|
[[Fájl:24-port 3Com switch.JPG|thumb|right|250px|24 portos 3Com '''switch''']]
[[Fájl:SZTE-JATIK, switch.jpg|thumb|right|250px|Az [[SZTE]]-[[TIK]]-ben található switch]]
Az '''adatátviteli kapcsoló''' vagy '''switch''' (ejtsd: {{IPA|[swɪtʃ]}} {{kiejtés|En-us-switch.ogg}}) egy aktív [[számítógépes hálózat]]i eszköz, amely a rácsatlakoztatott eszközök között adatáramlást valósít meg. Többnyire az [[OSI-modell]] adatkapcsolati rétegében (2. réteg, esetleg magasabb rétegekben) dolgozik. Magyar jelentése: vált, kapcsol.
A fizikai rétegbeli feladatokat ellátó [[Hub (hálózat)|hubokkal]] szemben az [[Ethernet]] switchek adatkapcsolati rétegben megvalósított funkciókra is támaszkodnak. A MAC címek vizsgálatával képesek közvetlenül a célnak megfelelő portra továbbítani az adott keretet; tekinthetők gyors működésű, többportos [[hálózati híd]]nak is. Portok között tehát nem fordul elő ütközés (mindegyikük külön [[ütközési tartomány]]t alkot), ebből adódóan azok saját [[sávszélesség]]gel gazdálkodhatnak, nem kell megosztaniuk azt a többiekkel. A [[broadcast]] és [[multicast]] kereteket természetesen a switchek is floodolják az összes többi portjukra.
= Cigányok[bevezető szerkesztése] =
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[[Cigányok#mw-head|Ugrás a navigációhoz]][[Cigányok#searchInput|Ugrás a kereséshez]]
{| class="wikitable"
|
|''Ez a szócikk a népcsoportról szól szól. Hasonló címmel lásd még: [[Cigány (egyértelműsítő lap)]].''
|}
{| class="wikitable"
| colspan="2" |Cigányok
|-
| colspan="2" |
|-
| colspan="2" |A [[Wikimédia Commons]] tartalmaz ''Cigányok'' témájú médiaállományokat.
|}
[[William-Adolphe Bouguereau]]: Fiatal cigányok (1879)
[[Pongrácz Ferenc]]: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti Galéria
[[Nikolaus Lenau]] ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációja
Egy switch képes full-duplex működésre is, míg egy hub csak half-duplex kapcsolatokat tud kezelni. Különbség még, hogy a switchek egy [[ASIC]] (Application-Specific Integrated Circuit) nevű hardverelem segítségével jelentős sebességeket érhetnek el, míg a HUB nem más, mint jelmásoló, ismétlő. A fontos funkciók közé tartozik még a hálózati hurkok elkerülésének megoldása (lásd STP), illetve a [[VLAN]]-ok kezelése.
A '''cigányok''' [[India|Indiából]] származó [[Etnikum|népcsoport]], amely a [[13. század|13]]–[[15. század|15. században]] vándorolt be [[Európa|Európába]]. David Comas, a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem munkatársa szerint a genetikai vizsgálatok megerősítették a nyelvtudományi eredményeket, és a tizenhárom országból gyűjtött [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]]-minták vizsgálatával igazolódott a sok országban szétszóródott népcsoport sokáig csak feltételezett indiai származása.
Ethernet switcheken kívül léteznek még például [[ATM]], [[Frame Relay]] és [[Fibre Channel]] kapcsolók is. Fibre Channel kapcsolók SAN hálózatokban használatosak, általában optikai kábelezéssel. segedlet.webnode.hu/segedlet.webnode.hu/
[[Hermann Cornerus]](wd) [[Domonkos-rend|dominikánus]] [[szerzetes]] 1435 körül keletkezett [[Krónika (műfaj)|krónikája]] alapján a legelterjedtebb nézet, hogy a [[Magyar Királyság]] területén a cigányok [[1417]]-ben jelentek meg. Más forrásban is van írásos nyoma egy nomád cigánycsoport megjelenésének, mert egy [[Brassó|brassói]] számadáskönyv 1416. évi feljegyzése szerint az „egyiptomi Emaus úrnak és társainak 10 dénárt, 2 dénár áráért szárnyast és 6 dénár értékben a városi magtárból terményeket” adott a város. A korai időkben a [[cigányvajda]] szerepe és státusza megkerülhetetlen volt a vándorló cigányok integrációjának előmozdításához. A források hiánya megnehezíti az európai cigány jelenlét történelmi folyamatának megértését, annak társadalmi és kulturális dimenziójában. A Magyar Királyságban megjelenő csoportok némelyike továbbvándorolt és szétszóródott Európa nyugati felén. A ''Chronica Novella'' szerint Észak-Németországban Hamburgban, Lübeckben, Rostockban, Stralsundban, Greifswaldban jelentek meg. A kelet-európai cigányok döntő többsége ma már letelepedett életmódot folytat.
== Feladata ==
Önmagukat [[Cigány nyelv|romani nyelven]] ''rom''-nak, vagyis „embernek”, illetve néha ''kalo'', ''kale'', ''manuš'' vagy ''sinti'' néven nevezik. A magyarországi vándorcigányok néhol ''manus''nak (=„ember”) is nevezik magukat. [[Magyar nyelv|Magyarul]] ezenkívül [[Szinonímia|szinonimaként]] használatos a népcsoport elnevezésére a '''romák''' kifejezés, bár a ''roma'' szó a ''rom'' többes száma.
Alapvető feladata:
* csomagokban található [[MAC cím]]ek megállapítása.
* MAC címek és portok összerendelése (kapcsolótábla felépítése).
* a kapcsolótábla alapján a címzésnek megfelelő port-port összekapcsolása.
* adatok ütközésének elkerülése, adatok ideiglenes tárolása.
A programozható '''switchek''' további feladatokat is elláthatnak:
A világ népei és nyelvei különféle neveken nevezték el a [[Cigány népcsoportok|cigány népet]]. A [[London|Londonban]], [[1971]]. április 8–12. között megtartott első [[Roma Világkongresszus|Roma Világkongresszuson]] maguk az ott jelenlévő, különböző cigány népcsoportokhoz tartozó küldöttek konszenzussal azt fogadták el, hogy a világ összes cigány származású emberének közös és hivatalos elnevezése attól kezdve a ''rom'' többesszámú alakja, azaz a ''roma'' legyen. Szabóné Dr. Kármán Judit romológus, nevelésszociológus, egyetemi docens szerint a Magyarországon élő cigányság egy része önmegjelölésként a roma kifejezést használja. A hagyományos ''cigány'' elnevezés ma némelyek szerint egy [[pejoratív jelző]], amely negatív jelentéstartalmat hordoz bizonyos gondolatkörben történő kommunikációban, ezért a közéletben kerülendőnek tartják. [[Magyarország|Magyarországon]] jelentős csoportok, illetve általában a cigányok nagy része azonban továbbra is ''cigánynak'' nevezik magukat, és az elnevezés a cigányság céljait támogató egyes szervezetek nevében is tovább él. Természetesen a ''cigány'' szó a magyar nyelv és irodalom része, amelynek helye van a magyar és a cigány kultúrában is, és erősen vitatott, hogy mennyire cserélhető fel erőszakkal egy idegen nyelv vele megegyező jelentésű szavával. [[Sólyom László (jogász)|Sólyom László]] korábbi köztársasági elnök is kiállt a hagyományosabb ''cigány'' szó mellett, és több nyilvános beszédében is használta.
* [[Shortest Path Bridging]] (IEEE 802.1aq)
* [[Virtuális magánhálózat]] kezelése
* A végpontokra kötött eszközök [[MAC cím]] szerinti azonosítása
* A végpontok prioritásának meghatározása
* A végpontokhoz tartozó sávszélesség korlátozása
* A végpontok használatának időbeli korlátozása
Ezen felül – típustól függően – szinte bármilyen adatáramlással kapcsolatos szabály beállítható lehet.
[[Kárpát-medence|Kárpát-medencei]] csoportjaikról lásd még:
== Részei ==
* [[Magyarországi cigányok]]
* portok: itt lehet rácsatlakoztatni a hálózat további eszközeit
* [[Beások]]
* dedikált port(ok): kiemelt interface, amelyen további switchek összekapcsolására van lehetőség, többnyire nagyobb sávszélességű, mint az „általános” portok.
* [[Gábor-cigányok]]
* állapotjelző [[LED]]-ek
* [[Szintók]]
== Switch által nyújtott kiegészítő szolgáltatások ==
A cigány népesség a [[20. század|20. századra]] már mind az öt [[Kontinens|kontinensen]] megjelent.
Tipikusan az alábbi szolgáltatások fordulhatnak elő:
* adott portok ki- és bekapcsolása
* port sebességének korlátozása
* port prioritásának beállítása
* MAC címek szűrése - biztonsági okokból adott MAC címmel rendelkező eszközök kizárása bizonyos port(ok)ról
* [[SNMP]] rendszeren keresztüli eszköz- és portfigyelés
* portok tükrözése (adott port másolása további port(ok)ra)
* [[Virtuális_magánhálózat|virtuális hálózatok]] kezelése
==Források==
*[http://www.cisco.com/web/HU/termekek_es_megoldasok/switches.html#~all-prod Kapcsolók. Cisco Systems]
*[http://www.muszeroldal.hu/assistance/adatatvitel.pdf Adatátvitel]
{{Portál|Informatika|i }}
== Tartalomjegyzék ==
{{csonk-dátum|csonk-prot|2008 decemberéből}}
* [[Cigányok#K%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91%20elnevez%C3%A9s%C3%BCk|1Különböző elnevezésük]]
* [[Cigányok#F%C3%B6ldrajzi%20elterjed%C3%A9s%C3%BCk%20%C3%A9s%20f%C5%91%20csoportjaik|2Földrajzi elterjedésük és fő csoportjaik]]
** [[Cigányok#Etnikai%20csoportjaik|2.1Etnikai csoportjaik]]
* [[Cigányok#A%20cig%C3%A1nyok%20t%C3%B6rt%C3%A9nete|3A cigányok története]]
** [[Cigányok#Indiai%20%C5%91shaza|3.1Indiai őshaza]]
** [[Cigányok#Kiv%C3%A1ndorl%C3%A1s%20Ir%C3%A1nb%C3%B3l|3.2Kivándorlás Iránból]]
** [[Cigányok#Kis-Egyiptom%20hercegei|3.3Kis-Egyiptom hercegei]]
** [[Cigányok#Szabadok%2C%20szolg%C3%A1k%2C%20%C3%BCld%C3%B6z%C3%B6ttek|3.4Szabadok, szolgák, üldözöttek]]
** [[Cigányok#A%20nemzeti%20mozgalom%20kezdete|3.5A nemzeti mozgalom kezdete]]
* [[Cigányok#Kult%C3%BAra|4Kultúra]]
** [[Cigányok#Nyelv|4.1Nyelv]]
* [[Cigányok#Milyen%20t%C3%A9nyez%C5%91k%20hatnak%20a%20magyarorsz%C3%A1gi%20cig%C3%A1ny%20n%C3%A9pess%C3%A9g%20nemzetis%C3%A9gi%20%C3%B6nbesorol%C3%A1s%C3%A1ra%3F|5Milyen tényezők hatnak a magyarországi cigány népesség nemzetiségi önbesorolására?]]
** [[Cigányok#A%20nyelv%20hat%C3%A1sa|5.1A nyelv hatása]]
** [[Cigányok#A%20t%C3%A1rsadalmi-gazdas%C3%A1gi%20st%C3%A1tusz%20hat%C3%A1sa|5.2A társadalmi-gazdasági státusz hatása]]
** [[Cigányok#A%20hagyom%C3%A1nyos%20cig%C3%A1ny%20k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gek%20kult%C3%BAr%C3%A1ja|5.3A hagyományos cigány közösségek kultúrája]]
*** [[Cigányok#Hagyom%C3%A1nyos%20%C3%A9letm%C3%B3d|5.3.1Hagyományos életmód]]
*** [[Cigányok#K%C3%B6z%C3%B6s%20kultur%C3%A1lis%20alapok|5.3.2Közös kulturális alapok]]
** [[Cigányok#Vall%C3%A1s|5.4Vallás]]
** [[Cigányok#Hozz%C3%A1j%C3%A1rul%C3%A1s%20a%20t%C3%B6bbs%C3%A9gi%20n%C3%A9pek%20kult%C3%BAr%C3%A1j%C3%A1hoz|5.5Hozzájárulás a többségi népek kultúrájához]]
*** [[Cigányok#Cig%C3%A1ny%20zen%C3%A9szek|5.5.1Cigány zenészek]]
*** [[Cigányok#Cig%C3%A1ny%20t%C3%A1ncm%C5%B1v%C3%A9szek|5.5.2Cigány táncművészek]]
** [[Cigányok#Modern%20cig%C3%A1ny%20kult%C3%BAra|5.6Modern cigány kultúra]]
*** [[Cigányok#Kiemelked%C5%91%20szem%C3%A9lyis%C3%A9gek|5.6.1Kiemelkedő személyiségek]]
**** [[Cigányok#K%C3%B6lt%C5%91k%20%C3%A9s%20%C3%ADr%C3%B3k|5.6.1.1Költők és írók]]
**** [[Cigányok#T%C3%A1ncosok%2C%20sz%C3%ADn%C3%A9szek|5.6.1.2Táncosok, színészek]]
**** [[Cigányok#Cig%C3%A1nyzen%C3%A9szek|5.6.1.3Cigányzenészek]]
**** [[Cigányok#Klasszikus%20zen%C3%A9szek|5.6.1.4Klasszikus zenészek]]
**** [[Cigányok#Jazz%2C%20pop%2C%20rock|5.6.1.5Jazz, pop, rock]]
**** [[Cigányok#Politikusok%2C%20k%C3%B6z%C3%A9leti%20szem%C3%A9lyis%C3%A9gek|5.6.1.6Politikusok, közéleti személyiségek]]
**** [[Cigányok#K%C3%A9pz%C5%91m%C5%B1v%C3%A9szek|5.6.1.7Képzőművészek]]
**** [[Cigányok#Sportol%C3%B3k|5.6.1.8Sportolók]]
*** [[Cigányok#Sz%C3%ADnh%C3%A1z|5.6.2Színház]]
* [[Cigányok#Embertan|6Embertan]]
* [[Cigányok#A%20transznacion%C3%A1lis%20cig%C3%A1ny%20etnikum|7A transznacionális cigány etnikum]]
** [[Cigányok#Cig%C3%A1ny%20z%C3%A1szl%C3%B3|7.1Cigány zászló]]
** [[Cigányok#Cig%C3%A1ny%20himnusz|7.2Cigány himnusz]]
* [[Cigányok#Irodalmi%2C%20zenei%20m%C5%B1vek%20a%20cig%C3%A1nyokr%C3%B3l|8Irodalmi, zenei művek a cigányokról]]
* [[Cigányok#Kapcsol%C3%B3d%C3%B3%20sz%C3%B3cikkek|9Kapcsolódó szócikkek]]
* [[Cigányok#Cig%C3%A1ny%20tematik%C3%A1j%C3%BA%20%C3%B6sszefoglal%C3%B3%20sz%C3%B3cikkek|10Cigány tematikájú összefoglaló szócikkek]]
* [[Cigányok#Jegyzetek|11Jegyzetek]]
** [[Cigányok#Bibliogr%C3%A1fia|11.1Bibliográfia]]
** [[Cigányok#Tov%C3%A1bbi%20inform%C3%A1ci%C3%B3k|11.2További információk]]
*** [[Cigányok#Az%20Index%20cig%C3%A1ny%C3%BCgyi%20cikksorozata|11.2.1Az Index cigányügyi cikksorozata]]
*** [[Cigányok#Tov%C3%A1bbi%20cikkek|11.2.2További cikkek]]
*** [[Cigányok#Humor|11.2.3Humor]]
== Különböző elnevezésük[szerkesztés] ==
[[Henri Rousseau]]: Alvó cigánylány (1897)
A magyarhoz hasonló például a [[Cseh nyelv|cseh]] ''cigan'', [[Latin nyelv|latin]] ''cinganus'', [[Német nyelv|német]] ''Zigeuner'', [[Francia nyelv|francia]] ''tzigane'', ''tsigane'', [[Olasz nyelv|olasz]] ''zingaro'', [[Portugál nyelv|portugál]] ''cigano'', [[Román nyelv|román]] ''ţigan'', [[Spanyol nyelv|spanyol]] ''gitano'', ''zíngaro, zincalló'', [[Svéd nyelv|svéd]] ''zigenare'', [[Szerb nyelv|szerb]], [[Szlovén nyelv|szlovén]] és [[Horvát nyelv|horvát]] ''cigan'', [[Vend nyelv|vend]] ''ciganj'' illetve [[Török nyelv|török]] ''çingene'' név. Mindegyik kifejezés a [[Görög nyelv|görög]] ατσιγανος ''(atsziganosz)'' szóra vezethető vissza, amelynek egykori jelentése „törvénnyel szemben álló”, „kívülálló”, „érinthetetlen”.
Az ótörökben a ''čɨɣań'' azt jelenti, „szegény”. Feltehetően egy pogánynak vagy eretneknek tartott vallási közösségre vonatkozott, amelynek tagjaival a [[Kereszténység|keresztényeknek]] nem volt szabad érintkezniük. Az, hogy a cigányságnak ténylegesen köze volt-e egy ilyen közösséghez, tudományosan nem igazolt, mindenesetre a [[11. század]] körüli közvélekedés valamilyen oknál fogva azonosította a cigányságot velük. A kifejezés több európai nyelvbe is beépült, a magyarba feltehetően [[Délszláv nyelvek|délszláv]] közvetítéssel került.
A ''roma'' megnevezés a ''rom'' szó egyes szám megszólító esetben vagy többes szám alanyesetben lévő alakjából származik, a „rom” „embert”, „cigány embert”, „férfit”, illetve „férjet” jelent romani (azaz cigány) nyelven. A magukat különbözően megnevező [[Cigány népcsoportok|cigány népcsoportoknak]] ''(dom, lom, rom, romnicsel, szinti, mánus, káló stb.)'' hagyományosan nem létezett közös összefoglaló elnevezésük. Egy ilyen, a világ minden cigány közösségét magába foglaló [[etnonima]] megalkotására már az [[1930-as évek|1930-as években]] felmerült az igény, de ez akkor még nem valósult meg. Az áttörést a [[London|Londonban]] [[1971]]. április 8–12. között megtartott ''Első Roma Világkongresszus'' jelentette. Az ott jelenlévő, különböző cigány népcsoportokhoz tartozó küldöttek egyhangúlag elfogadták, hogy a világ összes cigány népcsoportjának és cigány származású emberének közös hivatalos elnevezése – legalábbis a cigányok számára – attól kezdve a ''rom'' ''(ember)'' többesszámú alakja, azaz a ''roma'' ''(emberek)'' legyen. Ezek után az [[1970-es évek|1970-es évektől]] a ''roma'' kifejezés mint a nemzetközi cigányság összefoglaló elnevezése, fokozatosan épült be más nyelvek szókincsébe. A magyar nyelvben valamivel később, a rendszerváltás első éveiben jelent meg, habár a magyar alkotmány a cigány szót használja, s saját önkormányzatuknak is Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) a neve, illetve a mindennapokban is a ''cigány'' elnevezés az elfogadott.
A cigányok másik, több nyelvben is megtalálható hagyományos elnevezése az „egyiptomi”. Ilyen jelentésű kifejezések például az [[Albán nyelv|albán]] ''evgjit, jevg'', az [[Angol nyelv|angolul]] ''gipsy'', ''gypsy'', a [[Görög nyelv|görög]] ''ejiftos, giftoi'', a francia ''gitans'', a [[Spanyol nyelv|spanyolul]] ''gitano'', illetve a délszláv nyelvekben használt ''gipcan, gupcan, egjupci''. Ezeknek az elnevezéseknek az eredete a [[Latin nyelv|latin]] ''aegyptanus'' („egyiptomi”). A kifejezés oda vezethető vissza, hogy évszázadokig egyiptomi eredetűnek tartották a cigányságot. Ma már ismert, hogy a cigányság Indiából származik, [[Egyiptom]] csupán a cigányság egyik ágának volt rövidebb-hosszabb ideig hazája a [[Balkán-félsziget|Balkán-félszigetre]] való áttelepedés előtt. Az „egyiptomi” megjelölés [[Szinonímia|szinonimájaként]] használták a [[Középkor|középkorban]] a latin ''populus Pharaonis'' („[[Fáraó]] népe”) kifejezést is. A „fáraók népe”, „fáraók ivadéka” kifejezések a magyar nyelvben is egészen a 19. századig használatban voltak. A [[Montenegró|montenegrói]] cigányok körében még sokan hisznek az egyiptomi eredetben, ezért ők a népszámláláskor is egyiptominak vallják magukat.
Közép-Ázsiában a cigányok ''jughi'', ''multani'' vagy ''luli'' néven ismertek, bár saját magukra a ''mugat/mughat'' arab eredetű megnevezést használják szívesen, melynek jelentése „tűzimádó”. Ghurbatnak, azaz „magányos”nak (másik konnotációja a szónak a „nyomorgó”) is nevezik magukat.
A mai [[Üzbegisztán]] területén található [[Szamarkand]] városába az [[1380-as évek|1380-as években]] érkeztek a pakisztáni [[Multán]] városából, ezért itt ''multani''nak nevezik őket.
== Földrajzi elterjedésük és fő csoportjaik[szerkesztés] ==
{| class="wikitable"
|
|''Bővebben: [[cigány népcsoportok]]''
|}
A nagy cigánycsapat útiránya 1417-től. Hermann Cornerus dominikánus szerzetes krónikájában az 1417-es évnél jegyezte fel a cigányok érkezését Észak-Németországba
A cigány népesség százalékaránya az európai országokban
A cigány etnikai csoportok Európában
A cigányok ma a világ számos részén megtalálhatók, de legnagyobb számban [[Közép-Európa|Közép-]] és [[Kelet-Európa|Kelet-Európában]] élnek. A cigányság becsült lélekszáma Európában 7-8,5 millió fő. 2001 körül a cigánynak minősíthetők száma a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] 2,5 millió fő, akik közül 750 000 erdélyi, 800 000 magyarországi és 900 000 szlovákiai lakos. A fenti becslés alapján a cigányság a Kárpát-medence népességének közel 9%-át, a (magyarok, románok, szlovákok, horvátok után) ötödik legnépesebb etnikumát képezi. Egyes területeken már relatív, máshol abszolút többségbe is kerültek, ilyen területek szinte minden táján előfordulnak a Kárpát-medencének. A [[Felvidék]] népességének 10-15%-át teszik ki a cigányok, ami a helyi [[Szlovákiai magyarok|történelmi magyar közösség]] létszámát meghaladja. [[Erdély|Erdélyben]] is a 20%-os [[Romániai magyarok|magyar népességhez]] hasonló arányban vannak jelen.
A legnagyobb lélekszámú cigány kisebbség csoportjai a következő európai országokban találhatóak (becsült adatok):
* [[Törökország]]: kb. 2-5 millió
* [[Románia]]: 1-2,5 millió
* [[Spanyolország]]: 1,5 millió
* [[Franciaország]]: 1,2-1,3 millió
* [[Magyarország]]: 0,5-1 millió.
* [[Bulgária]]: kb. 850 000
* [[Szlovákia]]: 550 000
* [[Szerbia]]: 147 604
* [[Görögország]]: 300 000
* [[Észak-Macedónia]]: 240 000
* [[Csehország]]: 150-300 000
* [[Olaszország]]: 130-160 000
* [[Németország]]: 110 000
* [[Oroszország]]: 180 000
* [[Egyesült Királyság]]: 90 000
* [[Ukrajna]]: 50 000
* [[Bosznia-Hercegovina]]: 40-100 000
* [[Koszovó]]: 40 000
=== Etnikai csoportjaik[szerkesztés] ===
A cigányok legfőbb etnikai csoportjai (más felfogás szerint különböző népek):
* [[Gitanók]] vagy kalók (spanyol cigányok) – [[Spanyolország]], [[Portugália]], Dél-[[Franciaország]], [[Észak-Afrika]]
* [[Szintók]] (mánusok, német cigányok) – [[Nyugat-Európa]], [[Olaszország]], [[Közép-Európa]], [[Észak-Európa]]
* [[Jenisek]] (a „vándorlók népe", svájci cigányok) [[Svájc]] és [[Nyugat-Európa]]
* [[Gábor-cigányok]] (kalapos gáborok) [[Erdély]] és [[Kelet-Európa]]
* [[Romnicselek]] (brit cigányok) – [[Egyesült Királyság]], [[Észak-Amerika]]
* [[Vlax cigányok]] ''(oláhcigányok)'': kelderások, lovárik, csurárik, macsvaják stb. – [[Délkelet-Európa]], [[Kelet-Európa]], Közép-Európa, [[Amerikai Egyesült Államok]]
* [[Magyarcigányok]] – Kárpát-medence
* [[Vendcigányok]] – [[Muravidék]], [[Szlovénia]]
* [[Beások]] (rudárik) – Közép-Európa, [[Brazília]]
* [[Arliják]] (horahánók, török cigányok) – Délkelet-Európa, [[Törökország]]
* [[Bosák]] (örmény cigányok) – Törökország
* [[Domok]] (arab cigányok) – Észak-Afrika, [[Közel-Kelet]]
* [[Lúrok]] és [[gorbatok]] (iráni cigányok) – [[Irán]]
* Luli cigányok – Közép-Ázsia
Ezen kívül számos nyelvében és kultúrájában már erősen [[Asszimiláció (szociológia)|asszimilálódott]] csoportjuk található egyes országokban, például [[magyarcigányok]], román cigányok (lautárik, urszárik), albán cigányok, orosz cigányok.
Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének tanulmánya szerint, a [[Genetika|genetikai]] kutatások arra utalnak, hogy a mai Európában élő 8–10 millió cigány népesség, genetikailag elszigetelt populációk konglomerációja.
== A cigányok története[szerkesztés] ==
=== Indiai őshaza[szerkesztés] ===
A cigányok őshazájaként szóba jövő mai [[India|indiai]] államok: Gudzsarát (1), Rádzsasztán (2), Pandzsáb (3), Harjana (4), Uttar Prades (5)
A cigányok [[Nyelv|nyelvileg]] észak-indiai népekkel rokonok, de genetikailag nem egyezőek. Ezek feltételezett, de nem bizonyított őshazája [[India]] északnyugati része, különösen a mai [[Pandzsáb (India)|Pandzsáb]], [[Rádzsasztán]] és [[Gudzsarát]] államok. Ezekben az indiai államokban ma is több olyan nép él, amely sok hasonlóságot mutat a cigányokkal, egyesek „indiai cigányokként” is emlegetik őket. E népek elkülönítik magukat a letelepedettek társadalmától, sőt a hagyományos indiai [[Kasztrendszer|kasztrendszeren]] is kívül állnak, „kaszton kívüliek”. Lélekszámuk India egész területén a 30 milliót is meghaladja. A ''dombák'', ''kandzsrik'' és ''baigák'' [[Hinduizmus|hindu]] vallásúak, míg a ''gormatik'' az [[iszlám]] vallást követik. A részben Gudzsarát államban élő ''dombák'' nevének eredete ugyanaz, mint a romáké ''(dom'' = „ember”). Sokan ma is nomád vándorok, akik szolgáltatásokat is nyújtanak. Fő mesterségeik a lókupeckedés, patkolókovácsság, fémművesség, vándorzenélés, tánc, utcai mutatványosság, bűvész- és zsonglőrmutatványok, jóslás. Élesen elhatárolják magukat a letelepült lakosságtól, az asszonyaikat a cigányokéhoz hasonló színpompás öltözetük is megkülönbözteti a többi néptől.
Az indiai nomád népek nyugatra vándorlásáról nincsenek pontos ismereteink, de már az [[ókor]] végétől elkezdődhetett. Hozzájuk kapcsolódhat az indiai muzsikusok története a [[Sáhnáme|Sáhnáméban]], a [[Újperzsa nyelv|perzsa]] irodalom leghíresebb alkotásában. Eszerint az [[5. század|5. században]] uralkodó [[V. Bahrám szászánida király|Bahrám Gór]], [[Szászánida Birodalom|szászánida]] perzsa király tízezer indiai zenészt telepített [[Irán]] (Perzsia) területére.
Később is kerültek különböző indiai népcsoportok Iránba. A [[11. század]] elején például a mai [[Afganisztán]], [[Irán]] és [[Pakisztán]] nagy részét uraló [[Mahmúd gaznavida szultán|Mahmúd szultán]] ([[998]]–[[1030]]) idején terjedni kezdett az iszlám az általa meghódított északnyugat-indiai területeken, majd számos hadjáratban Észak-India középső területeit is végigrabolta, a [[Gangesz]] folyó vidékét, így a mai [[Harjana]] és [[Uttar Prades]] államok és a mai indiai főváros, [[Delhi]] területét. A hinduk szent városait porig rombolta, és a lakosság nagy tömegeit rabszolgának elhurcolta. [[Kannaudzs]] város 53 000 lakosát például – köztük előkelőségeket, művészeket és mesterembereket – [[1018]]-ban a saját birodalmához tartozó iráni területre, [[Horászán|Horászánba]] telepítette. Az európai cigányok elődeit egyesek ebben a Mahmúd által Észak-Iránba telepített, több százezres indiai népességben keresik. Az 5-11. század között az észak-iráni területekre kerülő különböző indiai származású népcsoportok azonban keveredhettek is egymással, és ebben az esetben több indiai terület is szóba jöhet a cigányok őshazájaként.
= Cigányok[bevezető szerkesztése] =
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[[Cigányok#mw-head|Ugrás a navigációhoz]][[Cigányok#searchInput|Ugrás a kereséshez]]
{| class="wikitable"
|
|''Ez a szócikk a népcsoportról szól szól. Hasonló címmel lásd még: [[Cigány (egyértelműsítő lap)]].''
|}
{| class="wikitable"
| colspan="2" |Cigányok
|-
| colspan="2" |
|-
| colspan="2" |A [[Wikimédia Commons]] tartalmaz ''Cigányok'' témájú médiaállományokat.
|}
[[William-Adolphe Bouguereau]]: Fiatal cigányok (1879)
[[Pongrácz Ferenc]]: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti Galéria
[[Nikolaus Lenau]] ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációja
A '''cigányok''' [[India|Indiából]] származó [[Etnikum|népcsoport]], amely a [[13. század|13]]–[[15. század|15. században]] vándorolt be [[Európa|Európába]]. David Comas, a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem munkatársa szerint a genetikai vizsgálatok megerősítették a nyelvtudományi eredményeket, és a tizenhárom országból gyűjtött [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]]-minták vizsgálatával igazolódott a sok országban szétszóródott népcsoport sokáig csak feltételezett indiai származása.
[[Hermann Cornerus]](wd) [[Domonkos-rend|dominikánus]] [[szerzetes]] 1435 körül keletkezett [[Krónika (műfaj)|krónikája]] alapján a legelterjedtebb nézet, hogy a [[Magyar Királyság]] területén a cigányok [[1417]]-ben jelentek meg. Más forrásban is van írásos nyoma egy nomád cigánycsoport megjelenésének, mert egy [[Brassó|brassói]] számadáskönyv 1416. évi feljegyzése szerint az „egyiptomi Emaus úrnak és társainak 10 dénárt, 2 dénár áráért szárnyast és 6 dénár értékben a városi magtárból terményeket” adott a város. A korai időkben a [[cigányvajda]] szerepe és státusza megkerülhetetlen volt a vándorló cigányok integrációjának előmozdításához. A források hiánya megnehezíti az európai cigány jelenlét történelmi folyamatának megértését, annak társadalmi és kulturális dimenziójában. A Magyar Királyságban megjelenő csoportok némelyike továbbvándorolt és szétszóródott Európa nyugati felén. A ''Chronica Novella'' szerint Észak-Németországban Hamburgban, Lübeckben, Rostockban, Stralsundban, Greifswaldban jelentek meg. A kelet-európai cigányok döntő többsége ma már letelepedett életmódot folytat.
Önmagukat [[Cigány nyelv|romani nyelven]] ''rom''-nak, vagyis „embernek”, illetve néha ''kalo'', ''kale'', ''manuš'' vagy ''sinti'' néven nevezik. A magyarországi vándorcigányok néhol ''manus''nak (=„ember”) is nevezik magukat. [[Magyar nyelv|Magyarul]] ezenkívül [[Szinonímia|szinonimaként]] használatos a népcsoport elnevezésére a '''romák''' kifejezés, bár a ''roma'' szó a ''rom'' többes száma.
A világ népei és nyelvei különféle neveken nevezték el a [[Cigány népcsoportok|cigány népet]]. A [[London|Londonban]], [[1971]]. április 8–12. között megtartott első [[Roma Világkongresszus|Roma Világkongresszuson]] maguk az ott jelenlévő, különböző cigány népcsoportokhoz tartozó küldöttek konszenzussal azt fogadták el, hogy a világ összes cigány származású emberének közös és hivatalos elnevezése attól kezdve a ''rom'' többesszámú alakja, azaz a ''roma'' legyen. Szabóné Dr. Kármán Judit romológus, nevelésszociológus, egyetemi docens szerint a Magyarországon élő cigányság egy része önmegjelölésként a roma kifejezést használja. A hagyományos ''cigány'' elnevezés ma némelyek szerint egy [[pejoratív jelző]], amely negatív jelentéstartalmat hordoz bizonyos gondolatkörben történő kommunikációban, ezért a közéletben kerülendőnek tartják. [[Magyarország|Magyarországon]] jelentős csoportok, illetve általában a cigányok nagy része azonban továbbra is ''cigánynak'' nevezik magukat, és az elnevezés a cigányság céljait támogató egyes szervezetek nevében is tovább él. Természetesen a ''cigány'' szó a magyar nyelv és irodalom része, amelynek helye van a magyar és a cigány kultúrában is, és erősen vitatott, hogy mennyire cserélhető fel erőszakkal egy idegen nyelv vele megegyező jelentésű szavával. [[Sólyom László (jogász)|Sólyom László]] korábbi köztársasági elnök is kiállt a hagyományosabb ''cigány'' szó mellett, és több nyilvános beszédében is használta.
[[Kárpát-medence|Kárpát-medencei]] csoportjaikról lásd még:
* [[Magyarországi cigányok]]
* [[Beások]]
* [[Gábor-cigányok]]
* [[Szintók]]
A cigány népesség a [[20. század|20. századra]] már mind az öt [[Kontinens|kontinensen]] megjelent.
== Tartalomjegyzék ==
* [[Cigányok#K%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91%20elnevez%C3%A9s%C3%BCk|1Különböző elnevezésük]]
* [[Cigányok#F%C3%B6ldrajzi%20elterjed%C3%A9s%C3%BCk%20%C3%A9s%20f%C5%91%20csoportjaik|2Földrajzi elterjedésük és fő csoportjaik]]
** [[Cigányok#Etnikai%20csoportjaik|2.1Etnikai csoportjaik]]
* [[Cigányok#A%20cig%C3%A1nyok%20t%C3%B6rt%C3%A9nete|3A cigányok története]]
** [[Cigányok#Indiai%20%C5%91shaza|3.1Indiai őshaza]]
** [[Cigányok#Kiv%C3%A1ndorl%C3%A1s%20Ir%C3%A1nb%C3%B3l|3.2Kivándorlás Iránból]]
** [[Cigányok#Kis-Egyiptom%20hercegei|3.3Kis-Egyiptom hercegei]]
** [[Cigányok#Szabadok%2C%20szolg%C3%A1k%2C%20%C3%BCld%C3%B6z%C3%B6ttek|3.4Szabadok, szolgák, üldözöttek]]
** [[Cigányok#A%20nemzeti%20mozgalom%20kezdete|3.5A nemzeti mozgalom kezdete]]
* [[Cigányok#Kult%C3%BAra|4Kultúra]]
** [[Cigányok#Nyelv|4.1Nyelv]]
* [[Cigányok#Milyen%20t%C3%A9nyez%C5%91k%20hatnak%20a%20magyarorsz%C3%A1gi%20cig%C3%A1ny%20n%C3%A9pess%C3%A9g%20nemzetis%C3%A9gi%20%C3%B6nbesorol%C3%A1s%C3%A1ra%3F|5Milyen tényezők hatnak a magyarországi cigány népesség nemzetiségi önbesorolására?]]
** [[Cigányok#A%20nyelv%20hat%C3%A1sa|5.1A nyelv hatása]]
** [[Cigányok#A%20t%C3%A1rsadalmi-gazdas%C3%A1gi%20st%C3%A1tusz%20hat%C3%A1sa|5.2A társadalmi-gazdasági státusz hatása]]
** [[Cigányok#A%20hagyom%C3%A1nyos%20cig%C3%A1ny%20k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gek%20kult%C3%BAr%C3%A1ja|5.3A hagyományos cigány közösségek kultúrája]]
*** [[Cigányok#Hagyom%C3%A1nyos%20%C3%A9letm%C3%B3d|5.3.1Hagyományos életmód]]
*** [[Cigányok#K%C3%B6z%C3%B6s%20kultur%C3%A1lis%20alapok|5.3.2Közös kulturális alapok]]
** [[Cigányok#Vall%C3%A1s|5.4Vallás]]
** [[Cigányok#Hozz%C3%A1j%C3%A1rul%C3%A1s%20a%20t%C3%B6bbs%C3%A9gi%20n%C3%A9pek%20kult%C3%BAr%C3%A1j%C3%A1hoz|5.5Hozzájárulás a többségi népek kultúrájához]]
*** [[Cigányok#Cig%C3%A1ny%20zen%C3%A9szek|5.5.1Cigány zenészek]]
*** [[Cigányok#Cig%C3%A1ny%20t%C3%A1ncm%C5%B1v%C3%A9szek|5.5.2Cigány táncművészek]]
** [[Cigányok#Modern%20cig%C3%A1ny%20kult%C3%BAra|5.6Modern cigány kultúra]]
*** [[Cigányok#Kiemelked%C5%91%20szem%C3%A9lyis%C3%A9gek|5.6.1Kiemelkedő személyiségek]]
**** [[Cigányok#K%C3%B6lt%C5%91k%20%C3%A9s%20%C3%ADr%C3%B3k|5.6.1.1Költők és írók]]
**** [[Cigányok#T%C3%A1ncosok%2C%20sz%C3%ADn%C3%A9szek|5.6.1.2Táncosok, színészek]]
**** [[Cigányok#Cig%C3%A1nyzen%C3%A9szek|5.6.1.3Cigányzenészek]]
**** [[Cigányok#Klasszikus%20zen%C3%A9szek|5.6.1.4Klasszikus zenészek]]
**** [[Cigányok#Jazz%2C%20pop%2C%20rock|5.6.1.5Jazz, pop, rock]]
**** [[Cigányok#Politikusok%2C%20k%C3%B6z%C3%A9leti%20szem%C3%A9lyis%C3%A9gek|5.6.1.6Politikusok, közéleti személyiségek]]
**** [[Cigányok#K%C3%A9pz%C5%91m%C5%B1v%C3%A9szek|5.6.1.7Képzőművészek]]
**** [[Cigányok#Sportol%C3%B3k|5.6.1.8Sportolók]]
*** [[Cigányok#Sz%C3%ADnh%C3%A1z|5.6.2Színház]]
* [[Cigányok#Embertan|6Embertan]]
* [[Cigányok#A%20transznacion%C3%A1lis%20cig%C3%A1ny%20etnikum|7A transznacionális cigány etnikum]]
** [[Cigányok#Cig%C3%A1ny%20z%C3%A1szl%C3%B3|7.1Cigány zászló]]
** [[Cigányok#Cig%C3%A1ny%20himnusz|7.2Cigány himnusz]]
* [[Cigányok#Irodalmi%2C%20zenei%20m%C5%B1vek%20a%20cig%C3%A1nyokr%C3%B3l|8Irodalmi, zenei művek a cigányokról]]
* [[Cigányok#Kapcsol%C3%B3d%C3%B3%20sz%C3%B3cikkek|9Kapcsolódó szócikkek]]
* [[Cigányok#Cig%C3%A1ny%20tematik%C3%A1j%C3%BA%20%C3%B6sszefoglal%C3%B3%20sz%C3%B3cikkek|10Cigány tematikájú összefoglaló szócikkek]]
* [[Cigányok#Jegyzetek|11Jegyzetek]]
** [[Cigányok#Bibliogr%C3%A1fia|11.1Bibliográfia]]
** [[Cigányok#Tov%C3%A1bbi%20inform%C3%A1ci%C3%B3k|11.2További információk]]
*** [[Cigányok#Az%20Index%20cig%C3%A1ny%C3%BCgyi%20cikksorozata|11.2.1Az Index cigányügyi cikksorozata]]
*** [[Cigányok#Tov%C3%A1bbi%20cikkek|11.2.2További cikkek]]
*** [[Cigányok#Humor|11.2.3Humor]]
== Különböző elnevezésük[szerkesztés] ==
[[Henri Rousseau]]: Alvó cigánylány (1897)
A magyarhoz hasonló például a [[Cseh nyelv|cseh]] ''cigan'', [[Latin nyelv|latin]] ''cinganus'', [[Német nyelv|német]] ''Zigeuner'', [[Francia nyelv|francia]] ''tzigane'', ''tsigane'', [[Olasz nyelv|olasz]] ''zingaro'', [[Portugál nyelv|portugál]] ''cigano'', [[Román nyelv|román]] ''ţigan'', [[Spanyol nyelv|spanyol]] ''gitano'', ''zíngaro, zincalló'', [[Svéd nyelv|svéd]] ''zigenare'', [[Szerb nyelv|szerb]], [[Szlovén nyelv|szlovén]] és [[Horvát nyelv|horvát]] ''cigan'', [[Vend nyelv|vend]] ''ciganj'' illetve [[Török nyelv|török]] ''çingene'' név. Mindegyik kifejezés a [[Görög nyelv|görög]] ατσιγανος ''(atsziganosz)'' szóra vezethető vissza, amelynek egykori jelentése „törvénnyel szemben álló”, „kívülálló”, „érinthetetlen”.
Az ótörökben a ''čɨɣań'' azt jelenti, „szegény”. Feltehetően egy pogánynak vagy eretneknek tartott vallási közösségre vonatkozott, amelynek tagjaival a [[Kereszténység|keresztényeknek]] nem volt szabad érintkezniük. Az, hogy a cigányságnak ténylegesen köze volt-e egy ilyen közösséghez, tudományosan nem igazolt, mindenesetre a [[11. század]] körüli közvélekedés valamilyen oknál fogva azonosította a cigányságot velük. A kifejezés több európai nyelvbe is beépült, a magyarba feltehetően [[Délszláv nyelvek|délszláv]] közvetítéssel került.
A ''roma'' megnevezés a ''rom'' szó egyes szám megszólító esetben vagy többes szám alanyesetben lévő alakjából származik, a „rom” „embert”, „cigány embert”, „férfit”, illetve „férjet” jelent romani (azaz cigány) nyelven. A magukat különbözően megnevező [[Cigány népcsoportok|cigány népcsoportoknak]] ''(dom, lom, rom, romnicsel, szinti, mánus, káló stb.)'' hagyományosan nem létezett közös összefoglaló elnevezésük. Egy ilyen, a világ minden cigány közösségét magába foglaló [[etnonima]] megalkotására már az [[1930-as évek|1930-as években]] felmerült az igény, de ez akkor még nem valósult meg. Az áttörést a [[London|Londonban]] [[1971]]. április 8–12. között megtartott ''Első Roma Világkongresszus'' jelentette. Az ott jelenlévő, különböző cigány népcsoportokhoz tartozó küldöttek egyhangúlag elfogadták, hogy a világ összes cigány népcsoportjának és cigány származású emberének közös hivatalos elnevezése – legalábbis a cigányok számára – attól kezdve a ''rom'' ''(ember)'' többesszámú alakja, azaz a ''roma'' ''(emberek)'' legyen. Ezek után az [[1970-es évek|1970-es évektől]] a ''roma'' kifejezés mint a nemzetközi cigányság összefoglaló elnevezése, fokozatosan épült be más nyelvek szókincsébe. A magyar nyelvben valamivel később, a rendszerváltás első éveiben jelent meg, habár a magyar alkotmány a cigány szót használja, s saját önkormányzatuknak is Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) a neve, illetve a mindennapokban is a ''cigány'' elnevezés az elfogadott.
A cigányok másik, több nyelvben is megtalálható hagyományos elnevezése az „egyiptomi”. Ilyen jelentésű kifejezések például az [[Albán nyelv|albán]] ''evgjit, jevg'', az [[Angol nyelv|angolul]] ''gipsy'', ''gypsy'', a [[Görög nyelv|görög]] ''ejiftos, giftoi'', a francia ''gitans'', a [[Spanyol nyelv|spanyolul]] ''gitano'', illetve a délszláv nyelvekben használt ''gipcan, gupcan, egjupci''. Ezeknek az elnevezéseknek az eredete a [[Latin nyelv|latin]] ''aegyptanus'' („egyiptomi”). A kifejezés oda vezethető vissza, hogy évszázadokig egyiptomi eredetűnek tartották a cigányságot. Ma már ismert, hogy a cigányság Indiából származik, [[Egyiptom]] csupán a cigányság egyik ágának volt rövidebb-hosszabb ideig hazája a [[Balkán-félsziget|Balkán-félszigetre]] való áttelepedés előtt. Az „egyiptomi” megjelölés [[Szinonímia|szinonimájaként]] használták a [[Középkor|középkorban]] a latin ''populus Pharaonis'' („[[Fáraó]] népe”) kifejezést is. A „fáraók népe”, „fáraók ivadéka” kifejezések a magyar nyelvben is egészen a 19. századig használatban voltak. A [[Montenegró|montenegrói]] cigányok körében még sokan hisznek az egyiptomi eredetben, ezért ők a népszámláláskor is egyiptominak vallják magukat.
Közép-Ázsiában a cigányok ''jughi'', ''multani'' vagy ''luli'' néven ismertek, bár saját magukra a ''mugat/mughat'' arab eredetű megnevezést használják szívesen, melynek jelentése „tűzimádó”. Ghurbatnak, azaz „magányos”nak (másik konnotációja a szónak a „nyomorgó”) is nevezik magukat.
A mai [[Üzbegisztán]] területén található [[Szamarkand]] városába az [[1380-as évek|1380-as években]] érkeztek a pakisztáni [[Multán]] városából, ezért itt ''multani''nak nevezik őket.
== Földrajzi elterjedésük és fő csoportjaik[szerkesztés] ==
{| class="wikitable"
|
|''Bővebben: [[cigány népcsoportok]]''
|}
A nagy cigánycsapat útiránya 1417-től. Hermann Cornerus dominikánus szerzetes krónikájában az 1417-es évnél jegyezte fel a cigányok érkezését Észak-Németországba
A cigány népesség százalékaránya az európai országokban
A cigány etnikai csoportok Európában
A cigányok ma a világ számos részén megtalálhatók, de legnagyobb számban [[Közép-Európa|Közép-]] és [[Kelet-Európa|Kelet-Európában]] élnek. A cigányság becsült lélekszáma Európában 7-8,5 millió fő. 2001 körül a cigánynak minősíthetők száma a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] 2,5 millió fő, akik közül 750 000 erdélyi, 800 000 magyarországi és 900 000 szlovákiai lakos. A fenti becslés alapján a cigányság a Kárpát-medence népességének közel 9%-át, a (magyarok, románok, szlovákok, horvátok után) ötödik legnépesebb etnikumát képezi. Egyes területeken már relatív, máshol abszolút többségbe is kerültek, ilyen területek szinte minden táján előfordulnak a Kárpát-medencének. A [[Felvidék]] népességének 10-15%-át teszik ki a cigányok, ami a helyi [[Szlovákiai magyarok|történelmi magyar közösség]] létszámát meghaladja. [[Erdély|Erdélyben]] is a 20%-os [[Romániai magyarok|magyar népességhez]] hasonló arányban vannak jelen.
A legnagyobb lélekszámú cigány kisebbség csoportjai a következő európai országokban találhatóak (becsült adatok):
* [[Törökország]]: kb. 2-5 millió
* [[Románia]]: 1-2,5 millió
* [[Spanyolország]]: 1,5 millió
* [[Franciaország]]: 1,2-1,3 millió
* [[Magyarország]]: 0,5-1 millió.
* [[Bulgária]]: kb. 850 000
* [[Szlovákia]]: 550 000
* [[Szerbia]]: 147 604
* [[Görögország]]: 300 000
* [[Észak-Macedónia]]: 240 000
* [[Csehország]]: 150-300 000
* [[Olaszország]]: 130-160 000
* [[Németország]]: 110 000
* [[Oroszország]]: 180 000
* [[Egyesült Királyság]]: 90 000
* [[Ukrajna]]: 50 000
* [[Bosznia-Hercegovina]]: 40-100 000
* [[Koszovó]]: 40 000
=== Etnikai csoportjaik[szerkesztés] ===
A cigányok legfőbb etnikai csoportjai (más felfogás szerint különböző népek):
* [[Gitanók]] vagy kalók (spanyol cigányok) – [[Spanyolország]], [[Portugália]], Dél-[[Franciaország]], [[Észak-Afrika]]
* [[Szintók]] (mánusok, német cigányok) – [[Nyugat-Európa]], [[Olaszország]], [[Közép-Európa]], [[Észak-Európa]]
* [[Jenisek]] (a „vándorlók népe", svájci cigányok) [[Svájc]] és [[Nyugat-Európa]]
* [[Gábor-cigányok]] (kalapos gáborok) [[Erdély]] és [[Kelet-Európa]]
* [[Romnicselek]] (brit cigányok) – [[Egyesült Királyság]], [[Észak-Amerika]]
* [[Vlax cigányok]] ''(oláhcigányok)'': kelderások, lovárik, csurárik, macsvaják stb. – [[Délkelet-Európa]], [[Kelet-Európa]], Közép-Európa, [[Amerikai Egyesült Államok]]
* [[Magyarcigányok]] – Kárpát-medence
* [[Vendcigányok]] – [[Muravidék]], [[Szlovénia]]
* [[Beások]] (rudárik) – Közép-Európa, [[Brazília]]
* [[Arliják]] (horahánók, török cigányok) – Délkelet-Európa, [[Törökország]]
* [[Bosák]] (örmény cigányok) – Törökország
* [[Domok]] (arab cigányok) – Észak-Afrika, [[Közel-Kelet]]
* [[Lúrok]] és [[gorbatok]] (iráni cigányok) – [[Irán]]
* Luli cigányok – Közép-Ázsia
Ezen kívül számos nyelvében és kultúrájában már erősen [[Asszimiláció (szociológia)|asszimilálódott]] csoportjuk található egyes országokban, például [[magyarcigányok]], román cigányok (lautárik, urszárik), albán cigányok, orosz cigányok.
Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének tanulmánya szerint, a [[Genetika|genetikai]] kutatások arra utalnak, hogy a mai Európában élő 8–10 millió cigány népesség, genetikailag elszigetelt populációk konglomerációja.
== A cigányok története[szerkesztés] ==
=== Indiai őshaza[szerkesztés] ===
A cigányok őshazájaként szóba jövő mai [[India|indiai]] államok: Gudzsarát (1), Rádzsasztán (2), Pandzsáb (3), Harjana (4), Uttar Prades (5)
A cigányok [[Nyelv|nyelvileg]] észak-indiai népekkel rokonok, de genetikailag nem egyezőek. Ezek feltételezett, de nem bizonyított őshazája [[India]] északnyugati része, különösen a mai [[Pandzsáb (India)|Pandzsáb]], [[Rádzsasztán]] és [[Gudzsarát]] államok. Ezekben az indiai államokban ma is több olyan nép él, amely sok hasonlóságot mutat a cigányokkal, egyesek „indiai cigányokként” is emlegetik őket. E népek elkülönítik magukat a letelepedettek társadalmától, sőt a hagyományos indiai [[Kasztrendszer|kasztrendszeren]] is kívül állnak, „kaszton kívüliek”. Lélekszámuk India egész területén a 30 milliót is meghaladja. A ''dombák'', ''kandzsrik'' és ''baigák'' [[Hinduizmus|hindu]] vallásúak, míg a ''gormatik'' az [[iszlám]] vallást követik. A részben Gudzsarát államban élő ''dombák'' nevének eredete ugyanaz, mint a romáké ''(dom'' = „ember”). Sokan ma is nomád vándorok, akik szolgáltatásokat is nyújtanak. Fő mesterségeik a lókupeckedés, patkolókovácsság, fémművesség, vándorzenélés, tánc, utcai mutatványosság, bűvész- és zsonglőrmutatványok, jóslás. Élesen elhatárolják magukat a letelepült lakosságtól, az asszonyaikat a cigányokéhoz hasonló színpompás öltözetük is megkülönbözteti a többi néptől.
Az indiai nomád népek nyugatra vándorlásáról nincsenek pontos ismereteink, de már az [[ókor]] végétől elkezdődhetett. Hozzájuk kapcsolódhat az indiai muzsikusok története a [[Sáhnáme|Sáhnáméban]], a [[Újperzsa nyelv|perzsa]] irodalom leghíresebb alkotásában. Eszerint az [[5. század|5. században]] uralkodó [[V. Bahrám szászánida király|Bahrám Gór]], [[Szászánida Birodalom|szászánida]] perzsa király tízezer indiai zenészt telepített [[Irán]] (Perzsia) területére.
Később is kerültek különböző indiai népcsoportok Iránba. A [[11. század]] elején például a mai [[Afganisztán]], [[Irán]] és [[Pakisztán]] nagy részét uraló [[Mahmúd gaznavida szultán|Mahmúd szultán]] ([[998]]–[[1030]]) idején terjedni kezdett az iszlám az általa meghódított északnyugat-indiai területeken, majd számos hadjáratban Észak-India középső területeit is végigrabolta, a [[Gangesz]] folyó vidékét, így a mai [[Harjana]] és [[Uttar Prades]] államok és a mai indiai főváros, [[Delhi]] területét. A hinduk szent városait porig rombolta, és a lakosság nagy tömegeit rabszolgának elhurcolta. [[Kannaudzs]] város 53 000 lakosát például – köztük előkelőségeket, művészeket és mesterembereket – [[1018]]-ban a saját birodalmához tartozó iráni területre, [[Horászán|Horászánba]] telepítette. Az európai cigányok elődeit egyesek ebben a Mahmúd által Észak-Iránba telepített, több százezres indiai népességben keresik. Az 5-11. század között az észak-iráni területekre kerülő különböző indiai származású népcsoportok azonban keveredhettek is egymással, és ebben az esetben több indiai terület is szóba jöhet a cigányok őshazájaként.
{{DEFAULTSORT:Switch}}
| 