(Translated by https://www.hiragana.jp/)
Markóc – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Markóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Sellyei lakos (vitalap | szerkesztései) 2015. augusztus 6., 02:43-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Nevezetességek)
Markóc
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállásközség
PolgármesterLantos Tamás Ferenc (független)[1]
Irányítószám7967
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség59 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség9,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 51′ 47″, k. h. 17° 46′ 04″45.862960°N 17.767890°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 47″, k. h. 17° 46′ 04″45.862960°N 17.767890°E
Markóc (Baranya vármegye)
Markóc
Markóc
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Markóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Markóc (horvátul: Markovce[3]) község Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Fekvése

Barcstól 25 km-re délnyugatra, Szigetvártól 20 km-re délre, Drávafok és Drávakeresztúr között helyezkedik el. A déli országhatártól és a Drávától 5 km-re északra van.

Története

Markóc nevét az oklevelekben 1403-ban említették először Markochel néven, később 1492-ben Markowcz néven írták. A falu első ismert birtokosa a pécsi főesperes volt, majd a későbbiekben az Istvánffy, a Doby és a Somssich családoké volt. 1480 körül a Festetics család dégi ága volt a település birtokosa. A falu lakosai a török hódoltság kezdetén a mai falu mellett állt Mokárfa nevű falu, mely a törökök alatt elpusztult.

A lakosság a szomszédos Markocz nevű rétre költözött át, s később ez lett a falu neve is. A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott. 1910-ben 229 lakosából 228 magyar volt. Ebből 21 rómaikatolikus, 208 református volt. A pici Dráva közeli falu lakossága 2010-ben valamivel több volt, mint 50 fő.

Nevezetességek

  • Református temploma - 1858-ban épült, műemlékjellegű épület.
  • A település határában három irányban is olyan, íves formában elhelyezkedő ártéri erdőfoltokat találhatunk, amelyek egykori Dráva-holtágak maradványai. Nyílt víznek már egyik erdőrészben sincs nyoma, de az egyik ilyen terület, a Markóci-rét 1996 óta helyi védettség alatt áll, a környék jellemző mocsári-réti növény- és állatfajaival.[4][5]

Források

  1. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. Irány a Dráva! - Vadon élménye élő folyók mentén.. Duna-Dráva Nemzeti Park. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)
  5. Bank László: Ökológiai állapot-felmérő lap a Markóci-rétről., 2013. augusztus 11. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)

Külső hivatkozások