(Translated by https://www.hiragana.jp/)
The Edge – Wikipédia

The Edge

ír rockzenész, a U2 gitárosa
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 2.

David Howell Evans (London, 1961. augusztus 8. –), közismertebb becenevén The Edge, kétszeres Golden Globe- és többszörös Primetime Emmy-díjas angol származású zenész, gitáros, billentyűs és fő háttérvokálos a U2 ír rockzenekarban. Egyéni és megkülönböztethető hangzást alkotott a digitális hangzásvilágban – leginkább a delay effekttel – az elektromos gitárjának hangszínével és játékával, amivel védjegyet alkotott a U2 hangzás világának. 2003-ban a Rolling Stone magazin a Minden idők 100 legjobb gitárosa listán The Edge a 24. helyet kapta.[1] A lista 2011-es újabb kiadásán a 38. helyre került.[2]

The Edge
2008-ban The Edge útban a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál sajtókonferenciájára az It Might Get Loud film kapcsán
2008-ban The Edge útban a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál sajtókonferenciájára az It Might Get Loud film kapcsán
Életrajzi adatok
Születési névDavid Howell Evans
BecenévThe Edge
ÁlnévThe Edge
Született1961augusztus 8. (63 éves)
London
HázastársaMorleigh Steinberg (2002–)
IskoláiMount Temple Comprehensive School
Pályafutás
MűfajokRock, post-punk, alternatív rock
Aktív évek1976
EgyüttesU2
Kapcsolódó előadó(k)Passengers
HangszerGitár, billentyűs hangszerek, vokál, basszusgitár
Díjak
  • Officer of the Order of Liberty
  • Ukrán Köztársasági Érdemrend 3. osztály (2022. augusztus 23.)
TevékenységZenész, dalszerző, aktivista
KiadókIsland (19802006)
Mercury (2006 - napjainkig)
IPI-névazonosító
  • 00121889075
  • 00073120021

The Edge aláírása
The Edge aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz The Edge témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása

szerkesztés
 
The Edge egy londoni koncerten a Twickenham Stadionban 2005. június 18-án, kezében egy Gibson Explorer-rel.

David Howell Evans Garvin és Gwenda Evans walesi szülők gyermeke.[3] Egyéves korában a családjával Malahide-ba költöztek, ahol The Edge a St. Andrew's Nemzeti Iskolába járt, majd zongora és gitár leckéket vett és gyakran lépett fel testvérével, Dick Evans-szal. Később jelentkeztek egy hirdetésre amit Larry Mullen Jr. adott fel a Mount Temple Általános Iskolában.[4] Sokszor átalakult a zenekar, amíg el nem érte végleges formáját, U2 néven 1978 márciusában (a névváltozás miatt Dick Evans elhagyta az együttest[5]). A U2 Írország számos helyén fellépett, majd 1980-ban kiadták Boy című debütáló nagylemezüket.

1981-ben, az October Tour-ra készülve a zenekarral, The Edge a zenekarból való kilépésen gondolkodott vallási okok miatt, de végül meggyőzték, hogy maradjon.[4] Ezalatt az időszak alatt a Shalom Tigers együttessel bonyolult ügybe keveredett, amelyben érintett volt Bono és Larry Mullen Jr. is.[6] Miután meggyőzték, hogy a U2-nál maradjon, elkezdett egy számot írni, amelyből a zenekar egyik híres száma, a Sunday Bloody Sunday született meg.[4] 1983. július 12-én The Edge összeházasodott gimnazista barátnőjével, Aislinn O'Sullivan-nel,[7] majd három lányuk született: Hollie 1984-ben, Arran 1985-ben és Blue Angel 1989-ben.[6] The Edge és O'Sullivan 1990-ben már nem éltek együtt, de nem váltak el, mivel az ír törvények csak 1995-ben legalizálták a válást, ezért 1996-ban váltak csak el.[6]

A sikeres Zoo TV Tour közben The Edge találkozott Morleigh Steinberg professzionális táncossal és koreográfussal, aki a zenekarnak segített, s 1993-ban összejöttek, majd 1997-ben Sian lányuk, 1999-ben Levis nevű fiuk született meg,[6] 2002. június 22-én pedig a pár összeházasodott.[6]

The Edge haja a korai húszas éveiben elkezdett vékonyodni, amelynek az lett a következménye, hogy a koncertekre, a turnékra és a fotózásokra is sapkába jár (a The Joshua Tree albumuk óta szerepel sapkában mind az albumok borítóján, mind a turnékon). A The Joshua Tree-től egészen a korai Zoo TV Tour-ig viszont nagyon hosszú haja volt.[8][9] Csak ritkán lépett fel sapka vagy kalap nélkül, mint például az 1995-ös Pavarotti és Barátai koncerten, ahol a Miss Sarajevo és a One című számaikat játszották el Bonóval és Pavarottival. A sapka és az Elevation Tour-on használt különböző számokkal ellátott pólói szinte megkülönböztető jegyeivé váltak, csak úgy mint a cowboy kalap és a Fu Manchu bajusz a PopMart Tour-on. Jelenleg a Music Rising jótékonysági szervezetre koncentrál, amely azoknak az embereknek próbál segíteni, akik a Katrina hurrikán során elveszítették hangszereiket.

Több elképzelés is létezik, hogy honnan is kapta a „The Edge” becenevet. Bono a The Million Dollar Hotel című film egyik kommentárjában azt mondta, hogy The Edge onnan kapta a nevét, hogy szeret magas épületek szélén lenni, mivel ott jól érzi magát. Egy Michka Assayas által írt interjúban Bono azt nyilatkozta, hogy „őrületesen szeret magas épületek, falak és hidak szélén járkálni”.[10] Valójában Bono ragasztotta rá a The Edge nevet, még iskolás korukban, mert mindig a sor élére állt, és mindig az elsők között jelentkezett a feladatokra.[11]

Felszerelései

szerkesztés

The Edge elektromos és akusztikus gitáron, billentyűn, zongorán, basszusgitáron (a 40 és a Race Against Time című számon) és lap steel gitáron játszik. Továbbá a How To Dismantle An Atomic bomb című album bónusz DVD-jén egy bendzsón is játszik a Vertigo című számnál. Összehasonlítva a többi gitárossal, The Edge több gitárt is használ egy koncerten. Egy átlagos szóló gitáros négy vagy öt különböző gitárt használ egy este alatt, viszont The Edge 45 darabot visz magával a turnékra és 17, 19-et használ egy két és fél órás koncerten. Körülbelül 200 gitárja van a stúdióban.

Gitárok és billentyűs hangszerek

szerkesztés
The Edge a Les Paul Custom gitárját egy aukción eladományozta a Music Rising társaságnak.

A 40 című számnál The Edge egy Ibanez Musician basszusgitárt használt, a Vertigo Tour-nál pedig egy Lakland Daryll Jones Signature-t.

A Gibson Explorer The Edge saját gitárja, amelyről 1982-ben a következőt mondta: „Úgy gondolom, hogy ez a legkülönb gitárom mind közül.”

  1. Minden idők 100 legjobb gitárosa (2003) (angol nyelven). RollingStone.com. [2006. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 18.)
  2. Minden idők 100 legjobb gitárosa (2011) (angol nyelven). RollingStone.com. [2011. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  3. U2 Limited. U2 by U2. London: HarperCollinsPublishers, 21. o. (2006. november 6.). ISBN 0-00-719668-7 
  4. a b c U2, McCormick, N.. U2 by U2. New York: Harper Collins Publishers, 117-120. o. (2006. szeptember 26.). ISBN 0-06-077675-7 
  5. U2 Limited (2006). U2 by U2. London: HarperCollinsPublishers, 117-120. ISBN 0-00-719668-7
  6. a b c d e The Edge biográfia (@U2). (Hozzáférés: 2008. október 20.)
  7. U2 Limited. U2 by U2. London: HarperCollinsPublishers, 144. o. (2006. november 6.). ISBN 0-00-719668-7 
  8. YouTube - U2: Southern Man (live 1987) - Élőben Belfast-ból, Balmoral TV stúdiók
  9. YouTube - U2: I Will Follow élőben Rotterdamból, Lovetown Tour 1990 Boy
  10. Bono: Beszélgetés Michka Assayas-szal, 47. oldal
  11. Mark Chatterton: U2 Enciklopédia (Art Village Kft., 2003.)

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz The Edge témájú médiaállományokat.
Minden idők 100 legjobb gitárosa (2011-es lista)Rolling Stone magazin
Előző gitáros:
Mick Taylor
(37. helyezett)
The Edge
U2
(38. helyezett)
Következő gitáros:
Steve Cropper
Booker T. & the M.G.’s
(39. helyezett)