(Translated by https://www.hiragana.jp/)
„Acanthostega” változatai közötti eltérés – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

„Acanthostega” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a „Devon időszak” kategória eltávolítva; „Devon” kategória hozzáadva (a HotCattel)
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5
 
(26 közbenső módosítás, amit 18 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
| fossil_range = [[Késő devon]]
| fossil_range = [[Késő devon]]
| image = Acanthostega_BW.jpg
| image = Acanthostega_BW.jpg
| image_caption = ''Acanthostega gunnari'' rekonstruált rajza
| image_caption = Az ''Acanthostega gunnari'' rekonstruált rajza
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
13. sor: 13. sor:
| binomial_authority = [[Erik Jarvik|Jarvik]], [[1952]]
| binomial_authority = [[Erik Jarvik|Jarvik]], [[1952]]
}}
}}
Az '''''Acanthostega''''' kihalt [[Négylábúak|négylábú]] [[Nemzetség (rendszertan)|nemzetség]], egyike az első [[gerincesek]]nek, amelyeknek felismerhető [[végtag]]jai voltak.
Az '''''Acanthostega''''' kihalt [[Négylábúak|négylábú]] [[Nemzetség (rendszertan)|nemzetség]], egyike az első [[gerincesek]]nek, amelyeknek felismerhető [[végtag]]jai voltak.


A [[késő devon]] [[famenni]] korszakában jelent meg, mintegy 365 millió évvel ezelőtt. [[Anatómia]]ilag átmenetet képezett a [[Bojtosúszójú halak és tüdőshalak|bojtosúszójú halak]] és az első szárazföldi életmódra képes [[négylábúak]] között.<ref name="scientificamerican">[[Jennifer A. Clack]], ''Scientific American'', [http://sciam.com/print_version.cfm?articleID=000DC8B8-EA15-137C-AA1583414B7F0000 ''Getting a Leg Up on Land''] Nov. 21, 2005.</ref>
A [[késő devon]] [[famenni]] korszakában jelent meg, mintegy 365 millió évvel ezelőtt. [[Anatómia]]ilag átmenetet képezett a [[bojtosúszójú halak]] és az első szárazföldi életmódra képes [[négylábúak]] között.<ref name="scientificamerican">[[Jennifer A. Clack]], ''Scientific American'', [http://sciam.com/print_version.cfm?articleID=000DC8B8-EA15-137C-AA1583414B7F0000 ''Getting a Leg Up on Land''] {{Wayback|url=http://sciam.com/print_version.cfm?articleID=000DC8B8-EA15-137C-AA1583414B7F0000 |date=20071018170618 }} Nov. 21, 2005.</ref>


==Leírása==
==Leírása==
21. sor: 21. sor:
Hossza mintegy 60 centiméter lehetett. [[Fosszília|Fosszíliái]] folyóüledékekből kerültek elő.
Hossza mintegy 60 centiméter lehetett. [[Fosszília|Fosszíliái]] folyóüledékekből kerültek elő.


Mindkét első végtagján nyolc, a hátsókon legalább nyolc ujja volt, amelyeket hártya kötött össze. Nem volt [[csukló]]ja és általában kevéssé alkalmazkodott a szárazföldre való kijáráshoz. Válla, első végtagja erősen halszerű volt. Hosszú, uszonnyal ellátott farka volt.<ref>"[http://www.devoniantimes.org/Order/re-acanthostega.html Acanthostega gunneri]," ''Devonian Times''.</ref>
Mindkét első végtagján nyolc, a hátsókon legalább nyolc ujja volt, amelyeket hártya kötött össze. Nem volt [[Anatómiai csukló|csuklója]] és általában kevéssé alkalmazkodott a szárazföldre való kijáráshoz. Válla, első végtagja erősen halszerű volt. Hosszú, uszonnyal ellátott farka volt.<ref>"[http://www.devoniantimes.org/Order/re-acanthostega.html Acanthostega gunneri] {{Wayback|url=http://www.devoniantimes.org/Order/re-acanthostega.html |date=20100110072538 }}," ''Devonian Times''.</ref>


Első végtagjai nem hajlottak [[könyök]]ben, ezért nem tudta súlyt cipelő pozícióba állítani őket, sokkal alkalmasabbak voltak az evezésre vagy a vízinövények megragadására. [[Tüdő|Tüdeje]] volt, a [[borda|bordái]] azonban túl rövidek voltak ahhoz, hogy a vízen kívül megtartsák a mellüreget. Ugyanakkor volt [[kopoltyú]]juk is, amelyek a [[halak]]éhoz hasonlóan fedettek voltak, nem úgy, mint a szinte teljesen vízi életmódhoz szokott mai [[kétéltűek]] némelyikének külső kopoltyúja.<ref name="scientificamerican"/>
Első végtagjai nem hajlottak [[könyök]]ben, ezért nem tudta súlyt cipelő pozícióba állítani őket, sokkal alkalmasabbak voltak az evezésre vagy a vízinövények megragadására. [[Tüdő|Tüdeje]] volt, a [[borda|bordái]] azonban túl rövidek voltak ahhoz, hogy a vízen kívül megtartsák a mellüreget. Ugyanakkor volt [[kopoltyú]]juk is, amelyek a [[halak]]éhoz hasonlóan fedettek voltak, nem úgy, mint a szinte teljesen vízi életmódhoz szokott mai [[kétéltűek]] némelyikének külső kopoltyúja.<ref name="scientificamerican"/>
27. sor: 27. sor:
Mindezek miatt, a [[paleontológia|paleontológusok]] úgy vélik, sekély, vízinövények beszőtte mocsarakban élhetett és a lábai más okból fejlődtek ki, nem azért, hogy a szárazföldön járjon velük. [[Jennifer A. Clack]] interpretációja szerint az Acanthostega elsődlegesen vízi élőlény volt, halaktól származott, amelyek soha nem hagyták el a vizet, és a négylábúak a vízben fejlesztettek ki olyan tulajdonságokat, amelyek később a szárazföldi életben hasznosnak bizonyultak, nem pedig úgy, hogy kikúsztak a partra és így fejlődtek ki a lábaik, ahogyan azt korábban gondolták.
Mindezek miatt, a [[paleontológia|paleontológusok]] úgy vélik, sekély, vízinövények beszőtte mocsarakban élhetett és a lábai más okból fejlődtek ki, nem azért, hogy a szárazföldön járjon velük. [[Jennifer A. Clack]] interpretációja szerint az Acanthostega elsődlegesen vízi élőlény volt, halaktól származott, amelyek soha nem hagyták el a vizet, és a négylábúak a vízben fejlesztettek ki olyan tulajdonságokat, amelyek később a szárazföldi életben hasznosnak bizonyultak, nem pedig úgy, hogy kikúsztak a partra és így fejlődtek ki a lábaik, ahogyan azt korábban gondolták.


Ez volt az az időszak, amikor nagy tömegben megjelentek a [[lombhullatók]] és a sekély, oxigénszegény vizekbe hulló lomb olyan élőhelyeket hozott létre, amelyben a nagyobb halak már nem boldogultak.
Ez volt az az időszak, amikor nagy tömegben megjelentek a [[lombhullató növény]]ek és a sekély, oxigénszegény vizekbe hulló lomb olyan élőhelyeket hozott létre, amelyben a nagyobb halak már nem boldogultak.


==Felfedezése==
==Felfedezése==
33. sor: 33. sor:


==Rokon fajok==
==Rokon fajok==
[[Fájl:Fishapods.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A gerincesek késő devon idején történt specializálódása folyamán a [[Pelagikis zóna|pelagikus]] [[bojtoszúszós halak]], mint az ''[[Eusthenopteron]]'' több különböző környezethez adaptálódtak:<ul>
[[Fájl:Fishapods.svg|bélyegkép|jobbra|300px|A gerincesek késő devon idején történt specializálódása folyamán a [[Pelagikus zóna|pelagikus]] [[bojtosúszójú halak]], mint az ''[[Eusthenopteron]]'' több különböző környezethez adaptálódtak:<ul>
<li>*A ''[[Panderichthys]]'' a sáros, sekély vizekhez.
<li>A ''[[Panderichthys]]'' a sáros, sekély vizekhez
<li>*A ''[[Tiktaalik]]ot'' végtagszerű uszonyaikivihették a szárazföldre.
<li>A ''[[Tiktaalik]]ot'' végtagszerű uszonyai kivihették a szárazföldre
<li>*A korai [[négylábúak]] a növényzet benőtte mocsarakban, mint:<ul>
<li>A korai [[négylábúak]] a növényzet benőtte mocsarakban, mint:<ul>
<li>**az ''Acanthostega''
<li>az ''Acanthostega''
<li>**vagy a végtagokkal rendelkező ''[[Ichthyostega]]''..</ul></ul>
<li>vagy a végtagokkal rendelkező ''[[Ichthyostega]]''</ul>
*A leszármazottak közé tartoznak az olyan bojtosúszós halak, mint a [[Cœlacanthus]] fajok.]]
<li>A leszármazottak közé tartoznak az olyan bojtosúszós halak, mint a [[Cœlacanthus]] fajok]]</ul>
<br clear=all>
{{clear}}


==Jegyzetek==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{jegyzetek}}


{{Taxonbar}}
⚫
[[Kategória:Ősállatok]]
{{Portál|Biológia}}
⚫
[[Kategória:Gerincesek]]
[[Kategória:Devon]]


⚫
[[Kategória:Élővilág a devonban]]
[[en:Acanthostega]]
[[Kategória:Fosszilis négylábúak]]
[[ca:Acanthostega]]
⚫
[[Kategória:Gerinchúrosnemek]]
[[de:Acanthostega]]
[[es:Acanthostega]]
[[fi:Acanthostega gunnari]]
[[fr:Acanthostega]]
[[it:Acanthostega gunnari]]
[[ja:アカントステガ]]
[[nl:Acanthostega]]
[[pl:Akantostega]]
[[pt:Acanthostega]]
[[ru:Акантостега]]
[[sv:Acanthostega]]
[[zh:棘とげ螈]]

A lap jelenlegi, 2024. február 16., 03:34-kori változata

Acanthostega
Evolúciós időszak: Késő devon
Az Acanthostega gunnari rekonstruált rajza
Az Acanthostega gunnari rekonstruált rajza
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Család: Acanthostegidae
Nem: Acanthostega
Faj: A. gunnari
Tudományos név
Acanthostega gunnari
Jarvik, 1952
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Acanthostega témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Acanthostega témájú kategóriát.

Az Acanthostega kihalt négylábú nemzetség, egyike az első gerinceseknek, amelyeknek felismerhető végtagjai voltak.

A késő devon famenni korszakában jelent meg, mintegy 365 millió évvel ezelőtt. Anatómiailag átmenetet képezett a bojtosúszójú halak és az első szárazföldi életmódra képes négylábúak között.[1]

Leírása

[szerkesztés]
Acanthostega gunnari koponyája.

Hossza mintegy 60 centiméter lehetett. Fosszíliái folyóüledékekből kerültek elő.

Mindkét első végtagján nyolc, a hátsókon legalább nyolc ujja volt, amelyeket hártya kötött össze. Nem volt csuklója és általában kevéssé alkalmazkodott a szárazföldre való kijáráshoz. Válla, első végtagja erősen halszerű volt. Hosszú, uszonnyal ellátott farka volt.[2]

Első végtagjai nem hajlottak könyökben, ezért nem tudta súlyt cipelő pozícióba állítani őket, sokkal alkalmasabbak voltak az evezésre vagy a vízinövények megragadására. Tüdeje volt, a bordái azonban túl rövidek voltak ahhoz, hogy a vízen kívül megtartsák a mellüreget. Ugyanakkor volt kopoltyújuk is, amelyek a halakéhoz hasonlóan fedettek voltak, nem úgy, mint a szinte teljesen vízi életmódhoz szokott mai kétéltűek némelyikének külső kopoltyúja.[1]

Mindezek miatt, a paleontológusok úgy vélik, sekély, vízinövények beszőtte mocsarakban élhetett és a lábai más okból fejlődtek ki, nem azért, hogy a szárazföldön járjon velük. Jennifer A. Clack interpretációja szerint az Acanthostega elsődlegesen vízi élőlény volt, halaktól származott, amelyek soha nem hagyták el a vizet, és a négylábúak a vízben fejlesztettek ki olyan tulajdonságokat, amelyek később a szárazföldi életben hasznosnak bizonyultak, nem pedig úgy, hogy kikúsztak a partra és így fejlődtek ki a lábaik, ahogyan azt korábban gondolták.

Ez volt az az időszak, amikor nagy tömegben megjelentek a lombhullató növények és a sekély, oxigénszegény vizekbe hulló lomb olyan élőhelyeket hozott létre, amelyben a nagyobb halak már nem boldogultak.

Felfedezése

[szerkesztés]

Fosszíliái jól megőrződtek. A fosszíliát, amelynek alapján felismerték a nem jelentőségét, Jennifer A. Clack találta Grönland keleti részében 1987-ben. (A koponya egyes darabjait már 1933-ban megtalálta Gunnar Säve-Söderbergh és Erik Jarvik.)

Rokon fajok

[szerkesztés]
A gerincesek késő devon idején történt specializálódása folyamán a pelagikus bojtosúszójú halak, mint az Eusthenopteron több különböző környezethez adaptálódtak:
  • A Panderichthys a sáros, sekély vizekhez
  • A Tiktaalikot végtagszerű uszonyai kivihették a szárazföldre
  • A korai négylábúak a növényzet benőtte mocsarakban, mint:
    • az Acanthostega
    • vagy a végtagokkal rendelkező Ichthyostega
  • A leszármazottak közé tartoznak az olyan bojtosúszós halak, mint a Cœlacanthus fajok


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Jennifer A. Clack, Scientific American, Getting a Leg Up on Land Archiválva 2007. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Nov. 21, 2005.
  2. ↑ "Acanthostega gunneri Archiválva 2010. január 10-i dátummal a Wayback Machine-ben," Devonian Times.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Acanthostega&oldid=26887844”