Mosdós
Mosdós | |||
A Pallavicini-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Keresztes József (független)[1] | ||
Irányítószám | 7257 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 862 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 55,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,95 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 21′ 30″, k. h. 17° 59′ 09″46.358311°N 17.985700°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 30″, k. h. 17° 59′ 09″46.358311°N 17.985700°E | |||
Mosdós weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mosdós témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mosdós község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Fekvése
Kaposvártól 17 kilométerre keletre, a Külső-Somogyi-dombság lejtőin fekszik. Határát rétekkel, erdőkkel, szőlőkkel tarkított táj öleli és nyugat-keleti irányban átszeli a Kapos folyó. Hozzá tartozik Gázlópuszta, Sárkánypuszta és Jajvölgytelep is.
Bár nincs túl közel a Balaton déli partjához, a település szőlő- és borgazdasági szempontból mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]
A közvetlenül határos települések: észak felől Kisgyalán, kelet felől Nagyberki, dél felől Gödre, délnyugat felől Kaposkeresztúr, nyugat felől Baté, északnyugat felől pedig Fonó.
Megközelítése
Közúton csak a 61-es főúton érhető el, Nagyberki vagy Baté érintésével; a többi környező településsel nincs közúti kapcsolata.
Bár közvetlenül a település mellett halad el a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, annak megállási pontja nincs a határai között, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Baté vasútállomás vagy Nagyberki megállóhely kínálja. Jól ellensúlyozza viszont a vasúti kapcsolatok szűkösségét, hogy kitűnő buszközlekedése van.
Története
Mosdós már az ókorban is lakott volt. Erre utal a falu határában feltárt kelta telep is. A falu történetét a 16. század elejéről ismerjük. Az 1550 évi adólajstrom szerint ekkor Pető János volt a birtokosa. Az 1563 évi török kincstári adólajstromban 11, az 1573-1574 évi török defterben 17 házzal van felvéve. Az 1660 évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint Csobánc várához tartozott. Az 1700-1703 közötti években a Balogh család és Jankovics István birtoka volt. A falu a 17. században elpusztult, az 1715 évi összeírás adatai szerint „csak egy év óta települt”.
A falu az elnéptelenedése előtt a Szálláson élt, ami ma szántóföld. A visszatelepítés után, 1732-ben iskolát alapított a katolikus egyház. A Vigadó-hegyen lévő kápolnát 1779-ben építették. A falu mai templomát 1832-ben építették. Gróf Pallavicini Ede 1892-ben épített itt magának kastélyt, amiben ma szanatórium működik.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Kruk Tibor (független)[4]
- 1994–1996: Kruk Tibor (független)[5]
- 1996–1998:
- 1998–2002: Gál József (független)[6]
- 2002–2006: Gál József (független)[7]
- 2006–2010: Keresztes József (független)[8]
- 2010–2014: Keresztes József (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014–2019: Keresztes József (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019–2024: Keresztes József (Fidesz)[11]
- 2024– : Keresztes József (független)[1]
A településen 1996. augusztus 4-én időközi polgármester-választás zajlott.[12]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 973 | 960 | 931 | 903 | 847 | 848 | 862 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,8% németnek, 1,3% románnak, 0,3% ukránnak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,8%, református 6%, evangélikus 0,6%, felekezet nélküli 13,9% (15,4% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 8,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1% horvátnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,4% volt római katolikus, 4% református, 0,8% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 16,8% felekezeten kívüli (31,5% nem válaszolt).[14]
Ismert személyek
- Itt született Lőwy Mór (1854–1908) temesvári főrabbi.
- Itt született Zichy Nándor (1907–1994) sportrepülő, országgyűlési képviselő.
Nevezetességei
- Pallavicini-kastély – A skót lovagvárakat utánzó kastély építését 1892-ben fejezték be. Építtetője, Pallavicini Ede a falu földesura volt, akinek nagyobb birtokai Szeged környékén voltak, mosdósi uradalmára vadászni járt. Az őrgróf asztmás betegségben szenvedett és úgy gondolta, hogy a környék klímája könnyít a betegségén. A kastély a gróf 1932-ben bekövetkezett haláláig otthonául szolgált. A nagy értékű ingatlan, benne a 4000 kötetes könyvtárral, értékes szarvasagancs-gyűjteménnyel fia, György tulajdonába került, aki az intézmény sorsát intézőjére bízta.
Az értékes ingatlant 1936-ban megvásárolta Somogy vármegye törvényhatósága, majdan kialakítandó gyógyintézet céljára. 1939-ben lengyel katonai menekülttábor, 1944 decemberében szovjet hadikórház, 1947-ben görög menekült gyermekek otthona működött ott. A Somogy Megyei Tüdő- és Szívkórház 1949. november 16-án kezdte meg mai rendeltetésének megfelelő működését.
2002. július 1-től a Magyarországi Református Egyház kezelésébe került. A kastélyban van a székhelye a Magyar Gyermekgyógyászok Társaságának is. - Mosdósról került a Szépművészeti Múzeumba egy 16. századi spanyol festmény, Sebastiano del Piombo ún. Ubedai pietájának másolata, 1994-ben.
-
A Vigadó-hegyi kápolna
-
Államalapítási emlékmű a Vigadó-hegyen
Források
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek
- ↑ a b Mosdós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
- ↑ Mosdós települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Mosdós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Mosdós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Mosdós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Mosdós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Mosdós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Mosdós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Mosdós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
- ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
- ↑ Mosdós Helységnévtár
- ↑ Mosdós Helységnévtár
További információk
- Mosdós az utazom.com honlapján
- Európai borutak portál Archiválva 2024. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- [1] Archiválva 2011. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben