(Translated by https://www.hiragana.jp/)
„Tomori Viola” változatai közötti eltérés – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

„Tomori Viola” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
10. sor: 10. sor:
[[1937]]-ben a [[london]]i Le Play Haus [[magyarország]]i faluszociológiai kutatását szervezte meg Tomori a [[Bakony]]ban, [[Zirc]] kistérségben, [[Dudar]] községben. Nemzetközi kutató tábor szállta meg a falut Tomori Viola vezetésével, a „megszállók” közt találjuk például [[Ortutay Gyula]] néprajztudóst, [[Móricz Virág]] írónőt. Tomori [[Szabó Zoltán]]nal<ref> Cifra nyomorúság : a [[Cserhát]], [[Mátra]], [[Bükk]] földje és népe. Budapest : Cserépfalvi, 1937. 282 o.</ref> együtt az [[1930-as évek]] közepén fedezte fel [[Hollókő]] falu sajátos helyzetét.
[[1937]]-ben a [[london]]i Le Play Haus [[magyarország]]i faluszociológiai kutatását szervezte meg Tomori a [[Bakony]]ban, [[Zirc]] kistérségben, [[Dudar]] községben. Nemzetközi kutató tábor szállta meg a falut Tomori Viola vezetésével, a „megszállók” közt találjuk például [[Ortutay Gyula]] néprajztudóst, [[Móricz Virág]] írónőt. Tomori [[Szabó Zoltán]]nal<ref> Cifra nyomorúság : a [[Cserhát]], [[Mátra]], [[Bükk]] földje és népe. Budapest : Cserépfalvi, 1937. 282 o.</ref> együtt az [[1930-as évek]] közepén fedezte fel [[Hollókő]] falu sajátos helyzetét.
Tomori a szegedi egyetem. asszisztense (mai fogalommal tanársegédje) volt [[1933]]–[[1937|37]]-ig, az 1936/37-es tanévre elnyerte a [[Humboldt-ösztöndíj]]at. Az ösztöndíj lejárta után a budapesti Szociálpolitikai Intézetben dolgozott [[1942]]-ig. A [[II. világháború]] után [[Székelyudvarhely]]en tanított 1952-ig. Nyugdíjas éveire Erdélyben maradt.
Tomori a szegedi egyetem asszisztense (mai fogalommal tanársegédje) volt [[1933]]–[[1937|37]]-ig, az 1936/37-es tanévre elnyerte a [[Humboldt-ösztöndíj]]at. Az ösztöndíj lejárta után a budapesti Szociálpolitikai Intézetben dolgozott [[1942]]-ig. A [[II. világháború]] után [[Székelyudvarhely]]en tanított 1952-ig. Nyugdíjas éveire Erdélyben maradt.
Fő kutatási területe a néplélektan és a szociálpszichológia. Tanulmányai és cikkei [[Magyarország]]on és [[Románia|Romániában]] jelentek meg.
Fő kutatási területe a néplélektan és a szociálpszichológia. Tanulmányai és cikkei [[Magyarország]]on és [[Románia|Romániában]] jelentek meg.



A lap 2009. május 11., 13:23-kori változata

Balról jobbra: Bibó István, Tomori Viola, Erdei Ferenc, Id. Erdei Ferenc Makón (1940)

Tomori Viola, Váró Györgyné (Váróné Tomori Viola néven is publikált) (Kolozsvár, románul: Cluj-Napoca, 1911. június 17. - Tiszaújváros, 1998. március 28.) magyar szociológus és pszichológus

Falukutatóként (Dudar, Hollókő) vált híressé.

Életpályája

Tomori Viola MÁV kishivatalnok gyermekeként látta meg a napvilágot Kolozsvárott. A szegedi egyetemen matematika szakos hallgató volt 1929-1933-ban[1], 1934-ben szerzett tanári oklevelet és pszichológiából doktorált Várkonyi Hildebrand Dezső Pedagógiai-Pszichológiai Intézetében (1935). Diákként tagja lett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának, (1932-1938), járták a környező falvakat, legközelebb Tápé volt (ma Szeged-Tápé), Tápé egyik ihletője lett Tomori Viola és Bálint Sándor falukutatásainak.

1937-ben a londoni Le Play Haus magyarországi faluszociológiai kutatását szervezte meg Tomori a Bakonyban, Zirc kistérségben, Dudar községben. Nemzetközi kutató tábor szállta meg a falut Tomori Viola vezetésével, a „megszállók” közt találjuk például Ortutay Gyula néprajztudóst, Móricz Virág írónőt. Tomori Szabó Zoltánnal[2] együtt az 1930-as évek közepén fedezte fel Hollókő falu sajátos helyzetét.

Tomori a szegedi egyetem asszisztense (mai fogalommal tanársegédje) volt 193337-ig, az 1936/37-es tanévre elnyerte a Humboldt-ösztöndíjat. Az ösztöndíj lejárta után a budapesti Szociálpolitikai Intézetben dolgozott 1942-ig. A II. világháború után Székelyudvarhelyen tanított 1952-ig. Nyugdíjas éveire Erdélyben maradt. Fő kutatási területe a néplélektan és a szociálpszichológia. Tanulmányai és cikkei Magyarországon és Romániában jelentek meg.

Férje, Váró György halála után, az 1990-es években Magyarországon élő gyermekeihez jött lakni, Tiszaújvárosban, Magyarországon halt meg.[3]

Kötetei (válogatás)

  • A parasztság szemléletének alakulása : a parasztság szemléletének és eszméltségi fokának lélektani vizsgálata. Szeged, 1935. 127 o. (Ser. Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma.)
  • Kukkó. Kolozsvár-Napoca: Dacia, Román-magyar közös kiadás, 1985. 218 o. (A könyv témája családi nevelés, neveléslélektan, gyermekpszichológia).
  • Hollókő : Egy palóc falu lélekrajza. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992. 70 o. ISBN 963 05 6244 8

Cikkek (válogatás)

Jegyzetek és források

  • Magyar Néprajzi Lexikon. 5. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1982. Tomori Viola lásd 313. o. ISBN 963052443
  • Csaplár Ferenc: Arcképvázlatok a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának történetéhez (Tiszatáj, 1970. 7. sz.).
  1. Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Budapest, 1967. 37. p.
  2. Cifra nyomorúság : a Cserhát, Mátra, Bükk földje és népe. Budapest : Cserépfalvi, 1937. 282 o.
  3. Lengyel András irodalomtörténész és muzeológus és Tomori Viola fia, Váró György (a fizika tudományok doktora, DSc) szíves közlése.

Külső hivatkozások

Lásd még

Szegedi Pszichológiai Intézet