Alfred Grünwald
Alfred Grünwald (Bécs, 1884. február 16.[10] – New York, 1951. február 25.) operett-librettista.
| Alfred Grünwald | |
 | |
| Született | 1884. február 16.[1][2] Bécs[3] |
| Elhunyt | 1951. február 24. (67 évesen)[4][5][6][7][8] New York[9] |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei | Henry Grunwald |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred Grünwald témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésBécsben nőtt fel egy kevésbé sikeres kalapkészítő, a Budapestről kivándorolt Moritz Grünwald (1845–1900) és Emma Donath gyermekeként. A reálgimnázium elvégzése után először egy szőrmeboltban helyezkedett el, de statisztaként és karénekesként is dolgozott bécsi színházakban, valamint egy bécsi színházi ügynökségnél. Már iskolásként írni kezdett, s hamarosan a Neue Wiener Journal tárcaírója és színkritikusa lett.
Emellett kisebb színpadi szkeccseket és egyfelvonásosokat írt kabaréknak, például az Intime Színháznak vagy a Ronacher-nek az 1890-es évek francia bohózatainak stílusában: Beim Zahnarzt, Bis hierher und nicht weiter! (1911). Már 1909-ben megírta első librettóját Julius Brammerrel Béla Laszky Elektra című egyfelvonásos parodisztikus operettjéhez, amelyet a Cabaret Fledermausban mutattak be. Ennek eredményeként évtizedekig tartó együttműködés alakult ki Brammerrel, amely csak az 1920-as évek végén szakadt meg. Ábrahám Pál és Oscar Straus operettjeihez Fritz Löhner-Beda-ban talált alkotótársat. Néhány alkalommal Gustav Beerrel és Ludwig Herzerrel közösen írt librettót és slágereket.
Az első világháború idején hadnagyként is kreatívan tevékenykedett, hazafias dalokhoz írt szövegeket.
Legsikeresebb alkotói korszaka a két világháború közötti időszak volt, az 1914 előtti századfordulós nosztalgiával. Ábrahám Pál, Leo Ascher, Joseph Beer, Brodszky Miklós, Willy Engel-Berger, Edmund Eysler, Leo Fall, Kálmán Imre, Maurice Lindemann, Lehár Ferenc, Paul Pallos, Rudolf Sieczyński, Oscar Straus és Robert Stolz zeneszerzőkkel együttműködve számos operett és sláger szövegét alkotta meg.
1930-ban az Akademiatheaterben mutatták be az Alexander Engellel közösen írt Die Prizessin und der Eistänzer című vígjátékát (január 8.). 1936-ban pedig az alkotópáros egy másik vígjátékát, Der Komplex der Frau Dodo címmel.
A 3:1 a szerelem javára című Ábrahám-operett fordításán Hans Weigellel dolgozott együtt. A német nyelvű premierre 1937. március 25-én Bécsben került sor.
Az 1938-as Anschluss után a Gestapo letartóztatta zsidó származása miatt.[11] Amikor ideiglenesen elengedték, élt a lehetőséggel, és Párizsba menekült. Mivel Észak-Amerikában ismert volt sikeres színpadi műveiről, két évvel később feleségével, Mila Löwensteinnel és fiával Casablancán és Lisszabonon keresztül kivándorolhatott az Egyesült Államokba.
Der lachende Ehemann című operettjét már 1914-ben bemutatták a Broadwayn The Laughing Husband címmel, és 1930-ig további tíz műve került színpadra, amelyeknek ő írta a librettót. 1945. szeptember 6-án került bemutatásra a Mister Strauss Goes Boston című darabja a New Century Theatre-ben, amelyhez Robert Stolz írt zenét. Tizenkét előadás után azonban a darabot levették a repertoárról. Grünwald nem tudta megismételni a háború előtti sikereit, és ebben a sorsban osztozott vele a legtöbb operettszerző. Utolsó librettóját, amelyet Gustav Beerrel írt Kálmán Imre Arizona Lady operettjéhez, csak a halála után egy évvel mutatták be Bernben, miután Kálmán Imre fia, Charles befejezte apja befejezetlen művét.
Felesége Mila Löwenstein volt, aki 1953-ban Forest Hills-ben halt meg. Fia, Henry Grunwald 1987 és 1990 között az Egyesült Államok bécsi nagykövete volt.
Emlékezete
szerkesztés
- 1989: Alfred-Grünwald-Park, Bécs Mariahilf kerületében
- 1989: Emléktáblájának felavatása egykori bécsi otthonának falán - Alsergrund, Kolingasse 4. (október 21.)
Művei (válogatás)
szerkesztés| A mű eredeti címe | A mű címe magyarul | Alkotótárs | Zeneszerző | Bemutató éve |
|---|---|---|---|---|
| Elektra | Julius Brammer | Béla Laszky | 1905 | |
| Die lustigen Weiber von Wien | Robert Stolz | 1908 | ||
| Die Dame in Rot | Julius Brammer | Robert Winterberg | 1911 | |
| Hoheit tanzt Walzer | Julius Brammer | Leo Ascher | 1912 | |
| Der lachende Ehemann | Julius Brammer | Edmund Eysler | 1913 | |
| Die ideale Gattin | A tökéletes feleség | Julius Brammer | Lehár Ferenc | 1913 |
| Die schöne Schwedin | Julius Brammer | Robert Winterberg | 1915 | |
| Die Kaiserin | A császárné | Julius Brammer | Leo Fall | 1916 |
| Die Rose von Stambul | Sztambul rózsája | Julius Brammer | Leo Fall | 1916 |
| Bruder Leichtsinn | Julius Brammer | Leo Ascher | 1917 | |
| Das Sperrsechserl | Julius Brammer | Robert Stolz | 1920 | |
| Der letzte Walzer | Julius Brammer | Oscar Straus | 1920 | |
| Die Bajadere | A bajadér | Julius Brammer | Kálmán Imre | 1921 |
| Die Tangokönigin | A tangókirálynő | Julius Brammer | Lehár Ferenc | 1921 |
| Die Perlen der Cleopatra | Kleopátra gyöngyei | Julius Brammer | Oscar Straus | 1923 |
| Mädi | Leo Stein | Robert Stolz | 1923 | |
| Gräfin Mariza | Marica grófnő | Julis Brammer | Kálmán Imre | 1924 |
| Die Zirkusprinzessin | A cirkuszhercegnő | Julius Brammer | Kálmán Imre | 1926 |
| Die golden'ne Meisterin | Julius Brammer | Edmund Eysler | 1927 | |
| Die Herzogin von Chicago | A csikágói hercegnő | Julius Brammer | Kálmán Imre | 1928 |
| Das Veilchen vom Montmarte | A montmarte-i ibolya | Julius Brammer | Kálmán Imre | 1930 |
| Viktoria und ihr Husar | Viktória | Fritz Löhner-Beda | Ábrahám Pál | 1930 |
| Die Blume von Hawaii | Hawaii rózsája | Fritz Löhner-Beda | Ábrahám Pál | 1931 |
| Ball im Savoy | Bál a Savoyban | Fritz Löhner-Beda | Ábrahám Pál | 1932 |
| Eine Frau, die weiß, was sie will | Oscar Strauss | |||
| Venus in Seide | Robert Stolz | |||
| Märchen im Grand-Hotel | Mese a Grand Hotelben | Fritz Löhner-Beda | Ábrahám Pál | 1934 |
| Dschainah, das Mädchen aus dem Tanzhaus | Dzsaniah - A lány a táncházból | Fritz Löhner-Beda | Ábrahám Pál | 1935 |
| Polnische Hochzeit | Fritz Löhner-Beda | Joseph Beer | 1937 | |
| Roxy und ihr Wunderteam | 3:1 a szerelem javára | Hans Weigel | Ábrahám Pál | 1937 |
| Bozena | Julius Brammer | Oscar Straus | 1952 |
Filmográfia
szerkesztés- 1919: Die Rose von Stambul
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 25.)
- ↑ Birth record (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. április 25.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Születési bejegyzése a bécsi izraelita hitközség születési akv. 2305/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. április 25.)
- ↑ és a börtöncellán Bruno Kreisky osztrák politikussal osztozott
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Alfred Grünwald című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Salomon Wininger: Große Jüdische National-Biographie. Band 2. Czernowitz 1927, S. 540.
- Henry Grunwald (Hrsg.): Ein Walzer muss es sein. Alfred Grünwald und die Wiener Operette. Mit Beiträgen von Henry Grunwald, Georg Markus, Marcel Prawy, Hans Weigel und einem Werksverzeichnis von Caroline Delval. Ueberreuter, Wien 1991, ISBN 3-8000-3373-9.
- Siglinde Bolbecher, Konstantin Kaiser: Lexikon der österreichischen Exilliteratur. In Zusammenarbeit mit Evelyn Adunka, Nina Jakl und Ulrike Oedl. Deuticke, Wien 2000, S. 265f.
- Susanne Blumesberger, Michael Doppelhofer, Gabriele Mauthe: Handbuch österreichischer Autorinnen und Autoren jüdischer Herkunft 18. bis 20. Jahrhundert. Band 1: A–I. Hrsg. von der Österreichischen Nationalbibliothek. Saur, München 2002, ISBN 3-598-11545-8, S. 477. Alfred Grünwald
- Alfred Grünwald im Wien Geschichte Wiki
- Alfred Grünwald im Lexikon verfolgter Musiker und Musikerinnen der NS-Zeit (LexM)
- Barbara Boisits: Grünwald, Alfred. In: Oesterreichisches Musiklexikon. Online-Ausgabe, Wien 2002 ff. Druckausgabe: Band 2, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 2003
További információk
szerkesztés- Werke von und über Alfred Grünwald im Katalog der Deutschen Nationalbibliothek
- Alfred Grünwald az IMDb-n
- Alfred Grünwald az Internet Broadway Database honlapján