(Translated by https://www.hiragana.jp/)
„Tulkok” változatai közötti eltérés – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

„Tulkok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
41. sor: 41. sor:
== Rendszerezés ==
== Rendszerezés ==


*'''''[[Bubalus]]''''' ([[Hamilton Smith|Smith]], 1827), más néven ''ázsiai bivalyok'' – 5 faj
*'''''[[Bubalus]]''''' ([[Hamilton Smith|Smith]], 1827)
*'''''[[Bos]]''''' ([[Carl von Linné|Linnaeus]], 1758)
**[[Vízibivaly]] ''(Bubalus bubalis)''
*'''''Pseudoryx'''''
***[[Vadbivaly]] vagy vad vízibivaly ''(B. b. arnee)''
***[[Vizibivaly]] ''(B. b. bubalis'' és ''B. b. carabanesis)'' - köznapi nevén csak '''bivaly'''
**[[Mindorói bivaly]] ''(Bubalus mindorensis)''
**[[Alföldi anoa]] ''(Bubalus depressicornis)''
**[[Hegyi anoa]] ''(Bubalus quarlesi)''
**''[[Bubalus mephistopheles]]''
{|
|}
*'''''[[Bos]]''''' ([[Carl von Linné|Linnaeus]], 1758) – 5 faj
**[[Gaur]] ''(Bos gaurus)'' vagy ''(Bos frontalis)''
**[[Jak]] ''(Bos grunniens)''
**[[Banteng]] ''(Bos javanicus)''
**[[Kouprey]] ''(Bos sauveli)''
**[[Szarvasmarha]] ''(Bos primigenius'' vagy ''Bos taurus)''
***[[Őstulok]] ''(B. p. primigenius'' és ''B. p. namadicus)''
***[[Szarvasmarha|Házi szarvasmarha]] ''(B. p. taurus'' és ''B. p. indicus)''
{|
|}
*'''''Pseudoryx''''' – 1 faj
**[[Vietnámi antilop]] ''(Pseudoryx nghetinhensis)''
**[[Vietnámi antilop]] ''(Pseudoryx nghetinhensis)''
*'''''Syncerus''''' ([[Brian Houghton Hodgson|Hodgson]], 1847)
{|
|}
*'''''Syncerus''''' ([[Brian Houghton Hodgson|Hodgson]], 1847) – 1 faj
**[[Kafferbivaly]] ''(Syncerus caffer)''
**[[Kafferbivaly]] ''(Syncerus caffer)''
*''''' [[Bölény|Bison]]''''' ([[Hamilton Smith|Smith]], 1827)
{|
|}
*''''' [[Bölény|Bison]]''''' ([[Hamilton Smith|Smith]], 1827) – 2 faj
**[[Amerikai bölény]] ''(Bison bison)''
**[[Európai bölény]] ''(Bison bonasus)''
{|
|}


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2021. január 12., 12:53-kori változata

Tulkok
Evolúciós időszak: Középső miocén - jelen, 15–0 Ma
[1][2]
Amerikai bölény bika (Bison bison)
Amerikai bölény bika (Bison bison)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
J. E. Gray, 1821
Nemzetség: Bovini
J. E. Gray, 1821
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tulkok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tulkok témájú kategóriát.

A tulkok (Bovini) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó nemzetség.

A nemzetségbe tartoznak a tülkösszarvúak legnagyobb ma élő fajai. A leghosszabb faj a kafferbivaly, a legnehezebb pedig a gaur.

Rendszerezés

Jegyzetek

  1. The Kingdon Field Guide to African Mammals. Princeton University Press (2015) 
  2. (2004) „Molecular phylogeny of the tribe Bovini (Bovidae, Bovinae) and the taxonomic status of the Kouprey, Bos sauveli Urbain 1937”. Molecular Phylogenetics and Evolution 33 (3), 896–907. o. DOI:10.1016/j.ympev.2004.08.009. PMID 15522811.  [halott link]

Források

  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0801857899
  • Helmut Lingen Großes Lexikon der Tiere. Lingen Verlag, 1989, Köln.
  • K K Gurung & Raj Singh: Field Guide to the Mammals of the Indian Subcontinent, Academic Press, San Diego, ISBN 0-12-309350-3
  • International Commission on Zoological Nomenclature. 2003. Opinion 2027 (Case 3010). Usage of 17ΔでるたбГ specific names based on wild species which are pre-dated by or contemporary with those based on domestic animals (Lepidoptera, Osteichthyes, Mammalia): conserved. Bull.Zool.Nomencl., 60:81-84.

További információk