Norilszk

	Norilszk (Норильск)
; Norilszk címere	; Norilszk zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Krasznojarszki határterület
Rang	város
Alapítás éve	1935
Polgármester	Oleg Kurilov; Rinat Akhmetchin;
Irányítószám	663300–663341
Körzethívószám	3919
Testvérvárosok	Lista Krasznojarszk
	Népesség
Teljes népesség	176 735 fő (2024)
	Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	90 m
Terület	30 km²
Időzóna	UTC+7
	Elhelyezkedése
	Norilszk Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 69° 20′, k. h. 88° 13′69.333333°N 88.216667°EKoordináták: é. sz. 69° 20′, k. h. 88° 13′69.333333°N 88.216667°E
	Norilszk Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
	Norilszk weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Norilszk témájú médiaállományokat.

A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.

Norilszk (cirill betűkkel Норильск) mintegy 180 ezer fő lakosú, sarkkörön túli város Oroszországban, a Krasznojarszki határterületen.

Norilszk gazdasági életében meghatározó a színesfémbányászat (nikkel, réz és palládium), aminek következtében a várost és közvetlen környékét súlyos környezetszennyezés sújtja.

Noha technikailag nem zárt közigazgatási egység, a városba külföldi állampolgárok csak engedéllyel látogathatnak.

Az embert próbáló hideg időjárás, a napfény téli konstans hiánya, az igen magas légszennyezettség, az irreálisan magas árak és az általános elszigeteltség miatt Norilszkot számos felmérésben választották a földkerekség legélhetetlenebb városának.^[2]

Fekvése

Norilszk a Közép-szibériai-fennsík északnyugati részén, a Jenyiszej folyó és Putorana-fennsík között, a Jenyiszejtől 90 km-re keletre, a Tajmir-félszigettől közvetlenül délre, az északi sarkkörtől mintegy 300 km-re északra található. Murmanszk mellett Norilszk az egyetlen százezernél nagyobb lélekszámú sarkkörön túli város.^[3]^[4]

Nagy-Norilszk (hivatalosan a Norilszki Ipari Kerület) mintegy 4500 négyzetkilométer területű, és magában foglalja nemcsak magát a 30 négyzetkilométeres Norilszkot, hanem a környező Talnah, Kajerkan, Oganyer és Sznyezsnogorszk települést is.^[4]^[5]

Norilszk a krasznojarszki időzónához tartozik, ami az UTC+7 időzónának felel meg, tehát ott a moszkvai időhöz képest négy órával előrébb van.^[6]

Népessége

A népesség alakulása 1939 és 2024 között

Lakosok száma	13 887	118 300	135 487	183 000	174 008	155 000	134 800	175 365	177 428	176 735
	1939	1957	1970	1982	1991	1997	2003	2010	2016	2024

Adatok: Wikidata

Éghajlata

Norilszk városának extrém szélsőséges, ún. szubarktikus éghajlata van. Az év 250-270 napjában hó borítja a várost, 110-130 napon át pedig hóviharok tombolnak. A sarki éjszakák decembertől januárig tartanak, körülbelül 6 héten keresztül nem kel fel a nap. Nyáron viszont 6 hétig nem megy a horizont alá. A –50 °C előfordulhat januárban, de még április elején is gyakori a –20 °C alatti hőmérséklet. A tél kb. nyolc hónapon át tart, hóviharokkal. Nyáron a városban lévő tónál sokan fürdenek, napoznak és saslikoznak. A nyári évszak a városban csupán két-három hétig tart. Ebben az időszakban általában 28-30 °C-ig melegszik fel a levegő. A 30 °C feletti értékek rendkívül ritkának számítanak.

Norilszk éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	−3,0	−2,0	7,4	10,5	22,8	30,4	32,0	28,7	18,6	9,6	3,1	−1,0	32,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−23,6	−23,9	−18,4	−10,0	−1,7	10,4	18,2	15,0	6,9	−6,7	−16,9	−21,6	−5,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−30,7	−31,0	−26,4	−18,5	−8,4	3,2	10,0	7,6	1,2	−12,5	−23,9	−28,9	−13,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−53,1	−52,0	−46,1	−38,7	−26,8	−9,8	0,4	−1,0	−14,0	−36,0	−43,1	−51,0	−53,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)	24	25	37	47	57	58	65	77	65	68	40	33	596
Forrás: Weatherbase ^[7] MeteoBlue ^[8] Weather Atlas ^[9]

Története

Az 1920-as évek végén hozták létre, de hivatalosan csak 1935-ben alapították, amikor a Gulag-rendszer részeként a norilszki bányászati és metallurgiai központ telepét kiterjesztették és az a Norillag munkatábor központja lett. A házakat és barakkokat a munkatáborba hurcolt foglyokkal építtették embertelen körülmények között. 1951-re 72 500 fősre duzzadt a népesség. A tábort 1956-ban oszlatták fel, de a legtöbb fogoly itt maradt, és sok bányász is ideköltözött a magas fizetés reményében.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Városvezetés

2008 óta a város vezetését hárompólusú struktúra látja el, amely a képviselőtestületből, a városvezetőből, és a városi adminisztrátorból áll. A város lakói 35 tagú képviselőtestületet választanak, amely tagjai közül választja meg a városvezetőt (polgármestert), aki egyben a képviselőtestület elnöke is. A város élén Rinat Vjacseszlavovics Ahmetcsin áll.^[10] A városi adminisztrátor pályázati úton elnyerhető pozíció. A pályázat nyertese a képviselőtestület hivatali idejére kapja a megbízását. Feladata a város operatív vezetése.^[11]^[4]

Közlekedés

Norilszk körül bár van úthálózat, de 2020 táján Oroszország többi részére nem vezet út. A sarkköri Dugyinka kikötőjével viszont út és teherszállítást végző vasút köti össze. Lényegében Norilszk és Dugyinka közlekedésileg elszigetelt területként funkcionál. ^[12]

Repülőtere a városközponttól harmincöt kilométerre nyugatra található Alikeli repülőtér.