3%BCnde/Moh%C3%A1csi_Bernadett_v%C3%A1zlata/ |date=Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Villanyspenót, 2009. március 15. Archiválva: 2018-11. }}dec. 6.]</ref>

A Csongor és Tünde szövegében azonban semmi nem utal kunokra. Aa pogány [[kunok]]ra, idejét azonban valószínűleg nem a történelemben kell keresnünk, hanem egyrészt más Vörösmarty-művekben, másrészt a kifejezéssel felkelthető képzettársításokban. [...]A „pogányságot” a magyar történetírói hagyományban a kunok viselik egyfajta állandó jelzőként. Formálisan ugyanis megkeresztelkedtek, amikor Magyarországra költöztek, de sokáig tartott, amíg korábbi világfelfogásukat ténylegesen elhagyták; a [[IV. László magyar király]] korát leíró munkák általában nagy kedvvel részletezik pogány szokásaikat. A Csongor és Tündében megformálódó világképet az értelmezői hagyomány mitologikusnak, mesésnek, filozofikusnak, illetve ezek vegyülékénekkeverékének tekinti, nem érzékel feltűnő „pogányságot”. Ám az időmegjelöléssel Vörösmarty kiemeli, felerősíti ezt a vonást, a „pogány kunok” szókapcsolattal pedig eltanácsol attól, hogy antik-pogány hagyományt keressünk benne, esetleg a görög [[mitológia]] felől értelmezzük. A három világot összekötő csodafa, a napszak-szimbolikanapszakszimbolika (Hajnal, Dél, Éj), a tündér és a boszorkány szerepeltetése, mindkettejük szoros kapcsolata a szexualitással[[szexualitás]]sal (Tünde csábító szépsége, MirigyMirígy szerelmi varázslatai – ami a néphit szerint a boszorkányok egyik fő működési területe), a több szereplőre jellemző alakváltó képesség, a mágikus kút rendszerbe nem feltétlenül illeszkedő elemeit a „pogány kunok ideje” archaikus hiedelmek együttesévé köti össze.<ref name="zentai">{{Cite web |url=http://irodalom.elte.hu/villanyspenot/index.php/1831:_Csongor_%C3%A9s_T%C3%BCnde# |title=Archivált másolat |accessdate=2009-11-30 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20091125084951/http://irodalom.elte.hu/villanyspenot/index.php/1831:_Csongor_%C3%A9s_T%C3%BCnde# |archivedate=2009-11-25 }}</ref>

[[Kategória:Vörösmarty19. Mihályszázadi magyar drámák]]

[[Kategória:MagyarVörösmarty drámákMihály művei]]