(Translated by https://www.hiragana.jp/)
„Markóc” változatai közötti eltérés – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

„Markóc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
a Somogy vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel)
45. sor: 45. sor:
{{DEFAULTSORT:Markoc}}
{{DEFAULTSORT:Markoc}}
[[Kategória:Baranya megye települései]]
[[Kategória:Baranya megye települései]]
[[Kategória:Somogy vármegye települései]]

A lap 2019. július 4., 07:39-kori változata

Markóc
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállásközség
PolgármesterKovács Sándor (független)[1]
Irányítószám7967
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség59 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség9,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 51′ 47″, k. h. 17° 46′ 04″45.862960°N 17.767890°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 47″, k. h. 17° 46′ 04″45.862960°N 17.767890°E
Markóc (Baranya vármegye)
Markóc
Markóc
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Markóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Markóc község Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Fekvése

Barcstól 25 km-re délkeletre, Szigetvártól 20 km-re délre, Sellyétől légvonalban kb. 5, közúton 7-8 kilométerre helyezkedik el; a déli (magyar-horvát) országhatártól és a Drávától ugyancsak mintegy 5 km-re fekszik északi irányban. Egyutcás kistelepülés, mely a falu legkeletibb házai mellett húzódó DrávafokDrávakeresztúr országútról leágazva érhető el.

Története

Markóc nevét az oklevelekben 1403-ban említették először Markochel néven, később 1492-ben Markowcz néven írták. A falu első ismert birtokosa a pécsi főesperes volt, majd a későbbiekben az Istvánffy, a Doby és a Somssich családoké volt. 1480 körül a Festetics család dégi ága volt a település birtokosa. A falu lakosai a török hódoltság kezdetén a mai falu mellett állt Mokárfa nevű falu, mely a törökök alatt elpusztult.

A lakosság a szomszédos Markocz nevű rétre költözött át, s később ez lett a falu neve is. A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott. 1910-ben 229 lakosából 228 magyar volt. Ebből 21 rómaikatolikus, 208 református volt. A pici Dráva közeli falu lakossága 2010-ben valamivel több volt, mint 50 fő.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
72
63
63
51
61
62
59
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 1,6% bolgárnak, 23,4% cigánynak, 1,6% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,6%, református 42,2%, felekezeten kívüli 15,6% (1,6% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességek

  • Református temploma 1858-ban épült, műemléki védelem alatt álló épület.[4]
  • A település határában három irányban is olyan, íves formában elhelyezkedő ártéri erdőfoltokat találhatunk, amelyek egykori Dráva-holtágak maradványai. Nyílt víznek már egyik erdőrészben sincs nyoma, de az egyik ilyen terület, a Markóci-rét 1996 óta helyi védettség alatt áll, a környék jellemző mocsári-réti növény- és állatfajaival.[5][6]

Jegyzetek

  1. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Markóc Helységnévtár
  4. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  5. Irány a Dráva! - Vadon élménye élő folyók mentén.. Duna-Dráva Nemzeti Park. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)
  6. Bank László: Ökológiai állapot-felmérő lap a Markóci-rétről., 2013. augusztus 11. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)