(Translated by https://www.hiragana.jp/)
„Speyer” változatai közötti eltérés – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

„Speyer” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
botok
117 228 szerkesztés
a Bottal végzett egyértelműsítés: Nagy-Britannia –> Egyesült Királyság
szabad város → járási jogú város (lásd Németország járási jogú városainak listája), s ez a járás paraméter helyett a rang paraméternél szerepeljen
 
(45 közbenső módosítás, amit 22 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{világörökség-portál4}}
{{Német település infobox
{{Német település infobox
|név=Speyer
|név=Speyer
|városkép=Speyer.jpg
|városkép=Aerial photograph Speyer Cathedral.jpg
|címer=Wappen Speyer.jpg
|címer=DEU Speyer COA.svg
|térkép=Speyer-Position.png
|térkép=Speyer-Position.png
|tartomány=[[Rajna-vidék–Pfalz]]
|tartomány=[[Rajna-vidék-Pfalz]]
|kormkerület=
|kormkerület=
|járás=
|kerület=Szabad város
|rang=járási jogú város
|alapítás=346
|alapítás=346
|magasság=113
|magasság=113
18. sor: 20. sor:
|hívószám=0681
|hívószám=0681
|rendszám=SP
|rendszám=SP
|honlap=www.speyer.de
|weboldal=www.speyer.de
|polgármester=[[Werner Schineller]] ([[CDU]])
|polgármester=[[Werner Schineller]] ([[Kereszténydemokrata Unió|CDU]])
}}
}}
'''Speyer''' város (középkori latin neve: Spira) [[Németország]]ban, [[Rajna-vidék–Pfalz]] szövetségi tartományban.
'''Speyer''' város (középkori latin neve: Spira) [[Németország]]ban, [[Rajna-vidék-Pfalz]] szövetségi tartományban.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
A [[Rajna]] és a [[Speyerbach]] összefolyásánál található.
A Rajna bal partján, a [[Rajna]] és a [[Speyerbach]] összefolyásánál található.
{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2006 februárjából}}


== Története ==
== Története ==
[[Fájl:20111127Speyer15.jpg|bélyegkép|balra|160px|A dóm belső részlete]]
[[Fájl:20120909Speyer Domausblick02.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A város látképe]]
[[Fájl:Fußgaengerzone Speyer 08 04 2012.JPG|bélyegkép|jobbra|260px|A város egy részlete a háttérben a dómmal]]
[[Fájl:Aerial photograph Speyer Cathedral.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A dóm látképe a várossal légifelvételen]]
[[Fájl:150314-Speyer-01.jpg|bélyegkép|jobbra|260px]]
[[Fájl:Blick über Speyer auf das Hochhaus der Deutschen Rentenversicherung Rheinland-Pfalz.JPG|bélyegkép|jobbra|260px]]
Speyer nevét az 5. században említették először ''Spira'' formában. A település a [[Római Birodalom|rómaiak]] idején a ''Civitas Nemetum'' nevet viselte. A 4. századtól kezdve a kereszténység egyik központja, [[348]]-ban pedig már [[Speyeri egyházmegye|püspökségi székhely]] volt, ami később a pogány barbárok betörései következtében megszűnt és csak [[610]]-ben éledt új életre.
A 14. század elejétől a 18. század végéig szabad birodalmi város története évszázadokon át összefüggött a Német Császárság történetével. A városban több mint ötven birodalmi gyűlést tartottak. A híres 1529 évi gyűlésen az evangélikus hercegek és rendek tiltakozást nyújtottak be, vagyis protestáltak a többség reformációellenes határozatai ellen, innen származik a ''protestáns'' elnevezés. Az első német [[Császár (rang)|császár]]ok gyakran laktak a városban. [[1527]]-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. [[1689]]-ben Monclar francia generális feldúlta. 10 év múlva a város romjaiból felépült ugyan, de korábbi jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborúkban is gyakran tettek a franciák benne kárt. [[1801]] és [[1814]] között Donnersberg francia départementhoz tartozott. Napóleon bukása után Speyer Bajorországhoz került az 1945-ös új tartományi felosztásig. A történelmi városközpont sértetlenül vészelte át a második világháborút; az a néhány bomba, amely a településre hullott, csupán a vasúti közlekedésben okozott kárt.


== Látnivalók ==
A telelpülés, a rómaiak ''Noviomagus nemetum''a, [[348]]-ban már püspökség volt, ami később a pogány barbárok betörései következtében megszűnt és csak [[610]]-ben éledt új életre. Az első német [[császár]]ok gyakran laktak benne. [[1527]]-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. Több ízben birodalmi gyűlést is tartottak itt; ezek közül az [[1529]]. évi volt a legfontosabb. [[1689]]-ben Monclar francia generális feldúlta. 10 év múlva a város romjaiból felépült ugyan, de korábbi jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborukban is gyakran tettek a franciák benne kárt. [[1801]] és [[1814]] között Donnersberg francia départementhoz tartozott.
* A [[speyeri dóm]] [[1981]] óta az [[UNESCO]] [[világörökség]] része. A dóm építését II. Konrád császár [[1030]]-ban kezdette meg és [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] uralma alatt, [[1061]]-ben fejezték be. A dómot a német császárok temetkező helyéül szánták; itt nyugosznak II. Konrád, III., IV. és V. Henrik, Sváb Fülöp, Habsburgi Rudolf, Nassaui Adolf, Osztrák Albert és több császárné. A dóm 1450. leégett, [[1689]]-ben és később, [[1794]]-ben a franciák égették fel; ezután magtárul szolgált. Csak 1822. Miksa József bajor király közreműködése folytán adatott ismét vissza eredeti rendeltetésének és restauráltatott egészen. A templom bazilika-épület 1 keleti kereszthajóval, nyugati előcsarnokkal, két [[kupola|kupolával]] és 4 toronnyal, amelyek közül a nyugatiak 73 méter magasak. A templom 134, a kereszthajó 73 méter hosszú; a középhajó 15 méter széles és 33 méter hosszú; egész területe 4470 m². Az előcsarnokba (császárcsarnok) három hatalmas portále vezet; benne láthatók az itt eltemetett császárok homokkőszobrai; a királykórus 12 lépcsővel magasabb, mint a középhajó és ennél egy pár lépcsővel magasabb a püspöki kórus, amelyben Habsburgi Rudolf emléke látható Schwanthalertől és Nassaui Adolfé Ohnmachttól. A dóm legkiválóbb díszei a Schrandolph-féle freskók (1845-53), amelyek I. Lajos bajor király és II. Miksa művészetszeretetének köszönhetik keletkezésüket.
* 2021 óta a [[speyeri zsidóudvar|zsidóudvar]]{{wd|Q1570913}} a [[Speyer, Worms és Mainz zsidó öröksége]]{{wd|Q14778062}} világörökségi helyszín része.<ref>{{CitWeb|tit=ShUM Sites of Speyer, Worms and Mainz|url=https://whc.unesco.org/en/list/1636/multiple=1&unique_number=2374|elér=2021-08-11}}</ref>


* Kunstverein Speyer
{{csonk-dátum|csonk-szakasz|2006 februárjából}}
* Künstlerbund Speyer
* Speyeri városi galéria
* Pfalz történelmi múzeuma


== Politika ==
== Gazdaság ==
* Repülőgépgyártás
[[Fájl:InnenstadtSpeyer.jpg|thumb|right|300px|A belváros térképe 1929-ből]]
* Villamosipar
* Gépipar
* Vegyipar
* Szigetelőanyagok gyártása
* Nyomdászat
* Turizmus

== Híres emberek ==
=== Díszpolgárok ===
* [[1832]] – [[Joseph von Stichaner]], miniszterelnök
* [[1837]] – [[Carl Albert Leopold Freiherr von Stengel]], Pfalz miniszterelnöke
* [[1841]] – [[Carl Theodor Fürst von Wrede]], Pfalz miniszterelnöke
* [[1842]] – [[Georg von Jäger]], pedagógus
* [[1853]] – [[Johann von Schraudolph]], művész
* 1853 – [[Joseph Schwarzmann]], művész
* [[1864]] – [[Anton Nickel]], jogász
* 1871 – [[Jakob Freiherr von Hartmann]], tábornok
* [[1871]] – [[Sigmund Heinrich Freiherr von Pfeufer]], Pfalz miniszterelnöke
* [[1895]] – [[Otto von Bismarck]], birodalmi kancellár
* 1895 – [[Heinrich Hilgard]], mecénás
* [[1909]] – [[Adolf Ritter von Neuffer]], Pfalz miniszterelnöke
* 1909 – Dr. [[Ludwig Freiherr von Welser]], Pfalz miniszterelnöke
* 1909 – Dr.-Ing. [[Gabriel von Seidl]], építész
* [[1923]] – Dr. [[William Scharsmith]], amerikai orvos
* [[1933]] – [[Adolf Hitler]] (törölve [[1946]]-ban)
* 1933 – [[Paul von Hindenburg]], vezértábornagy, birodalmi elnök
* 1933 – [[Georg Ludwig Siebert]] (törölve 1946-ban)
* [[1947]] – Prof. Dr. med. [[Friedrich Voelcker]], orvos
* [[1950]] – [[Hans Purrmann|Hans Marsilius Purrmann]], művész
* [[2002]] – Dr. [[Bernhard Vogel]], Rajna-Pfalz és Türingia miniszterelnöke
* [[2003]] – [[Luise Herklotz]], politikus (SPD)

=== A városban születtek ===
* [[1808]], [[szeptember 14.]], [[Georg Friedrich Kolb]], † [[München]], [[1884]]. [[május 15.]], német publicista és politikus, a [[frankfurti parlament]] tagja
* [[1809]] – [[Georg Friedrich Blaul]], lelkész és költő
* [[1829]] – [[Anselm Feuerbach]], festő
* [[1879]] – [[Karl Becker]], tábornok
* [[1880]] – [[Hans Purrmann]], festő
* [[1895]] – [[Heinrich Hilgard]], mecénás
* [[1918]], [[augusztus 20.]], [[Luise Herklotz]], német politikus, SPD
* [[1953]] – [[Eberhard Bosslet]], képzőművész
* [[1954]] – [[Dieter Mack]], zeneszerző
* [[1977]] – [[Ralf Schmitt]], profi labdarúgó
* [[1984]] – [[Matthias Langkamp]], labdarúgó a [[VfL Wolfsburg]] csapatban


=== Polgármesterek ===
=== Polgármesterek ===
44. sor: 102. sor:
* Hans der Elder Fritze (1390 és 1409 között)
* Hans der Elder Fritze (1390 és 1409 között)
* Hensel Muttersteder (1390 és 1409 között)
* Hensel Muttersteder (1390 és 1409 között)
* Friederich Fritze (XV. század)
* Friederich Fritze ([[15. század]])
* Peter Fritze (XV. század)
* Peter Fritze (15. század)
* Claus von Rinckenberg (XV. század)
* Claus von Rinckenberg (15. század)
* Engel von Rinckenberg (XV. század)
* Engel von Rinckenberg (15. század)
* Conrad Roseler (XV. század)
* Conrad Roseler (15. század)
* Martin Stossel (XV. század)
* Martin Stossel (15. század)
* Eberhart Meinsheim (XV. század)
* Eberhart Meinsheim (15. század)
* Friedrich Meurer (1531–1563)
* Friedrich Meurer (1531–1563)
* Christman Petsch (1575–1593)
* Christman Petsch (1575–1593)
107. sor: 165. sor:
* {{zászló|Izrael}} '''[[Yavne]]''', [[Izrael]]
* {{zászló|Izrael}} '''[[Yavne]]''', [[Izrael]]


== Látnivalók ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
* Kunstverein Speyer
* Künstlerbund Speyer
* Speyeri városi galéria
* Pfalz történelmi múzeuma

=== A [[Speyeri dóm|Dóm]] ===
[[Fájl:Speyerer Dom Dach.jpg|thumb|right|300px|A [[Speyeri dóm]]]]
* A [[Speyeri dóm]] [[1981]] óta az [[UNESCO]] [[Világörökség]] része. A dóm építését II. Konrád császár [[1030]]-ban kezdette meg és [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] uralma alatt, [[1061]]-ben fejezték be. A dómot a német császárok temetkező helyéül szánták; itt nyugosznak II. Konrád, III., IV. és V. Henrik, Sváb Fülöp, Habsburgi Rudolf, Nassaui Adolf, Osztrák Albert és több császárné. A dóm 1450. leégett, [[1689]]-ben és később, [[1794]]-ben a franciák égették fel; ezután magtárul szolgált. Csak 1822. Miksa József bajor király közreműködése folytán adatott ismét vissza eredeti rendeltetésének és restauráltatott egészen. A templom bazilika-épület 1 keleti kereszthajóval, nyugati előcsarnokkal, két [[kupola|kupolával]] és 4 toronnyal, amelyek közül a nyugatiak 73 m. magasak.A templom 134, a kereszthajó 73 m. hosszú; a középhajó 15 m. széles és 33 m. hosszu; egész területe 4470 m2. Az előcsarnokba (császárcsarnok) három hatalmas portále vezet; benne láthatók az itt eltemetett császárok homokkőszobrai; a királykórus 12 lépcsővel magasabb, mint a középhajó és ennél egy pár lépcsővel magasabb a püspöki kórus, amelyben Habsburgi Rudolf emléke látható Schwanthalertől és Nassaui Adolfé Ohnmachttól. A dóm legkiválóbb díszei a Schrandolph-féle freskók (1845-53), amelyek I. Lajos bajor király és II. Miksa művészetszeretetének köszönhetik keletkezésüket.

== Gazdaság ==
* Repülőgépgyártás
* Villamosipar
* Gépipar
* Vegyipar
* Szigetelőanyagok gyártása
* Nyomdászat
* Turizmus

== Híres emberek ==
=== Díszpolgárok ===
* [[1832]] – [[Joseph von Stichaner]], miniszterelnök
* [[1837]] – [[Carl Albert Leopold Freiherr von Stengel]], Pfalz miniszterelnöke
* [[1841]] – [[Carl Theodor Fürst von Wrede]], Pfalz miniszterelnöke
* [[1842]] – [[Georg von Jäger]], pedagógus
* [[1853]] – [[Johann von Schraudolph]], művész
* 1853 – [[Joseph Schwarzmann]], művész
* [[1864]] – [[Anton Nickel]], jogász
* 1871 – [[Jakob Freiherr von Hartmann]], tábornok
* [[1871]] – [[Sigmund Heinrich Freiherr von Pfeufer]], Pfalz miniszterelnöke
* [[1895]] – [[Otto von Bismarck]], birodalmi kancellár
* 1895 – [[Heinrich Hilgard]], mecénás
* [[1909]] – [[Adolf Ritter von Neuffer]], Pfalz miniszterelnöke
* 1909 – Dr. [[Ludwig Freiherr von Welser]], Pfalz miniszterelnöke
* 1909 – Dr.-Ing. [[Gabriel von Seidl]], építész
* [[1923]] – Dr. [[William Scharsmith]], amerikai orvos
* [[1933]] – [[Adolf Hitler]] (törölve [[1946]]-ban)
* 1933 – [[Paul von Hindenburg]], vezértábornagy, birodalmi elnök
* 1933 – [[Georg Ludwig Siebert]] (törölve 1946-ban)
* [[1947]] – Prof. Dr. med. [[Friedrich Voelcker]], orvos
* [[1950]] – [[Hans Purrmann|Hans Marsilius Purrmann]], művész
* [[2002]] – Dr. [[Bernhard Vogel]], Rajna-Pfalz és Türingia miniszterelnöke
* [[2003]] – [[Luise Herklotz]], politikus (SPD)

=== A városban születtek ===
* [[1808]], [[szeptember 14.]], [[Georg Friedrich Kolb]], † [[München]], [[1884]]. [[május 15.]], német publicista és politikus, a frankfurti nemzetgyűlés tagja
* [[1809]] – [[Georg Friedrich Blaul]], lelkész és költő
* [[1829]] – [[Anselm Feuerbach]], festő
* [[1879]] – [[Karl Becker]], tábornok
* [[1880]] – [[Hans Purrmann]], festő
* [[1895]] – [[Heinrich Hilgard]], mecénás
* [[1918]], [[augusztus 20.]], [[Luise Herklotz]], német politikus, SPD
* [[1953]] – [[Eberhard Bosslet]], képzőművész
* [[1954]] – [[Dieter Mack]], zeneszerző
* [[1977]] – [[Ralf Schmitt]], profi labdarúgó
* [[1984]] – [[Matthias Langkamp]], labdarúgó a [[VfL Wolfsburg]] csapatban


== Külső hivatkozások (német nyelven) ==
== További információk (német nyelven) ==
{{commonskat|Speyer}}
{{commonskat|Speyer}}
* [http://www.speyer.de Speyer.de – Das Internet-Portal für Speyer]
* [http://www.speyer.de Speyer.de – Das Internet-Portal für Speyer]
* [http://www.museum.speyer.de Historisches Museum der Pfalz in Speyer]
* [http://www.museum.speyer.de Historisches Museum der Pfalz in Speyer]
* [http://www.dommusik-speyer.de Dommusik rund um den Speyerer Dom]
* [https://web.archive.org/web/20170915182955/http://dommusik-speyer.de/ Dommusik rund um den Speyerer Dom]
* [http://www.zum.de/Faecher/G/BW/Landeskunde/rhein/staedte/speyer/dom/domauss1.htm Landeskunde online: Dom zu Speyer]
* [http://www.zum.de/Faecher/G/BW/Landeskunde/rhein/staedte/speyer/dom/domauss1.htm Landeskunde online: Dom zu Speyer]
* [http://www.archaeologie-speyer.de Landesamt für Denkmalpflege Speyer]
* [https://web.archive.org/web/20190502084636/http://www.archaeologie-speyer.de/ Landesamt für Denkmalpflege Speyer]
* [http://www.kuenstlerbund-speyer.de Künstlerhaus und Künstlerbund Speyer]
* [http://www.kuenstlerbund-speyer.de Künstlerhaus und Künstlerbund Speyer]
* [http://www.mozartchor-speyer.de/startseite.html Mozartchor Speyer]
* [https://web.archive.org/web/20050920133912/http://www.mozartchor-speyer.de/startseite.html Mozartchor Speyer]
* [http://www.speyer.de/de/kultur/kunst/stadtgalerie Städtische Galerie]
* [https://web.archive.org/web/20060716082909/http://www.speyer.de/de/kultur/kunst/stadtgalerie Städtische Galerie]
* [http://www.nachtwaechterey.de/ Nachtwächter von Speyer]
* [http://www.nachtwaechterey.de/ Nachtwächter von Speyer]


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Németország|-}}
{{Portál|Németország|-}}


[[Kategória:Rajna-vidék-Pfalz települései]]
[[Kategória:Rajna-vidék-Pfalz települései]]

[[en:Speyer]]
[[af:Speyer]]
[[am:ስፓየር]]
[[be:Горад Шпаер]]
[[bg:Шпайер]]
[[br:Speyer]]
[[ca:Espira (Alemanya)]]
[[cs:Špýr]]
[[cy:Speyer]]
[[da:Speyer]]
[[de:Speyer]]
[[el:Σπάιερ]]
[[eo:Speyer]]
[[es:Espira]]
[[et:Speyer]]
[[eu:Spira]]
[[fa:اشپیر]]
[[fi:Speyer]]
[[fr:Spire (ville)]]
[[he:שפייר]]
[[id:Speyer]]
[[is:Speyer]]
[[it:Spira (Germania)]]
[[ja:シュパイアー]]
[[kk:Шпейер]]
[[ko:슈파이어]]
[[la:Spira (urbs)]]
[[lb:Speyer]]
[[nl:Speyer]]
[[nn:Speyer]]
[[no:Speyer]]
[[pdc:Speyer]]
[[pfl:Schbaya]]
[[pl:Spira]]
[[pt:Speyer]]
[[ro:Speyer]]
[[ru:Шпайер]]
[[sco:Speyer]]
[[sh:Speyer]]
[[simple:Speyer]]
[[sk:Speyer]]
[[sr:Шпејер]]
[[stq:Speyer]]
[[sv:Speyer]]
[[sw:Speyer]]
[[th:ชไปเออร์]]
[[uk:Шпайєр]]
[[uz:Speyer]]
[[vi:Speyer]]
[[vo:Speyer]]
[[war:Speyer]]
[[zh:施ほどこせ派は尔]]

A lap jelenlegi, 2023. március 11., 16:55-kori változata

 A településen világörökségi helyszín található 
Speyer
Speyer címere
Speyer címere		 Speyer zászlaja
Speyer zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományRajna-vidék-Pfalz
JárásRajna-vidék-Pfalz (1946. augusztus 30. – )
Rangjárási jogú város
Alapítás éve346
PolgármesterWerner Schineller (CDU)
Irányítószám67346
Körzethívószám06232
RendszámSP
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség51 368 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1 186 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
Terület42,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 18′ 60″, k. h. 8° 26′ 01″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 60″, k. h. 8° 26′ 01″
Speyer (Rajna-vidék-Pfalz)
Speyer
Speyer
Pozíció Rajna-vidék-Pfalz térképén
Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén
Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén
Speyer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Speyer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Speyer város (középkori latin neve: Spira) Németországban, Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományban.

Fekvése[szerkesztés]

A Rajna bal partján, a Rajna és a Speyerbach összefolyásánál található.

Története[szerkesztés]

A dóm belső részlete
A város látképe
A város egy részlete a háttérben a dómmal
A dóm látképe a várossal légifelvételen

Speyer nevét az 5. században említették először Spira formában. A település a rómaiak idején a Civitas Nemetum nevet viselte. A 4. századtól kezdve a kereszténység egyik központja, 348-ban pedig már püspökségi székhely volt, ami később a pogány barbárok betörései következtében megszűnt és csak 610-ben éledt új életre. A 14. század elejétől a 18. század végéig szabad birodalmi város története évszázadokon át összefüggött a Német Császárság történetével. A városban több mint ötven birodalmi gyűlést tartottak. A híres 1529 évi gyűlésen az evangélikus hercegek és rendek tiltakozást nyújtottak be, vagyis protestáltak a többség reformációellenes határozatai ellen, innen származik a protestáns elnevezés. Az első német császárok gyakran laktak a városban. 1527-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. 1689-ben Monclar francia generális feldúlta. 10 év múlva a város romjaiból felépült ugyan, de korábbi jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborúkban is gyakran tettek a franciák benne kárt. 1801 és 1814 között Donnersberg francia départementhoz tartozott. Napóleon bukása után Speyer Bajorországhoz került az 1945-ös új tartományi felosztásig. A történelmi városközpont sértetlenül vészelte át a második világháborút; az a néhány bomba, amely a településre hullott, csupán a vasúti közlekedésben okozott kárt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A speyeri dóm 1981 óta az UNESCO világörökség része. A dóm építését II. Konrád császár 1030-ban kezdette meg és IV. Henrik uralma alatt, 1061-ben fejezték be. A dómot a német császárok temetkező helyéül szánták; itt nyugosznak II. Konrád, III., IV. és V. Henrik, Sváb Fülöp, Habsburgi Rudolf, Nassaui Adolf, Osztrák Albert és több császárné. A dóm 1450. leégett, 1689-ben és később, 1794-ben a franciák égették fel; ezután magtárul szolgált. Csak 1822. Miksa József bajor király közreműködése folytán adatott ismét vissza eredeti rendeltetésének és restauráltatott egészen. A templom bazilika-épület 1 keleti kereszthajóval, nyugati előcsarnokkal, két kupolával és 4 toronnyal, amelyek közül a nyugatiak 73 méter magasak. A templom 134, a kereszthajó 73 méter hosszú; a középhajó 15 méter széles és 33 méter hosszú; egész területe 4470 m². Az előcsarnokba (császárcsarnok) három hatalmas portále vezet; benne láthatók az itt eltemetett császárok homokkőszobrai; a királykórus 12 lépcsővel magasabb, mint a középhajó és ennél egy pár lépcsővel magasabb a püspöki kórus, amelyben Habsburgi Rudolf emléke látható Schwanthalertől és Nassaui Adolfé Ohnmachttól. A dóm legkiválóbb díszei a Schrandolph-féle freskók (1845-53), amelyek I. Lajos bajor király és II. Miksa művészetszeretetének köszönhetik keletkezésüket.
  • 2021 óta a zsidóudvar(wd) a Speyer, Worms és Mainz zsidó öröksége(wd) világörökségi helyszín része.[2]
  • Kunstverein Speyer
  • Künstlerbund Speyer
  • Speyeri városi galéria
  • Pfalz történelmi múzeuma

Gazdaság[szerkesztés]

  • Repülőgépgyártás
  • Villamosipar
  • Gépipar
  • Vegyipar
  • Szigetelőanyagok gyártása
  • Nyomdászat
  • Turizmus

Híres emberek[szerkesztés]

Díszpolgárok[szerkesztés]

A városban születtek[szerkesztés]

Polgármesterek[szerkesztés]

  • Ebelin vor dem Münster (1294 körül)
  • Bernhard zur Krone (1294 körül)
  • Contze Fritze (1390 és 1409 között)
  • Hans der Elder Fritze (1390 és 1409 között)
  • Hensel Muttersteder (1390 és 1409 között)
  • Friederich Fritze (15. század)
  • Peter Fritze (15. század)
  • Claus von Rinckenberg (15. század)
  • Engel von Rinckenberg (15. század)
  • Conrad Roseler (15. század)
  • Martin Stossel (15. század)
  • Eberhart Meinsheim (15. század)
  • Friedrich Meurer (1531–1563)
  • Christman Petsch (1575–1593)
  • Haman Petsch (1563–1573)
  • Jakob Meurer
  • Jakob Friedel Meurer
  • Johann Paul Fuchs (1689 körül)
  • Georg Ernst Rützhaub (1689 és 1700 között)
  • Israel Kümmich (1689 és 1700 között)
  • Johann Peter Schreyer (1700 után)
  • Johann Conrad Schwanckhardt (1700 után)
  • "Maire" Karl Ludwig Petersen (1792)
  • "Maire" Johann Adam Weiß (1796–?)
  • "Maire" Johann David Staub (1796–?)
  • "Maire" Franz Freytag (1800–1801)
  • "Maire" Johann Adam Weiß (1801 és 1804 között)
  • "Maire" David Staub (1801 és 1804 között)
  • "Maire" Ludwig Wilhelm Sonntag (1804–1809)
  • "Maire" Georg Friedrich Hetzel (1809–1813)
  • Franz Reichardt (1814–1819)
  • Georg Friedrich Hetzel (1819–1829)
  • Friedrich August Heydenreich (1830–1832)
  • Georg Friedrich Hetzel (1833–1838)
  • Georg Friedrich Hilgard (1838–1843)
  • Georg Friedrich Kolb (1848–1849)
  • Georg Friedrich Haid (1859–1868)
  • Johann Conradt Eberhardt (1868–1874)
  • Georg Friedrich Haid (1875–1884)
  • Georg Peter Süß (1885–1894)
  • Dr. med. Friedrich Weltz (1894–1897)
  • Philipp Serr (1897–1904)
  • Philipp Lichtenberger (1904–1911)
  • Dr. Ernst Hertrich (1911–1914) (az első hivatásos polgármester)
  • Dr. Otto Moericke (1917–1919)
  • Karl Leiling (1919–1943; 1923-tól főpolgármester)
  • Rudolf Trampler, vezető náci propagandista (1943–1945)
  • Karl Leiling (főpolgármester; 1945–1946)
  • Hans Hettinger (főpolgármester; 1946)
  • Paul Schaefer (főpolgármester; 1946–1949)
    • Hermann Langlotz (alpolgármester; 1946–1949)
  • Dr. Paulus Skopp (főpolgármester; 1949–1969)
    • Bertram Hartard (alpolgármester; 1948–1952)
    • Stefan Scherpf (alpolgármester; 1956–1984)
  • Dr. Christian Roßkopf (főpolgármester; 1969–1995)
  • Werner Schineller (főpolgármester; 1995-től)
    • Hanspeter Brohm (alpolgármester; 1995-től)

Partnervárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. ↑ ShUM Sites of Speyer, Worms and Mainz. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)

További információk (német nyelven)[szerkesztés]

Commons:Category:Speyer
A Wikimédia Commons tartalmaz Speyer témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speyer&oldid=25908598”