„Baranavicsi” változatai közötti eltérés

|név = Baranavicsi<br />

|kép = Belarus-Baranavichy-BallisticBaranavičy MissileMontage Monument(2017).jpg

|képaláírás = Baranavicsi utcakép egy [[R–12 Dvina]] ballisztikus rakétával

|címer = Coat of Arms ofarms Baranavičy, Belarus.pngsvg

Baranavicsi viszonylag rövid múltra tekint vissza. Az azonos nevű falu (akkoriban a ''Rozwadowski''-család birtoka) első említése [[1706]]-ból származik. A település az [[1870-es évek]]ben indult gyors növekedésnek, amikor megépültek a vasútvonalak (itt keresztezte egymást a Varsó–Moszkva és a [[Vilna (Litvánia)|Vilna]]–[[Lviv|Lemberg]] vasútvonal). A településnek [[1883]]-ban 2 ezer, [[1897]]-ben 4,6 ezer, [[1921]]-ben pedig 11 ezer lakosa volt. 1919-ben kapott városi jogokat. 1920–1939 között [[Lengyelország]] ''Nowogródeki vajdaság''ának járási ''(powiat)'' székhelye volt. Ekkoriban még lakosságának nagy részét zsidók alkották. A lengyelek fontos garnizonvárossá fejlesztették az akkori lengyel–szovjet határon fekvő Baranavicsit. 1939-re már 27,4 ezer lakója volt. 1939 szeptemberében a Belorusz SZSZK-hoz csatolták, területi székhellyé vált. A német megszállás ([[1941]]. [[június 25.]] – [[1944]]. [[július 8.]]) alatt a város súlyos károkat szenvedett. A [[zsidók|zsidó]] lakosságot (akiknek egy része még 1939-ben menekült ide Lengyelország német megszállásakor) gettóba tömörítették, majd 1942 folyamán különféle koncentrációs táborokba szállították. A háború után (bár 1954-ben elveszítette területi székhely rangját) gyors fejlődésen, iparosodáson ment keresztül.

{{forrásokjegyzetek}}

{{commonskat|BaranavichyBaranavičy}}