„Speyer” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
szabad város → járási jogú város (lásd Németország járási jogú városainak listája), s ez a járás paraméter helyett a rang paraméternél szerepeljen |
||
(17 közbenső módosítás, amit 12 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{világörökség-portál4}} |
|||
{{Német település infobox |
{{Német település infobox |
||
|név=Speyer |
|név=Speyer |
||
4. sor: | 5. sor: | ||
|címer=DEU Speyer COA.svg |
|címer=DEU Speyer COA.svg |
||
|térkép=Speyer-Position.png |
|térkép=Speyer-Position.png |
||
|tartomány=[[Rajna- |
|tartomány=[[Rajna-vidék-Pfalz]] |
||
|kormkerület= |
|kormkerület= |
||
|járás= |
|||
|kerület=Szabad város |
|||
|rang=járási jogú város |
|||
|alapítás=346 |
|alapítás=346 |
||
|magasság=113 |
|magasság=113 |
||
19. sor: | 21. sor: | ||
|rendszám=SP |
|rendszám=SP |
||
|weboldal=www.speyer.de |
|weboldal=www.speyer.de |
||
|polgármester=[[Werner Schineller]] ([[CDU]]) |
|polgármester=[[Werner Schineller]] ([[Kereszténydemokrata Unió|CDU]]) |
||
}} |
}} |
||
'''Speyer''' város (középkori latin neve: Spira) [[Németország]]ban, [[Rajna- |
'''Speyer''' város (középkori latin neve: Spira) [[Németország]]ban, [[Rajna-vidék-Pfalz]] szövetségi tartományban. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
27. sor: | 29. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
[[ |
[[Fájl:20111127Speyer15.jpg|bélyegkép|balra|160px|A dóm belső részlete]] |
||
[[ |
[[Fájl:20120909Speyer Domausblick02.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A város látképe]] |
||
[[ |
[[Fájl:Fußgaengerzone Speyer 08 04 2012.JPG|bélyegkép|jobbra|260px|A város egy részlete a háttérben a dómmal]] |
||
[[ |
[[Fájl:Aerial photograph Speyer Cathedral.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A dóm látképe a várossal légifelvételen]] |
||
[[ |
[[Fájl:150314-Speyer-01.jpg|bélyegkép|jobbra|260px]] |
||
[[ |
[[Fájl:Blick über Speyer auf das Hochhaus der Deutschen Rentenversicherung Rheinland-Pfalz.JPG|bélyegkép|jobbra|260px]] |
||
Speyer nevét az 5. században említették először ''Spira'' formában. A település a [[Római |
Speyer nevét az 5. században említették először ''Spira'' formában. A település a [[Római Birodalom|rómaiak]] idején a ''Civitas Nemetum'' nevet viselte. A 4. századtól kezdve a kereszténység egyik központja, [[348]]-ban pedig már [[Speyeri egyházmegye|püspökségi székhely]] volt, ami később a pogány barbárok betörései következtében megszűnt és csak [[610]]-ben éledt új életre. |
||
A 14. század elejétől a 18. század végéig szabad birodalmi város története évszázadokon át összefüggött a Német Császárság történetével. A városban több mint ötven birodalmi gyűlést tartottak. A híres 1529 évi gyűlésen az evangélikus hercegek és rendek tiltakozást nyújtottak be, vagyis protestáltak a többség reformációellenes határozatai ellen, innen származik a ''protestáns'' elnevezés. Az első német [[Császár (rang)|császár]]ok gyakran laktak a városban. [[1527]]-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. [[1689]]-ben Monclar francia generális feldúlta. 10 év múlva a város romjaiból felépült ugyan, de korábbi jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborúkban is gyakran tettek a franciák benne kárt. [[1801]] és [[1814]] között Donnersberg francia départementhoz tartozott. Napóleon bukása után Speyer Bajorországhoz került az 1945-ös új tartományi felosztásig. |
A 14. század elejétől a 18. század végéig szabad birodalmi város története évszázadokon át összefüggött a Német Császárság történetével. A városban több mint ötven birodalmi gyűlést tartottak. A híres 1529 évi gyűlésen az evangélikus hercegek és rendek tiltakozást nyújtottak be, vagyis protestáltak a többség reformációellenes határozatai ellen, innen származik a ''protestáns'' elnevezés. Az első német [[Császár (rang)|császár]]ok gyakran laktak a városban. [[1527]]-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. [[1689]]-ben Monclar francia generális feldúlta. 10 év múlva a város romjaiból felépült ugyan, de korábbi jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborúkban is gyakran tettek a franciák benne kárt. [[1801]] és [[1814]] között Donnersberg francia départementhoz tartozott. Napóleon bukása után Speyer Bajorországhoz került az 1945-ös új tartományi felosztásig. A történelmi városközpont sértetlenül vészelte át a második világháborút; az a néhány bomba, amely a településre hullott, csupán a vasúti közlekedésben okozott kárt. |
||
== Látnivalók == |
== Látnivalók == |
||
⚫ | * A [[speyeri dóm]] [[1981]] óta az [[UNESCO]] [[világörökség]] része. A dóm építését II. Konrád császár [[1030]]-ban kezdette meg és [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] uralma alatt, [[1061]]-ben fejezték be. A dómot a német császárok temetkező helyéül szánták; itt nyugosznak II. Konrád, III., IV. és V. Henrik, Sváb Fülöp, Habsburgi Rudolf, Nassaui Adolf, Osztrák Albert és több császárné. A dóm 1450. leégett, [[1689]]-ben és később, [[1794]]-ben a franciák égették fel; ezután magtárul szolgált. Csak 1822. Miksa József bajor király közreműködése folytán adatott ismét vissza eredeti rendeltetésének és restauráltatott egészen. A templom bazilika-épület 1 keleti kereszthajóval, nyugati előcsarnokkal, két [[kupola|kupolával]] és 4 toronnyal, amelyek közül a nyugatiak 73 méter magasak. A templom 134, a kereszthajó 73 méter hosszú; a középhajó 15 méter széles és 33 méter hosszú; egész területe 4470 m². Az előcsarnokba (császárcsarnok) három hatalmas portále vezet; benne láthatók az itt eltemetett császárok homokkőszobrai; a királykórus 12 lépcsővel magasabb, mint a középhajó és ennél egy pár lépcsővel magasabb a püspöki kórus, amelyben Habsburgi Rudolf emléke látható Schwanthalertől és Nassaui Adolfé Ohnmachttól. A dóm legkiválóbb díszei a Schrandolph-féle freskók (1845-53), amelyek I. Lajos bajor király és II. Miksa művészetszeretetének köszönhetik keletkezésüket. |
||
=== A [[Speyeri dóm|Dóm]] === |
|||
* 2021 óta a [[speyeri zsidóudvar|zsidóudvar]]{{wd|Q1570913}} a [[Speyer, Worms és Mainz zsidó öröksége]]{{wd|Q14778062}} világörökségi helyszín része.<ref>{{CitWeb|tit=ShUM Sites of Speyer, Worms and Mainz|url=https://whc.unesco.org/en/list/1636/multiple=1&unique_number=2374|elér=2021-08-11}}</ref> |
|||
⚫ | * A [[ |
||
* Kunstverein Speyer |
* Kunstverein Speyer |
||
81. sor: | 82. sor: | ||
=== A városban születtek === |
=== A városban születtek === |
||
* [[1808]], [[szeptember 14.]], [[Georg Friedrich Kolb]], † [[München]], [[1884]]. [[május 15.]], német publicista és politikus, a frankfurti |
* [[1808]], [[szeptember 14.]], [[Georg Friedrich Kolb]], † [[München]], [[1884]]. [[május 15.]], német publicista és politikus, a [[frankfurti parlament]] tagja |
||
* [[1809]] – [[Georg Friedrich Blaul]], lelkész és költő |
* [[1809]] – [[Georg Friedrich Blaul]], lelkész és költő |
||
* [[1829]] – [[Anselm Feuerbach]], festő |
* [[1829]] – [[Anselm Feuerbach]], festő |
||
163. sor: | 164. sor: | ||
* {{zászló|Lengyelország}} '''[[Gniezno]]''', [[Lengyelország]], |
* {{zászló|Lengyelország}} '''[[Gniezno]]''', [[Lengyelország]], |
||
* {{zászló|Izrael}} '''[[Yavne]]''', [[Izrael]] |
* {{zászló|Izrael}} '''[[Yavne]]''', [[Izrael]] |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== További információk (német nyelven) == |
== További információk (német nyelven) == |
||
168. sor: | 172. sor: | ||
* [http://www.speyer.de Speyer.de – Das Internet-Portal für Speyer] |
* [http://www.speyer.de Speyer.de – Das Internet-Portal für Speyer] |
||
* [http://www.museum.speyer.de Historisches Museum der Pfalz in Speyer] |
* [http://www.museum.speyer.de Historisches Museum der Pfalz in Speyer] |
||
* [ |
* [https://web.archive.org/web/20170915182955/http://dommusik-speyer.de/ Dommusik rund um den Speyerer Dom] |
||
* [http://www.zum.de/Faecher/G/BW/Landeskunde/rhein/staedte/speyer/dom/domauss1.htm Landeskunde online: Dom zu Speyer] |
* [http://www.zum.de/Faecher/G/BW/Landeskunde/rhein/staedte/speyer/dom/domauss1.htm Landeskunde online: Dom zu Speyer] |
||
* [http://www.archaeologie-speyer.de Landesamt für Denkmalpflege Speyer] |
* [https://web.archive.org/web/20190502084636/http://www.archaeologie-speyer.de/ Landesamt für Denkmalpflege Speyer] |
||
* [http://www.kuenstlerbund-speyer.de Künstlerhaus und Künstlerbund Speyer] |
* [http://www.kuenstlerbund-speyer.de Künstlerhaus und Künstlerbund Speyer] |
||
* [http://www.mozartchor-speyer.de/startseite.html Mozartchor Speyer] |
* [https://web.archive.org/web/20050920133912/http://www.mozartchor-speyer.de/startseite.html Mozartchor Speyer] |
||
* [http://www.speyer.de/de/kultur/kunst/stadtgalerie Städtische Galerie] |
* [https://web.archive.org/web/20060716082909/http://www.speyer.de/de/kultur/kunst/stadtgalerie Städtische Galerie] |
||
* [http://www.nachtwaechterey.de/ Nachtwächter von Speyer] |
* [http://www.nachtwaechterey.de/ Nachtwächter von Speyer] |
||
A lap jelenlegi, 2023. március 11., 16:55-kori változata
A településen világörökségi helyszín található |
Speyer | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Rajna-vidék-Pfalz | ||
Járás | Rajna-vidék-Pfalz (1946. augusztus 30. – ) | ||
Rang | járási jogú város | ||
Alapítás éve | 346 | ||
Polgármester | Werner Schineller (CDU) | ||
Irányítószám | 67346 | ||
Körzethívószám | 06232 | ||
Rendszám | SP | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 51 368 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 1 186 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 113 m | ||
Terület | 42,58 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 18′ 60″, k. h. 8° 26′ 01″49.316555°N 8.433615°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 60″, k. h. 8° 26′ 01″49.316555°N 8.433615°E | |||
Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén | |||
Speyer weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Speyer témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Speyer város (középkori latin neve: Spira) Németországban, Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományban.
Fekvése
[szerkesztés]A Rajna bal partján, a Rajna és a Speyerbach összefolyásánál található.
Története
[szerkesztés]Speyer nevét az 5. században említették először Spira formában. A település a rómaiak idején a Civitas Nemetum nevet viselte. A 4. századtól kezdve a kereszténység egyik központja, 348-ban pedig már püspökségi székhely volt, ami később a pogány barbárok betörései következtében megszűnt és csak 610-ben éledt új életre. A 14. század elejétől a 18. század végéig szabad birodalmi város története évszázadokon át összefüggött a Német Császárság történetével. A városban több mint ötven birodalmi gyűlést tartottak. A híres 1529 évi gyűlésen az evangélikus hercegek és rendek tiltakozást nyújtottak be, vagyis protestáltak a többség reformációellenes határozatai ellen, innen származik a protestáns elnevezés. Az első német császárok gyakran laktak a városban. 1527-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. 1689-ben Monclar francia generális feldúlta. 10 év múlva a város romjaiból felépült ugyan, de korábbi jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborúkban is gyakran tettek a franciák benne kárt. 1801 és 1814 között Donnersberg francia départementhoz tartozott. Napóleon bukása után Speyer Bajorországhoz került az 1945-ös új tartományi felosztásig. A történelmi városközpont sértetlenül vészelte át a második világháborút; az a néhány bomba, amely a településre hullott, csupán a vasúti közlekedésben okozott kárt.
Látnivalók
[szerkesztés]- A speyeri dóm 1981 óta az UNESCO világörökség része. A dóm építését II. Konrád császár 1030-ban kezdette meg és IV. Henrik uralma alatt, 1061-ben fejezték be. A dómot a német császárok temetkező helyéül szánták; itt nyugosznak II. Konrád, III., IV. és V. Henrik, Sváb Fülöp, Habsburgi Rudolf, Nassaui Adolf, Osztrák Albert és több császárné. A dóm 1450. leégett, 1689-ben és később, 1794-ben a franciák égették fel; ezután magtárul szolgált. Csak 1822. Miksa József bajor király közreműködése folytán adatott ismét vissza eredeti rendeltetésének és restauráltatott egészen. A templom bazilika-épület 1 keleti kereszthajóval, nyugati előcsarnokkal, két kupolával és 4 toronnyal, amelyek közül a nyugatiak 73 méter magasak. A templom 134, a kereszthajó 73 méter hosszú; a középhajó 15 méter széles és 33 méter hosszú; egész területe 4470 m². Az előcsarnokba (császárcsarnok) három hatalmas portále vezet; benne láthatók az itt eltemetett császárok homokkőszobrai; a királykórus 12 lépcsővel magasabb, mint a középhajó és ennél egy pár lépcsővel magasabb a püspöki kórus, amelyben Habsburgi Rudolf emléke látható Schwanthalertől és Nassaui Adolfé Ohnmachttól. A dóm legkiválóbb díszei a Schrandolph-féle freskók (1845-53), amelyek I. Lajos bajor király és II. Miksa művészetszeretetének köszönhetik keletkezésüket.
- 2021 óta a zsidóudvar a Speyer, Worms és Mainz zsidó öröksége világörökségi helyszín része.[2]
- Kunstverein Speyer
- Künstlerbund Speyer
- Speyeri városi galéria
- Pfalz történelmi múzeuma
Gazdaság
[szerkesztés]- Repülőgépgyártás
- Villamosipar
- Gépipar
- Vegyipar
- Szigetelőanyagok gyártása
- Nyomdászat
- Turizmus
Híres emberek
[szerkesztés]Díszpolgárok
[szerkesztés]- 1832 – Joseph von Stichaner, miniszterelnök
- 1837 – Carl Albert Leopold Freiherr von Stengel, Pfalz miniszterelnöke
- 1841 – Carl Theodor Fürst von Wrede, Pfalz miniszterelnöke
- 1842 – Georg von Jäger, pedagógus
- 1853 – Johann von Schraudolph, művész
- 1853 – Joseph Schwarzmann, művész
- 1864 – Anton Nickel, jogász
- 1871 – Jakob Freiherr von Hartmann, tábornok
- 1871 – Sigmund Heinrich Freiherr von Pfeufer, Pfalz miniszterelnöke
- 1895 – Otto von Bismarck, birodalmi kancellár
- 1895 – Heinrich Hilgard, mecénás
- 1909 – Adolf Ritter von Neuffer, Pfalz miniszterelnöke
- 1909 – Dr. Ludwig Freiherr von Welser, Pfalz miniszterelnöke
- 1909 – Dr.-Ing. Gabriel von Seidl, építész
- 1923 – Dr. William Scharsmith, amerikai orvos
- 1933 – Adolf Hitler (törölve 1946-ban)
- 1933 – Paul von Hindenburg, vezértábornagy, birodalmi elnök
- 1933 – Georg Ludwig Siebert (törölve 1946-ban)
- 1947 – Prof. Dr. med. Friedrich Voelcker, orvos
- 1950 – Hans Marsilius Purrmann, művész
- 2002 – Dr. Bernhard Vogel, Rajna-Pfalz és Türingia miniszterelnöke
- 2003 – Luise Herklotz, politikus (SPD)
A városban születtek
[szerkesztés]- 1808, szeptember 14., Georg Friedrich Kolb, † München, 1884. május 15., német publicista és politikus, a frankfurti parlament tagja
- 1809 – Georg Friedrich Blaul, lelkész és költő
- 1829 – Anselm Feuerbach, festő
- 1879 – Karl Becker, tábornok
- 1880 – Hans Purrmann, festő
- 1895 – Heinrich Hilgard, mecénás
- 1918, augusztus 20., Luise Herklotz, német politikus, SPD
- 1953 – Eberhard Bosslet, képzőművész
- 1954 – Dieter Mack, zeneszerző
- 1977 – Ralf Schmitt, profi labdarúgó
- 1984 – Matthias Langkamp, labdarúgó a VfL Wolfsburg csapatban
Polgármesterek
[szerkesztés]
|
|
Partnervárosok
[szerkesztés]- Kurszk, Oroszország,
- Spalding, Nagy-Britannia,
- Chartres, Franciaország,
- Ravenna, Olaszország,
- Gniezno, Lengyelország,
- Yavne, Izrael
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ ShUM Sites of Speyer, Worms and Mainz. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)