Csernyák Imre
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Csernyák Imre | |
Csernyák Imre | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csernyák Imre témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csernyák Imre (Emery Chairman, 1897[1] – 19 ?) Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös szárnysegédje,[2] repülőszázados, bolsevik ügynök, a Károlyi puccs idején a Budapesti Katonatanács megszervezője, Lenin személyes megbízottja, a belgrádi fegyverszüneti tárgyaláson a Budapesti Katonatanács képviselője, a Népköztársaság képviselője Hágában.[3], a vörösterror idején hadügyi népbiztos [4], Tisza István kormányfő egyik gyilkosa [5], az OSS (Office of Strategic Services) dolgozója.
Magyarország bolsevizálásában döntő szerepet játszottak 1918. októberétől a proletárdiktatúra megalakulásáig terjedő időszakban az orosz bolsevik állam bolsevik ügynökei által szervezett katonatanácsok.[6]
Károlyi Mihály a hatalom megszerzése érdekében 1918. október 27-én honvédelmi biztossá nevezte ki Csernyák Imrét.[7][8]
Budapesten a Csernyák által beszervezett katonák, a Katonatanács tagjai letartóztatták Lukachich Gézát, Budapest város parancsnokát. Elfoglalták a térparancsnokságot, a pályaudvarokat, a postát, a telefonközpontokat.[9][10][11] A belgrádi fegyverszüneti tárgyaláson Csernyák Imre a Katonatanács képviseletében vett részt. A tárgyalások alatt megpuccsolta Pogány József, Kunfi támogatásával. Csernyákot Hágába küldték a Népköztársaság képviselőjeként. 1919 elején összekülönbözött Kun Bélával és nyom nélkül eltűnt.[12][13]
1925-től Amerikában Chairman néven a Littleton, Chairman és Cohn mérnöki iroda beltagjaként dolgozott. Egyesült Államokbeli tartózkodását 1928-ban megszakította, Bécsbe utazott. Amerikai állampolgárként tért vissza az Egyesült Államokba. Amerikai állampolgárságát 1930-ban visszavonták. [14]
A második világháborút követően Csernyák Imre az Amerikai Egyesült Államok Stratégiai Szolgálatok Hivatalánál, a Hadügyminisztériumban dolgozik (United States of America, Office of Strategic Services (OSS). [15]
Források
- Ferenc Ferdinánd vezérkari főnök katonai irodája (a szárnysegédi hivatal utódja) in: A magyar hadügyi igazgatás története 1526-1990 https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/Balla%20Tibor_K%C3%B6nyvr%C3%A9szlet.pdf 212.old Hozzáférés: 2023.06.22 − II. kerületi Toldy Ferenc állami főreáliskola, Budapest, 1901 59. (97. oldal) (Donáth Leo 3 20 Blau Imre VI 2 Eimann Ödön 2 Csernyák Imre 1 Holló Károly 3 Spiegelhalter [...] 3 Aigner Dezső Vili 2 Csernyák Imre)
Jegyzetek
- ↑ Schmidt Mária: Mentés alibiből in: Schweitzer József (szerk.): Évkonyv - Országos Rabbiképző Intézet, 1992-1995 (Budapest, 1995) 47. Schmidt Mária: Mentés alibiből (292. oldal)
- ↑ Csernyák Imrét,a Tisza-gyilkosság egyik vádlottját deportálni akarják Amerikában Keleti Ujság, 1935. július 4-e, 148. szám
- ↑ Forrás (fénykép): 25. Hozzáférés: 2021.03.08
- ↑ Magyar Demokrata, 2018. október-december (22. évfolyam, 40-52. szám) 69. 2018-11-07 / 45. szám (353. oldal)
- ↑ Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám) 86. 1935-02-24 / 45. szám (226. oldal)
- ↑ Besúgók a katonatanácsban - VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. www.veritasintezet.hu
- ↑ Hozzáférés: 2021.03.08
- ↑ Csernyák Imre kinevezése honvédelmi biztossá, 2021. március 11.
- ↑ Bus Fekete László: Katonaforradalmárok. 102. o.
- ↑ Magyar Zsidó Lexikon: Forradalom 1918–19. mek-oszkMagyar Zsidó Lexikon
- ↑ Magyar Zsidó Lexikon: Forradalom 1918-19. mek-oszk
- ↑ Bánó Attila: Ma száz éve ölték meg Tisza Istvánt. Magyar Hírlap, 2018. október 31.
- ↑ Petrasovszky Anna:„Az 1918. esztendő egy ködös, sötét őszi délutánján…” – A gróf Tisza István-gyilkosság hadbírósági pere. Miskolci Jogi Szemle. 2021/5. szám.Letöltő link
- ↑ Ellis Islandon szerdán kerül tárgyalásra Csernyák Imre ügye - Deportálási eljárás folyik Csernyák ellen, akit Magyarországon a Tisza gyilkosságban való bűnrészesség miatt helyeztek vád alá Amerikai Magyar Népszava 1935. február 2-i szám
- ↑ Magyar Nemzet, 1996. május (59. évfolyam, 102-126. szám) 106. 1996-05-21 / 118. szám (343. oldal)