„Szunda-szigeti lajhármaki” változatai közötti eltérés

Szunda-szigeti lajhármaki
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Rend:	Főemlősök (Primates);
Család:	Lajhármakifélék (Loridae); (Gray 1824)
Nem:	Nycticebus;
Faj:	N. coucang;
Tudományos név
	Nycticebus coucang; (Boddaert, 1785)
Szinonimák
	N. c. coucang: brachycephalus Sody, 1949; buku Robinson, 1917; hilleri Stone and Rehn, 1902; insularis Robinson, 1917; malaiana Anderson, 1881; natunae Stone and Rehn, 1902; sumatrensis Ludeking, 1867; tardigradus Raffles, 1821; N. c. menagensis: bancanus Lyon, 1906; borneanus Lyon, 1906; philippinus Cabrera, 1908; N. c. javanicus: ornatus Thomas, 1921;
Elterjedés
	A maláj lajhármaki elterjedése
	A jávai lajhármaki elterjedése
	A borneói lajhármaki elterjedése
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szunda-szigeti lajhármaki témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szunda-szigeti lajhármaki témájú médiaállományokat és Szunda-szigeti lajhármaki témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. január 3., 20:37-kori változata

A szunda-szigeti lajhármaki (Nycticebus coucang) a főemlősök (Primates) rendjébe, azon belül a lajhármakifélék (Loridae) családjába tartozó Loris nemének egyik faja.

Elterjedése

Délkelet-Ázsia dzsungeleiben honos, Bruneiben, Indonéziában, Malajziában, Szingapúrban, Thaiföldön.

Alfajok

Nycticebus coucang coucang
jávai lajhármaki (Nycticebus coucang javanicus)
borneói lajhármaki (Nycticebus coucang menagensis)

Megjelenése

A szunda-szigeti lajhármaki bár aranyosnak tűnik, mérgező, kívüle kevés emlős mérgező. Testhossza 300-380 mm. Testtömege 2 kg.

Életmódja

Éjjel aktív, magányos. A szunda-szigeti lajhármaki a fán él. Tápláléka gyümölcsök, madarak, kisebb emlősök, tojás, rovarok. Fogságban 20-26 évig él.

Szaporodása

A hímeknél az ivarérettség 17-18 hónaposan kezdődik. A nőstények évente kétszer szaporodnak. A párzási időszak egész évben tart. A 184-197 napig tartó vemhesség végén a nőstény 1 kölyöknek ad életet. A kölyök 50 gramm körüli súllyal születik. 175-213 naposan kerül sor az elválasztásra.

Természetvédelmi állapota

Az élőhelyének szűkülése és az illegális vadállat kereskedelem fenyegeti. Az IUCN vörös listáján a sebezhető kategóriában szerepel.

Források

Animal Diversity Web
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sunda Loris című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 | genus = ''[[Nycticebus]]''
 | species = '''''N. coucang'''''
-| binomial = ''Nycticebus coucang''
+| binomial = Nycticebus coucang
 | binomial_authority = ([[Pieter Boddaert|Boddaert]], 1785)
 | synonyms =
@@ 62. sor: / 62. sor: @@
 == Szaporodása ==
-A hímeknél az ivarérettség 17-18 hónaposan kezdődik. A nőstények évente kétszer szaporodnak. A párzási időszak egész évben tart. A 184-197 napig tartó vemhesség végén a nőstény 1 kölyöknek ad életet. A kölyök születéskor 48.20 grammos. 175-213 naposan kerül sor az elválasztásra.
+A hímeknél az ivarérettség 17-18 hónaposan kezdődik. A nőstények évente kétszer szaporodnak. A párzási időszak egész évben tart. A 184-197 napig tartó vemhesség végén a nőstény 1 kölyöknek ad életet. A kölyök 50 gramm körüli súllyal születik. 175-213 naposan kerül sor az elválasztásra.
 == Természetvédelmi állapota ==