Primorszk
Primorszk (oroszul: Приморск, finnül: Koivisto, svédül és korábban oroszul: Björkö) egy orosz kisváros a Balti-tenger partján. A Finn-öböl északi partján 140 km-re nyugatra fekszik Szentpétervártól a Leningrádi terület Viborgi járásában.
| Primorszk (Приморск) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Oroszország |
| Föderációs alany | Leningrádi terület |
| Járás | Viborgi járás |
| Rang | város |
| Városi jogokat kapott | 1940 |
| Irányítószám | 188910 |
| Körzethívószám | (+7) 81378 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 6334 fő (2024) |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 5 m |
| Időzóna | MSK (UTC+4) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 60° 22′, k. h. 28° 37′60.366667°N 28.616667°EKoordináták: é. sz. 60° 22′, k. h. 28° 37′60.366667°N 28.616667°E | |
 Primorszk
Pozíció a Leningrádi terület térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Primorszk témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztésA helyiségől először 1268-ban tesz említést egy orosz krónika Берёзовское (Berjoszovszkoje, „Nyírfafalu“) névvel. Svédország a harmadik keresztes hadjárata során Torgils Knutsson vezetésével szerezte meg és a nagy északi háborút 1721-ben lezáró nystadi békeszerződés révén került Oroszországhoz. 1920 után a függetlenné vált Finnországhoz tartozott Koivisto névvel, de az 1940-es szovjet agresszió után a Szovjetunióhoz került. A második világháború során a finnek visszafoglalták és 1941-1944 között megszállva tartották.
1905 júliusában, nem sokkal az orosz–japán háborúban döntő jelentőségűnek bizonyuló csuzimai csata után II. Vilmos német császár és II. Miklós orosz cár itt kötötte meg a björkői szerződést.[1] Vilmos császár a szerződéssel fel akarta törni Németország orosz-francia szövetség általi bekerítettségét,[2] de a szerződést az oroszok nem ratifikálták, így a próbálkozása nem járt sikerrel.
A 20. században a város Viborg külső kikötőjévé fejlődött. 1948-ban változtatták nevét Björkőről Primorszkra.
-
Björkö fekvése a Finn-öbölben a Stielers Handatlas 1831-es kiadásában -
Az evangélikus Mária-Magdolna Templom Primorszkban, mely a finn nemzeti romantika stílusában épült 1902-1904 között Josef Stenbäck tervei alapján -
Az Új Mártírok és Oroszország Hitvallói ortodox templom (építve 2006-2010 között) -
Pályaudvar
- Népességszám alakulása
| Év | Lakos |
|---|---|
| 1959 | 3897 |
| 1970 | 5521 |
| 1979 | 6258 |
| 1989 | 6637 |
| 2002 | 5332 |
| 2010 | 6119 |
Megjegyzés: Népszámlálási adatok
Primorszk kikötője
szerkesztésPrimorszkban található a Balti-tenger legnagyobb olajkikötője, a város 2001 óta a Balti Olajvezeték Rendszer nyugati vgépontja. A kikötőjében egyidejűleg négy tartályhajót is feltölthetnek olajjal.[3] A Fehéroroszországgal folytatott tranzitviták következtében a kikötő szerepe nőtt a Nyugat-Európába irányuló export terén.
Primorszk kikötőjével szemben fekszik a rámszari egyezmény alá eső „Berjosowyje ostrowa“ (a „Nyírfa-szigetek”) madárvédelmi terület
A város szülöttei
szerkesztés- Arvo Peussa (1900–1941), finn atléta
- Pentti Karvonen (1931–2022), finn akadályfutó
- Matti Maisala (* 1931), finn evezős
- Eino Kirjonen (1933–1988), finn síugró
- Mauno Maisala (* 1933), finn evezős
- Voitto Soini (* 1938), finn jégkorongozó
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Winfried Baumgart (kiad.): Preußen – Deutschland und Russland. Vom 18. bis zum 20. Jahrhundert. Duncker und Humblot, Berlin 1991, ISBN 3-428-07249-9, 112. o.
- ↑ Hans-Werner Osthoff (kiad.): Die deutsch-russischen Vertragsbeziehungen im Spiegel ihrer Zeit, 1878–1978. Francke, Bern und München 1980, ISBN 3-7720-1491-7, 79. o.
- ↑ Primorsk Oil Terminal
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Primorsk (Leningrad) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső linkek
szerkesztés
- Primorsk a mojgorod.ru oldalon (orosz)
- A város nem hivatalos oldala (orosz)