„Mars Global Surveyor” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő módosítása: bg:Марс Глобъл Сървейър |
a 1997 az űrkutatásban kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
(32 közbenső módosítás, amit 24 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Űrszonda infobox |
|||
{{Urszonda |
|||
| |
|név =Mars Global Surveyor |
||
| |
|kép =Mars_global_surveyor.jpg |
||
| |
|képméret = |
||
|képaláírás = |
|||
| |
|ország ={{Amerikai Egyesült Államok}} |
||
| Ugynokseg = [[NASA]] |
|||
| |
|űrügynökség = [[NASA]] |
||
|gyártó=[[Lockheed Martin]] |
|||
⚫ | |||
|összköltség = |
|||
⚫ | |||
|nssdc id = |
|||
⚫ | |||
|küldetés típusa =[[orbiter]] |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
|hordozórakéta = |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
| Energia = |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
| Felnagytengely = |
|||
|meghosszabbítás = |
|||
| Excentricitas = ~0 |
|||
⚫ | |||
| Inklinacio = ~90° |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
|energiaellátás = |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
|weboldal = |
|||
|excentricitás =~0 |
|||
|inklináció =~90° |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
}} |
}} |
||
A '''Mars Global Surveyor (MGS)''' a [[NASA]] [[Mars Surveyor]] programjának első [[űrszonda|űrszondája]]. [[1996]] novemberében indult, és [[1997]] szeptemberében állt pályára a [[Mars (bolygó)|Mars]] körül. |
A '''Mars Global Surveyor (MGS)''' a [[NASA]] [[Mars Surveyor]] programjának első [[űrszonda|űrszondája]]. [[1996]] novemberében indult, és [[1997]] szeptemberében állt pályára a [[Mars (bolygó)|Mars]] körül. |
||
==Küldetés== |
==Küldetés== |
||
A szonda feladata volt a Mars felszínének fényképezése. Küldetését 2 évre tervezték, azonban ténylegesen mintegy 10 évig működött, ez alatt 240 000 felvételt készített és sugárzott vissza a Földre. |
A szonda feladata volt a Mars felszínének fényképezése. Küldetését 2 évre tervezték, azonban ténylegesen mintegy 10 évig működött, ez alatt 240 000 felvételt készített és sugárzott vissza a Földre. |
||
[[2006]]. [[november 2 |
[[2006]]. [[november 2.|november 2-án]] a fedélzeti számítógép hibát észlelt egy napelemtáblát mozgató motornál, és az űrszonda biztonsági üzemmódba váltott át. [[november 5.|November 5-én]] még érkeztek gyenge rádiójelek, majd a kapcsolat teljesen megszakadt.<ref>[http://www.urvilag.hu/article.php?id=1917 Bajban a Mars Global Surveyor], Űrvilág, 2006. november 11.</ref> Az első vizsgálatok alapján a napelemtábla mozgatószerkezetét tekintették hibásnak, amely már korában is okozott problémákat. Részletesebben tanulmányozva az űreszköz jelzéseit és a földi utasításokat, végül kiderült, hogy más vezetett a pusztulásához.<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20070417szoftver.html Szoftverhiba okozta a Mars-szonda vesztét], origo</ref> |
||
Megállapították, hogy 2006 júniusában a rendszerfrissítés során egy adatot nem a megfelelő memóriahelyre töltöttek fel. Az adat azt hivatott közölni a szondával, hogy probléma esetén merre fordítsa az antennáit. Mivel az információ rossz helyre került, a kód nem az antenna, hanem a napelem irányítását befolyásolta. Emiatt egy november 2-án elküldött parancs alapján a szonda elkezdte forgatni az egyik napelemet, de észrevette, hogy a napelemet nem lehet ilyen mértékben elfordítani. Ebből az a hibás következtetést vonta le, hogy a panel beszorult, ezért csökkentett módba kapcsolt. Így viszont az egyik napelem a Nappal szembefordítva maradt, és emiatt túlhevült. Az intelligens űrszonda a túlhevülést úgy értelmezte, hogy az elemek teljesen feltöltődtek, ezért leállította a töltést. A Global Surveyor tíz-tizenkét óra alatt lemerült, és ezután már nem tudta tartani a pályáját |
Megállapították, hogy 2006 júniusában a rendszerfrissítés során egy adatot nem a megfelelő memóriahelyre töltöttek fel. Az adat azt hivatott közölni a szondával, hogy probléma esetén merre fordítsa az antennáit. Mivel az információ rossz helyre került, a kód nem az antenna, hanem a napelem irányítását befolyásolta. Emiatt egy november 2-án elküldött parancs alapján a szonda elkezdte forgatni az egyik napelemet, de észrevette, hogy a napelemet nem lehet ilyen mértékben elfordítani. Ebből az a hibás következtetést vonta le, hogy a panel beszorult, ezért csökkentett módba kapcsolt. Így viszont az egyik napelem a Nappal szembefordítva maradt, és emiatt túlhevült. Az intelligens űrszonda a túlhevülést úgy értelmezte, hogy az elemek teljesen feltöltődtek, ezért leállította a töltést. A Global Surveyor tíz-tizenkét óra alatt lemerült, és ezután már nem tudta tartani a pályáját.<ref>[https://index.hu/tech/urkutatas/mgs070416/ Emberi hiba miatt tűnt el a Mars Global Surveyor], index</ref> |
||
==Eredmények== |
==Eredmények== |
||
[[Kép:Mars gullies.800px.jpg|left|thumb|Valószínűleg vízfolyások nyomai láthatóak ezen az MGS felvételen]] |
[[Kép:Mars gullies.800px.jpg|left|thumb|Valószínűleg vízfolyások nyomai láthatóak ezen az MGS felvételen]] |
||
A Science című folyóirat [[1998]]. [[március 13 |
A Science című folyóirat [[1998]]. [[március 13.|március 13-i]] számában megjelent az első értékelés az MGS méréseiről. A szakemberek most tudták a marsi globális porvihar kialakulását először végigkövetni. A folyamat [[1997]] októberében kis helyi viharokkal kezdődött a déli sarki sapka szélén, hamarosan azonban már hatalmas területre terjedt szét a [[Noachis Terra]] felett a déli szélesség 20. fokától az egyenlítőig. A vihar felnyúlt 130 kilométeres felszín feletti magasságokig is. Ahogy aztán a globális porvihar csillapodni kezdett, [[1997]]. december közepétől újra megjelentek a lokális miniviharok a déli poláris sapka szélénél és kristályfelhők alakultak ki a szén-dioxid sapka csökkenése miatt. |
||
A legnagyobb meglepetést a mágneses mérések okozták azzal, hogy a Mars legősibb, kráteres területein több olyan |
A legnagyobb meglepetést a mágneses mérések okozták azzal, hogy a Mars legősibb, kráteres területein több olyan kis méretű, 50 kilométeres részt találtak, ahol erősen mágnesezett a kéreg. Ha ezeket egy régi [[mágneses tér]] maradványaként értelmezzük, akkor a Marson régebben erősebb volt a belső eredetű mágneses tér, mint ma a Földön. Ugyancsak meglepetést keltettek a lézer-magasságmérő által kapott pontos adatok, amelyek alapján felfedezték, hogy a Mars északi féltekéje mennyire "sík", illetve "lapos". Talán ez is azt jelzi, hogy az ősidőkben itt egy hatalmas óceán alja terült el.<ref>''Élet és Tudomány,'' 1998. 15. szám – Dr. Almár Iván, Dr. Horváth András: ''Kozmikus krónika 1998. január – március:'' '''Amerikai búcsú a Mirtől'''</ref> |
||
[[2005]]. [[április 20 |
[[2005]]. [[április 20.|április 20-án]] a MOC kamera a 250 km-re elhaladó európai [[Mars Express]] űrszondát kapta lencsevégre, másnap a [[Mars Odyssey]]-t.<ref>[http://www.urvilag.hu/article.php?id=1211 Űrvilág<!-- Robot generálta cím -->]</ref> |
||
== |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
|||
<references/> |
|||
== |
== További információk == |
||
{{ |
{{commonskat|Mars Global Surveyor}} |
||
===Magyar oldalak=== |
===Magyar oldalak=== |
||
* [http://supernova.hu/bolygo/mgs/legfon.htm A küldetés első éveinek legfontosabb eseményei] |
* [https://web.archive.org/web/20070906081423/http://www.supernova.hu/bolygo/mgs/legfon.htm A küldetés első éveinek legfontosabb eseményei] |
||
* [http://alpha.dfmk.hu/~albireo/tes/tes.htm A Mars Global Surveyor termálemissziós spektrométere] |
* [http://alpha.dfmk.hu/~albireo/tes/tes.htm A Mars Global Surveyor termálemissziós spektrométere] |
||
===Külföldi oldalak=== |
===Külföldi oldalak=== |
||
* [http://marsprogram.jpl.nasa.gov/missions/present/globalsurveyor.html MGS (NASA)] |
* [http://marsprogram.jpl.nasa.gov/missions/present/globalsurveyor.html MGS (NASA)] {{Wayback|url=http://marsprogram.jpl.nasa.gov/missions/present/globalsurveyor.html |date=20141014042808 }} |
||
* [http://www.msss.com/moc_gallery/ A Mars Global Surveyor képadatbázisa] |
* [https://web.archive.org/web/20050403195854/http://www.msss.com/moc_gallery/ A Mars Global Surveyor képadatbázisa] |
||
* [http://mars.jpl.nasa.gov/mgs/status/reports/msop-mgs.html MGS Status] |
* [http://mars.jpl.nasa.gov/mgs/status/reports/msop-mgs.html MGS Status] |
||
{{marsszonda}} |
{{marsszonda}} |
||
{{Portál|Csillagászat}} |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
[[en:Mars Global Surveyor]] |
|||
⚫ | |||
[[bg:Марс Глобъл Сървейър]] |
|||
⚫ | |||
[[ca:Mars Global Surveyor]] |
|||
[[Kategória:1997 az űrkutatásban]] |
|||
[[cs:Mars Global Surveyor]] |
|||
[[de:Mars Global Surveyor]] |
|||
[[es:Mars Global Surveyor]] |
|||
[[fa:نقشهبردار سراسر مریخ]] |
|||
[[fi:Mars Global Surveyor]] |
|||
[[fr:Mars Global Surveyor]] |
|||
[[it:Mars Global Surveyor]] |
|||
[[ja:マーズ・グローバル・サーベイヤー]] |
|||
[[ko:마스 글로벌 서베이어]] |
|||
[[lt:Mars Global Surveyor]] |
|||
[[lv:Mars Global Surveyor]] |
|||
[[nl:Mars Global Surveyor]] |
|||
[[nn:Mars Global Surveyor]] |
|||
[[no:Mars Global Surveyor]] |
|||
[[pl:Mars Global Surveyor]] |
|||
[[pt:Mars Global Surveyor]] |
|||
[[ru:Марс Глобал Сервейор]] |
|||
[[sk:Mars Global Surveyor]] |
|||
[[sl:Mars Global Surveyor]] |
|||
[[sv:Mars Global Surveyor]] |
|||
[[zh: |
A lap jelenlegi, 2023. november 23., 22:39-kori változata
Mars Global Surveyor | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Űrügynökség | NASA |
Gyártó | Lockheed Martin |
Küldetés típusa | orbiter |
Küldetés | |
Célégitest | Mars |
Indítás dátuma | 1996. november 7. |
Indítás helye | USAF Cape Canaveral légibázis, 17. indítóállás |
Hordozórakéta | Delta II |
Megérkezés | 1997. szeptember 11. |
Küldetés vége | 2006. november 2. |
Időtartam | 10 év |
Az űrszonda | |
Tömeg | 1060 kg (hajtóanyaggal) |
Pálya | Mars körüli |
Excentricitás | ~0 |
Inklináció | ~90° |
Periódus | 117,65 perc |
Apoapszis | ~378 km |
Periapszis | ~378 km |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Global Surveyor témájú médiaállományokat. |
A Mars Global Surveyor (MGS) a NASA Mars Surveyor programjának első űrszondája. 1996 novemberében indult, és 1997 szeptemberében állt pályára a Mars körül.
Küldetés[szerkesztés]
A szonda feladata volt a Mars felszínének fényképezése. Küldetését 2 évre tervezték, azonban ténylegesen mintegy 10 évig működött, ez alatt 240 000 felvételt készített és sugárzott vissza a Földre.
2006. november 2-án a fedélzeti számítógép hibát észlelt egy napelemtáblát mozgató motornál, és az űrszonda biztonsági üzemmódba váltott át. November 5-én még érkeztek gyenge rádiójelek, majd a kapcsolat teljesen megszakadt.[1] Az első vizsgálatok alapján a napelemtábla mozgatószerkezetét tekintették hibásnak, amely már korában is okozott problémákat. Részletesebben tanulmányozva az űreszköz jelzéseit és a földi utasításokat, végül kiderült, hogy más vezetett a pusztulásához.[2]
Megállapították, hogy 2006 júniusában a rendszerfrissítés során egy adatot nem a megfelelő memóriahelyre töltöttek fel. Az adat azt hivatott közölni a szondával, hogy probléma esetén merre fordítsa az antennáit. Mivel az információ rossz helyre került, a kód nem az antenna, hanem a napelem irányítását befolyásolta. Emiatt egy november 2-án elküldött parancs alapján a szonda elkezdte forgatni az egyik napelemet, de észrevette, hogy a napelemet nem lehet ilyen mértékben elfordítani. Ebből az a hibás következtetést vonta le, hogy a panel beszorult, ezért csökkentett módba kapcsolt. Így viszont az egyik napelem a Nappal szembefordítva maradt, és emiatt túlhevült. Az intelligens űrszonda a túlhevülést úgy értelmezte, hogy az elemek teljesen feltöltődtek, ezért leállította a töltést. A Global Surveyor tíz-tizenkét óra alatt lemerült, és ezután már nem tudta tartani a pályáját.[3]
Eredmények[szerkesztés]
A Science című folyóirat 1998. március 13-i számában megjelent az első értékelés az MGS méréseiről. A szakemberek most tudták a marsi globális porvihar kialakulását először végigkövetni. A folyamat 1997 októberében kis helyi viharokkal kezdődött a déli sarki sapka szélén, hamarosan azonban már hatalmas területre terjedt szét a Noachis Terra felett a déli szélesség 20. fokától az egyenlítőig. A vihar felnyúlt 130 kilométeres felszín feletti magasságokig is. Ahogy aztán a globális porvihar csillapodni kezdett, 1997. december közepétől újra megjelentek a lokális miniviharok a déli poláris sapka szélénél és kristályfelhők alakultak ki a szén-dioxid sapka csökkenése miatt.
A legnagyobb meglepetést a mágneses mérések okozták azzal, hogy a Mars legősibb, kráteres területein több olyan kis méretű, 50 kilométeres részt találtak, ahol erősen mágnesezett a kéreg. Ha ezeket egy régi mágneses tér maradványaként értelmezzük, akkor a Marson régebben erősebb volt a belső eredetű mágneses tér, mint ma a Földön. Ugyancsak meglepetést keltettek a lézer-magasságmérő által kapott pontos adatok, amelyek alapján felfedezték, hogy a Mars északi féltekéje mennyire "sík", illetve "lapos". Talán ez is azt jelzi, hogy az ősidőkben itt egy hatalmas óceán alja terült el.[4]
2005. április 20-án a MOC kamera a 250 km-re elhaladó európai Mars Express űrszondát kapta lencsevégre, másnap a Mars Odyssey-t.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bajban a Mars Global Surveyor, Űrvilág, 2006. november 11.
- ↑ Szoftverhiba okozta a Mars-szonda vesztét, origo
- ↑ Emberi hiba miatt tűnt el a Mars Global Surveyor, index
- ↑ Élet és Tudomány, 1998. 15. szám – Dr. Almár Iván, Dr. Horváth András: Kozmikus krónika 1998. január – március: Amerikai búcsú a Mirtől
- ↑ Űrvilág
További információk[szerkesztés]
Magyar oldalak[szerkesztés]
Külföldi oldalak[szerkesztés]
- MGS (NASA) Archiválva 2014. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Mars Global Surveyor képadatbázisa
- MGS Status