Pécsi járás
Pécsi járás | |
2013.január 1-től | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Vármegye | Baranya vármegye |
Járási székhely | Pécs |
Települések száma | 40 |
városok | 2 |
Népesség | |
Teljes népesség | 172 908 fő (2022. okt. 1.)[1] |
Népsűrűség | 304 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 623,07 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Térkép | |
A Pécsi járás elhelyezkedése Magyarországon |
A Pécsi járás Baranya vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Pécs. Területe 623,07 km², népessége 178 968 fő, népsűrűsége 304 fő/km² volt a 2014. évi adatok szerint. Két város (Pécs és Kozármisleny) és 38 község tartozik hozzá.
Települései
[szerkesztés]A járás települései:[2]
Település | Rang | Kistérség (2013. január 1.) |
Népesség (2014. január 1.) |
Terület (km²) |
---|---|---|---|---|
Pécs | megyeszékhely megyei jogú város régióközpont |
Pécsi | 146 581 |
162,77
|
Kozármisleny | város | Pécsi | 5 977 |
14,45
|
Abaliget | község | Pécsi | 623 |
16,09
|
Aranyosgadány | község | Pécsi | 358 |
8,26
|
Áta | község | Pécsi | 166 |
8,09
|
Bakonya | község | Pécsi | 328 |
15,07
|
Berkesd | község | Pécsváradi | 892 |
19,04
|
Birján | község | Pécsi | 486 |
9,07
|
Bogád | község | Pécsi | 1 026 |
7,84
|
Bosta | község | Pécsi | 138 |
5,95
|
Cserkút | község | Pécsi | 598 |
6,67
|
Egerág | község | Pécsi | 954 |
13,01
|
Ellend | község | Pécsi | 195 |
7,99
|
Görcsöny | község | Pécsi | 1 542 |
18,52
|
Gyód | község | Pécsi | 636 |
3,25
|
Hosszúhetény | község | Komlói | 3 414 |
45,27
|
Husztót | község | Pécsi | 59 |
6,75
|
Keszü | község | Pécsi | 1 239 |
7,31
|
Kisherend | község | Pécsi | 196 |
6,92
|
Kovácsszénája | község | Pécsi | 60 |
7,83
|
Kökény | község | Pécsi | 611 |
4,9
|
Kővágószőlős | község | Pécsi | 1 227 |
18,25
|
Kővágótöttös | község | Pécsi | 320 |
13,94
|
Lothárd | község | Pécsi | 236 |
10,46
|
Magyarsarlós | község | Pécsi | 269 |
8,03
|
Nagykozár | község | Pécsi | 1 949 |
11,46
|
Ócsárd | község | Pécsi | 390 |
12,66
|
Orfű | község | Pécsi | 1 022 |
32,15
|
Pécsudvard | község | Pécsi | 758 |
8,43
|
Pellérd | község | Pécsi | 2 275 |
20,93
|
Pereked | község | Pécsváradi | 150 |
6,74
|
Pogány | község | Pécsi | 1 180 |
11,55
|
Regenye | község | Pécsi | 165 |
6,15
|
Romonya | község | Pécsi | 491 |
7,07
|
Szalánta | község | Pécsi | 1 146 |
17,08
|
Szemely | község | Pécsi | 418 |
9,47
|
Szilágy | község | Pécsváradi | 246 |
11,55
|
Szilvás | község | Pécsi | 155 |
6,04
|
Szőke | község | Pécsi | 130 |
6,48
|
Szőkéd | község | Pécsi | 362 |
9,58
|
Története
[szerkesztés]A Pécsi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1978 végén szűnt meg, és székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta mindvégig Pécs volt. Az 1990-es évek elejétől kezdve több szakaszban alakították ki Magyarországon a kistérségeket. Mintegy két évtizedig a terület a Pécsi kistérséghez tartozott. 2013. január 1.-től az újjáalakuló Pécsi járás lépett a kistérség helyébe.
Fekvése
[szerkesztés]A járás területe a Mecsek hegységre, a Pécsi-síkságra és a Baranyai-dombságra terjed ki. A járáshoz tartozó települések a pécsi agglomeráció részei. A terület a Mecsek hegység nyugati részének egy részét is magába foglalja. Ez nagyrészt dombsági táj, amelynek felszíne északkelet felé a Geresdi-dombságba megy át, délről a Villányi-hegység határolja. Délnyugat felé a pécsi síkságba torkollik a járás. A terület éghajlati szempontból kedvező pozícióban van. A napsütéses órák száma viszonylag magas (2000 óra fölötti), a csapadékeloszlás egyenletes, a Mecsek hatásai miatt szélsőségektől mentes, szubmediterrán jellegű. Ez a terület mind felszíni, mind felszín alatti vizekben gazdag. Találhatók itt termálvizek, mesterséges tavak, horgásztavak, viszont természetes állóvíz a térségben nem található.
Nevezetességei
[szerkesztés]A területen több mesterséges tavat alakítottak ki. az Orfűi-tó, Pécsi-tó, Hermann Ottó-tó, Kovácsszénájai-tó, az Abaligeti tavak, a Pogányi tó, a Malomvölgyi-tó és a Pellérdi halastavak üdülési és sportcélokat szolgálják. A járás területén két természetvédelmi körzet van: a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet és a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet. A pécsi járás olyan nevezetességekkel büszkélkedhetett, amelyek fel kerültek többek között az UNESCO világörökségi listájára (Ókeresztény sírkamrák), amely komoly turisztikai vonzerőt jelentett. Pécs város történelmi épületei, a barbakán, a dzsámi, a Pécsi székesegyház, a Széchenyi tér, Zsolnay Kulturális Negyed, a Király utca szintén nemzetközi jelentőségűek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
- ↑ Pécsi Járási Hivatal
Források
[szerkesztés]- A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
- A KSH 2012. évi helységnévkönyve