Baskíria

	Baskír Köztársaság (Республика Башкортостан, Башҡортостан Республикаһы)
; Baskír Köztársaság címere	; Baskír Köztársaság zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Szövetségi körzet	Volgamenti
Székhely	Ufa
Járás	54 járás (rajon), 20 járási jogú (köztársasági irányítású) város, 1 szövetségi irányítású város
Települések	21 város, 3 városi jellegű település, 953 község
Alapítás	1919. március 23.
Vezető	Ragyij Faritovics Habirov
Rendszám	02, 102
	Népesség
Teljes népesség	4 064 361 fő (2024)
Népsűrűség	29 fő/km²
	Földrajzi adatok
	Terület
Összterület	143 600 km²
	Elhelyezkedése
	Baskír Köztársaság Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 54° 28′, k. h. 56° 16′54.466667°N 56.266667°EKoordináták: é. sz. 54° 28′, k. h. 56° 16′54.466667°N 56.266667°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Baskír Köztársaság témájú médiaállományokat.

Baskíria vagy Baskírföld, hivatalosan Baskír Köztársaság (oroszul Респу́блика Башкортоста́н, baskír nyelven Башҡортостан Республикаһы) autonóm köztársaság, az Oroszországi Föderáció tagja.^[1] Székhelye Ufa. Délről és délnyugatról az Orenburgi terület, nyugatról Tatárföld és Udmurtföld, északról a Permi határterület és a Szverdlovszki terület, keletről a Cseljabinszki terület határolja. Területe 143 600 km², 2002-ben népessége 4,104 millió fő volt, népsűrűsége 29 fő/km². 1919-ben alakult Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság néven, majd az Oroszországi SZSZSZK tagállama volt. 1992. március 25-én nyerte el mai igazgatási formáját.

A köztársaság zászlajában látható sárga szimbólum a kuraj növény virága. Ebből a növényből készül a baskír nemzeti fúvós hangszer, amelynek neve szintén kuraj. A növény hét ága a baskír nép hét alapító törzsét szimbolizálja. Ufa az iszlám oroszországi központja, itt épül az ország legnagyobb mecsetje.

Természetföldrajz

Baskíria domborzati térképe

Oroszország európai részének keleti peremén fekszik. Délről és délnyugatról az Orenburgi terület, nyugatról Tatárföld és Udmurtföld, északról a Permi határterület és a Szverdlovszki terület, keletről a Cseljabinszki terület határolja. Területe 143 600 km².

A köztársaság keleti részén a Déli-Urál egymással párhuzamos láncai húzódnak, a hegyvonulat itt a legszélesebb. A legmagasabbra a középső hegyvonulatok emelkednek: Masak-hegység (Jaman-tau 1640 m), Avaljak-hegység (Iremel 1582 m), melyek dél felé fokozatosan alacsonyodnak. Az ezzel párhuzamos keleti hegyláncok (Irendik-hegység, Kriktitau) meredeken lejtenek az Urál folyó völgye felé. A nyugati hegyláncok sorozata (Julma-tau, Alatau, Zilmerdak, Takati, Bas-Alatau) a Belaja (Adige) széles völgye felé egyre alacsonyodik (1000 méterről 500-ra). A Belaja-völgy Baskíria legtermékenyebb és legsűrűbben lakott része. A köztársaság legdélebbi részén a 659 m-es magasságot elérő Zilair-plató az Urál hegységjellegét elvesztett része, hullámos dombság. Az északkeleti részen az 517 m-ig emelkedő Ufai-platót az Ufa és mellékfolyóinak mélyen bevágott völgyei tagolják. Legnyugatibb része a Bugulma-Belebeji-hátsághoz (Ivanovszkoje, 420 m) tartozik, ahol értékes földgáz- és kőolajkészletei találhatóak.

Területe nagyrészt az erdős sztyepp övezetbe tartozik, az erdők Baskíria területének 40%-át borítják. Éghajlata kontinentális, a januári középhőmérséklet –14-17,5 °C, a júliusi 16,5-20,5 °C között változik. ^[2]

Természetvédelem

A köztársaság területén, a Belaja folyó völgyében alakították ki 1986-ban a karsztformákban rendkívül gazdag Baskíria Nemzeti Parkot. A park feladata a Déli-Urál erdőinek és karsztformáinak védelme. A környéken található több más védett terület is, többek közt a Gadelsa-vízesés, a Kapova- és Kinderle-barlang, illetve a Kuperlja-kőhíd.

Történelem

A korabeli arab feljegyzések szerint a baskírok (basgard néven említik őket) már a 9. században a mai Baskíria területén éltek. A 10. században kezdődött az iszlám vallás térhódítása és a 14. századra az egész nép áttért. A 10-13. században nyugati területei a volgai bolgár államhoz tartoztak. 1229–1236 között a tatárok foglalták el. A 15. században a mai Baskíria területe a kazanyi és a szibériai tatár kánságok, valamint a Nogáj Horda között oszlott meg. A baskírok Rettegett Iván orosz cárhoz fordultak védelemért a tatároktól. 1552-ben Kazany elfoglalásával lehetővé vált a moszkvai orosz állam további terjeszkedése kelet felé, 1557-re Baskíria legnagyobb része orosz uralom alá került (az Uráltól keletre fekvő területek csak a század végére). A 17. században orosz jobbágyok tömegei telepedtek át ide. A 17-18. században számos felkelés (1662–1664, 1681–1683, 1704–1711, 1755) tört ki a földesúri-nemesi elnyomás ellen, de valamennyit leverték. Az orosz birodalom iszlám vallású népeinek vallási jogait csak 1798-ban ismerték el. 1865-ben megalakult az Ufai kormányzóság, amely a baskírok lakta területeket egyesítette (korábban az Orenburgi kormányzósághoz tartoztak). 1919 márciusában megalakult a Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság.

Népesség

A nemzetiségi megoszlás népszámlálásonként (fő és százalék).

Nemzetiségek	1926^[3]	1939^[4]	1959^[5]	1979^[6]	1989^[7]	2002^[8]	2010^[9]
oroszok	1 064 707 (39,95%)	1 281 347 (40,56%)	1 418 147 (42,44%)	1 547 893 (40,26%)	1 548 291 (39,27%)	1 490 715 (36,32%)	1 432 906 (35,19%)
baskírok	625 845 (23,48%)	671 188 (21,25%)	737 711 (22,08%)	935 880 (24,34%)	863 808 (21,91%)	1 221 302 (29,76%)	1 172 287 (28,79%)
tatárok	621 158 (23,3%)	777 230 (24,6%)	768 566 (23%)	940 436 (24,46%)	1 120 702 (28,42%)	990 702 (24,14%)	1 009 295 (24,78%)
csuvasok	84 886 (3,18%)	106 892 (3,38%)	109 970 (3,29%)	122 344 (3,18%)	118 509 (3,01%)	117 317 (2,86%)	107 450 (2,64%)
marik	79 298 (2,98%)	90 163 (2,85%)	93 902 (2,81%)	106 793 (2,78%)	105 768 (2,68%)	105 829 (2,58%)	103 658 (2,55%)
ukránok	76 610 (2,87%)	92 298 (2,92%)	83 594 (2,5%)	75 571 (1,97%)	74 990 (1,9%)	55 249 (1,35%)	39 875 (0,98%)
udmurtok	23 256 (0,87%)	25 103 (0,79%)	25 388 (0,76%)	25 906 (0,67%)	23 696 (0,6%)	22 625 (0,55%)	21 477 (0,53%)
mordvinok	49 813 (1,87%)	57 826 (1,83%)	43 582 (1,3%)	35 900 (0,93%)	31 923 (0,81%)	26 020 (0,63%)	20 300 (0,5%)

Települések

Baskíria térképe

Baskíriában (a 2010. évi népszámláláskor) 21 város, 2 városi jellegű település és 4534 falusi település található, mely utóbbiak közül 98 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 42 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan, 4 viszont azóta városi címet kapott.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Baskíriában 60% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége megközelíti a 20 ezer főt, és összesen 72-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 11%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

Baskíria városai a következők (2010. évi népességükkel):

Ufa (1 062 319)
Sztyerlitamak (273 486)
Szalavat (156 095)
Nyeftyekamszk (121 733)
Oktyabrszkij (109 474)
Beloreck (68 806)
Tujmazi (66 836)
Isimbaj (66 259)
Kumertau (62 851)
Szibaj (62 763)
Meleuz (61 390)
Belebej (60 188)
Birszk (41 635)
Ucsali (37 788)
Blagovescsenszk (34 239)
Gyurtyuli (31 274)
Janaul (26 924)
Davlekanovo (24 073)
Bajmak (17 710)
Mezsgorje (17 352)
Agigyel (16 370)

A városi jellegű települések:

Csismi (21 196)
Prijutovo (20 891)

Államszervezet

Politikai vezetés

A köztársaság élén korábban a köztársaság elnöke állt, később a tisztség nevét megváltoztatták, azóta a köztársaság vezetője (glava) áll:

Murtaza Rahimov köztársasági elnök: 1993 és 2010 júliusa között. Hivatali ideje 2011 őszén járt volna le, de a 76 éves Rahimov helyére – Dmitrij Medvegyev ajánlása alapján – a köztársasági parlament Rusztem Hamitovot választotta meg.^[10]
Rusztem Zakijevics Hamitov: 2010. július 19. – 2018. október 11. A sorozatos vezetőcserék idején, 2018 őszén lemondott hivataláról.^[11]
Ragyij Faritovics Habirov: 2018. október 11. – Putyin elnök rendeletével a köztársaság vezetőjének feladatait ideiglenesen ellátó megbízott.^[12]

A 2019. szeptember 8-i választáson a köztársaság vezetőjévé választották,^[13] szeptember 19-én iktatták be hivatalába. 2019. október 28-án bejelentette, hogy a köztársaság kormányfői posztját is átvette.^[14]

Közigazgatás és önkormányzatok

Baskíria (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 54 járásra oszlik, ezen kívül a 21 város közül valamennyi köztársasági alárendeltségű, kivéve a zárt városként közvetlenül az Oroszországi Föderáció szövetségi szerveinek alárendelt Mezsgorje. A városok közül hathoz falusi települések is be vannak osztva, melyek így a városhoz hasonlóan nem tartoznak egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. Az 54 járás mindegyikében járási önkormányzat működik. A városok közül 9 (Ufa, Agigyel, Kumertau, Mezsgorje, Nyeftyekamszk, Oktyabrszkij, Szalavat, Szibaj és Sztyerlitamak) a járásoktól független városi körzetet alkot, melyek egyszintű önkormányzatok, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A többi 12 város és a 2 városi jellegű település városi községet alkot, melyek valamely járási önkormányzatnak alá vannak rendelve, akárcsak a 818 falusi község. A városokhoz beosztott falusi települések a megfelelő városi körzethez illetve városi községhez tartoznak.

Közigazgatási szempontból tehát Baskíria 54 járásra és 21 városra tagozódik, míg önkormányzati rendszerét 54 járási önkormányzat és 9 városi körzet, a járási önkormányzatoknak alárendelve pedig 14 városi és 818 falusi község alkotja.

A járások és székhelyeik:

Abzelil járás (Aszkarovo)
Alsejevszki járás (Rajevszkij)
Arhangelszkojei járás
Aszkinói járás
Aurgazi járás (Tolbazi)
Bajmaki járás
Bakali járás
Baltacsevói járás (Sztarobaltacsevo)
Belebeji járás
Belokataji járás (Novobelokataj)
Belorecki járás
Bizsbuljaki járás
Birszki járás
Blagovari járás (Jazikovo)
Blagovescsenszki járás
Burajevói járás
Burzjan járás (Sztaroszubhangulovo)
Buzgyaki járás
Csekmagusi járás
Csismi járás
Davlekanovói járás
Duvani járás (Meszjagutovo)
Fjodorovkai járás (Fjodorovka)
Gafuri járás (Krasznouszolszkij)
Gyurtyuli járás (Gyurtyuli)
Hajbullinai járás (Akjar)
Iglinói járás
Ilisevszki járás (Verhnyejarkejevo)
Isimbaji járás
Janauli járás
Jermekejevói járás
Kaltaszi járás
Karaigyeli járás
Karmaszkali járás
Kigi járás (Verhnyije Kigi)
Krasznokamszki járás (Nyikolo-Berjozovka)
Kugarcsi járás (Mrakovo)
Kujurgazai járás (Jermolajevo)
Kusnarenkovói járás
Mecsetlinói járás (Bolseusztyjikinszkoje)
Meleuzi járás
Miskinói járás
Mijakinszki járás (Kirgiz-Mijaki)
Nurimanov járás (Krasznaja Gorka)
Sarani járás
Szalavat járás (Malojaz)
Sztyerlibasevói járás
Sztyerlitamaki járás
Tatisli járás (Verhnyije Tatisli)
Tujmazi járás
Ucsali járás
Ufai járás
Ziancsurinszki járás (Iszjangulovo)
Zilairi járás

Kultúra

Irodalom

A baskír nyelv (baskírul башҡорт теле [baʃqort tele]) a török nyelvek északnyugati ágába tartozó altáji nyelv. Az Ural Batir Baskíria nemzeti eposza, melyben természetfeletti lényekkel harcol a hős. Több mint 4000 soros, 1910-ben jegyezték le először.