Pehr Evind Svinhufvud

Pehr Evind Svinhufvud
Finnország 3. elnöke
Hivatali idő 1931. március 2. – 1937. március 1.
Előd	Lauri Kristian Relander
Utód	Kyösti Kallio
Született	1861. december 15. Sääksmäki, Finnország
Elhunyt	1944. február 29. (82 évesen) Luumäki, Finnország
Sírhely	Luumäki
Párt	Nemzeti Koalíció
Szülei	Olga Becker Pehr Kustavi Svinhufud, heir of Qvalstad & Rapola
Házastársa	Ellen Svinhufvud (1889 – 1944. február 29.)
Gyermekei	Yngve Svinhufvud Veikko Svinhufvud Eino Svinhufvud
Foglalkozás	politikus bíró
Iskolái	Helsinki Egyetem Helsinki Normal Lyceum Imperial Alexander University
Vallás	evangélikus kereszténység
Díjak	Fehér Sas-rend (1935) Grand Cross with Collar of the Order of the White Rose of Finland (1927. december 6.) 1st Class of the Order of the Cross of the Eagle (1931. április 29.) a Magyar Érdemrend nagykeresztje Royal Order of the Seraphim (1932. december 3.) Grand Cross of the Order of the Cross of Liberty (1918. április 30.) Order of Muhammad Ali (1936) Grand Cross with Collar of the Order of the Three Stars (1931. december 4.) Grand Cross with collar of the Order of Vytautas the Great (1931. december) Grand cross of the Order of the White Lion (1931. december 12.) Knight Grand Cross in the Order of the Netherlands Lion (1932. május 28.) Fehér Oroszlán-rend nagykeresztje lánccal (1932. november 23.) Iron Cross of Merit of the Civil Guards Grand Cross of the Order of the Red Eagle Eisernes Kreuz am weißen Bande Vörös Sas-rend 1. osztálya (1918. augusztus 15.) Knight Grand Cross with Collar of the Order of Saint Olav‎ (1936. július 6.) Grand Cross of the Order of the German Eagle
Pehr Evind Svinhufvud aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Pehr Evind Svinhufvud témájú médiaállományokat.

Pehr Evind Svinhufvud (teljes nevén: Pehr Evind Svinhufvud af Qvalstad) (Sääksmäki, 1861. december 15.– Luumäki, 1944. február 29.) Finnország 3. elnöke, kétszer miniszterelnökként szolgálta a hazáját, továbbá volt az országgyűlés elnöke, valamint kormányzó is.

Családi háttér és a korai évek

Svinhufvudnak zaklatott gyermekkor jutott, habár nemesi családba született. Édesapja hajóskapitány volt, és vízbe fulladt, amikor a fia kétéves volt. Ekkor a család az apai nagyapához költözött, aki viszont rövidesen főbe lőtte magát. Pehr Evind ekkor édesanyjával Helsinkibe költözött.

Svéd nyelvű középiskolába járt, majd történelemből és jogból szerzett diplomát. 1889-ben megnősült, az évek során hat gyermeke született.

Először jogászként majd hivatalnokként dolgozott. 1901-ben kinevezték a turkui táblabíróság tanácstagjává, de két év múlva elbocsátották, mert nem hajtotta végre a szenátus alkotmányellenesnek tartott utasítását.

Függetlenségi törekvések

A rendi országgyűlés tagjaként az oroszosítás ellen lépett fel, s hamarosan a finn nemzeti törekvések egyik vezére lett. 1907-13 között a parlament elnöki tisztét töltötte be. Két ízben az országgyűlést olyan radikális beszéddel nyitotta meg, hogy azt az uralkodó képviselője azonnal fel is oszlatta.

1914-ben megtagadta orosz állampolgárok finn hivatalokba való kinevezését, ezért Szibériába száműzték, ahonnan csak az oroszországi forradalom kitörése után térhetett haza. A legenda szerint a forradalom hírére bement a száműzöttek helyi parancsnokságára és bejelentette az elöljárónak: „Aki engem letartóztatott, azt letartóztatták, ezért én most hazamegyek.” Otthon nemzeti hősként fogadták.

1917 novemberében kormányfővé választották. Leninnel is tárgyalt Finnország függetlenségéről, aki kénytelen volt ebbe beleegyezni, hiszen nem volt módja katonai erővel megakadályozni. A függetlenség kikiáltása (1917. december 6.) is Svinhufvudhoz kötődik.

A finn polgárháború idején a polgári erők vezére volt. 1918. májusában ideiglenes államfővé, kormányzóvá választották. Finnország államformáját monarchiává szerette volna változtatni, egy német herceget meghívva a trónra. Németország háborús veresége miatt ez a terve nem valósulhatott meg, ezért 1918-ban minden pozíciójáról lemondott és visszavonult a politikai élettől.

Újra aktívan

A gazdasági világválság idején tért vissza a politikai életbe. 1930-ban a jobboldali kormány miniszterelnöke lett, majd 1931-ben köztársasági elnökké választották. Határozottan fellépett a radikális jobboldali tüntetők ellen, a rend fenntartását fontosnak tartotta.

1937-ben ismét visszavonult, csak a II. világháború idején tett ismét néhány diplomáciai lépést Finnország érdekében.

1944-ben a családi birtokán hunyt el.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Pehr Evind Svinhufvud című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Pehr Evind Svinhufvud című finn Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Ki kicsoda Finnországban, szerk.: Maticsák Mihály, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999. ISBN 963-472-398-5