I. Tukulti-apil-ésarra
I. Tukulti-apil-ésarra (uralkodott Kr. e. 1115 – Kr. e. 1077) a Középasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki egy évszázadnyi hanyatlás után új, bár rövid életű hódításokkal gazdagította Asszíriát.
| I. Tukulti-apil-ésarra | |
 | |
| Asszíria királya | |
| Uralkodási ideje | |
| I.e. 1115 – I.e. 1077 | |
| Elődje | Assur-rés-isi |
| Utódja | Asarídu-apal-Ékur |
| Született | i. e. 12. század |
| Elhunyt | i. e. 1076 |
| Édesapja | Assur-rés-isi |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Tukulti-apil-ésarra témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gyakorlatilag minden égtáj irányában harcokat vívott. Dél felől az Elámot megrendítő, II. iszini dinasztiát megalapító I. Nabú-kudurri-uszur támadásait állította meg, északon pedig a Hettita Birodalmat megbuktató muskik (phrügök) egy 20 000 fős seregének betörését gátolta meg a Tigris mentén. A későbbi Urartu vidékére, Nairibe is vezetett hadjáratot, ahol ünnepi feliratot állíttatott a Van-tó partján.
Ékírásos feliratai szerint 28 alkalommal kelt át nyugat felé, Szíriába az Eufráteszen, hogy megütközzön a térséget elözönlő nomád arámiakkal (akkádul ahlamúk). Ő volt az első asszír király, aki hadjárata során elérte a Földközi-tengert. A hagyomány szerint tengerre is szállt, és állítólag elejtett egy „tengeri lovat” (talán delfint vagy fókát) is. Ezzel mintegy kijelölte a célpontot utódai számára.
Tukulti-apil-ésarra utódai nem tudták megtartani hódításait, azonban preventív csapásainak köszönhetően az asszír magterületek mindvégig megmaradtak Assur népének kezén.
Források
szerkesztés- Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
| Előző uralkodó: Assur-rés-isi |
Asszíria királya
1115 – 1077 |
Következő uralkodó: Asarídu-apal-Ékur |
