Ajtay Andor

	Ajtay Andor
Született	Ajtay Kovács Andor; 1903. július 25.; Fogaras
Elhunyt	1975. május 9. (71 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	színész
Kitüntetései	Kossuth-díj (1954)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-79)
	Színészi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1927–1972
Tevékenység	színész, színházrendező
	Díjai
	Kossuth-díjak
	1954
	Kiváló művész-díj
	1968
	Érdemes művész-díj
	1953
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ajtay Andor témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ajtay Andor, született Ajtay Kovács Andor (Fogaras, 1903. július 25. – Budapest, 1975. május 9.) Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Élete

1927-ben végzett Rákosi Szidi színiiskolájában. 1927 és 1929 között a szegedi Városi Színház tagja volt. 1932-ben szerződött a Vígszínházhoz, 1943-ban a Nemzeti Színház színésze lett. 1945-ben a Fővárosi Operettszínházhoz került, ahol rendezett is. 1951-től 1959-ig a Magyar Néphadsereg Színháza (ma Vígszínház) tagja volt, 1956-tól 1959-ig rendezett is. 1959 és 1963 között a Jókai Színház, 1963 és 1972 között a Madách Színház tagja volt.

Pályája végén ismét láthatta a szegedi közönség. A Naplemente előtt című előadás rendezője és főszereplője is volt. A színháztörténeti előadás bemutatója: 1970. november 8. Partnerei voltak: Bángyörgyi Károly, Papp János, Stefanik Irén, Lelkes Dalma, Nagy Attila, Lőrinczy Éva, Kovács János, Mentes József, Kormos Lajos, Máriáss József, Csizmadia László, Gémesi Imre, Szekeres Ilona, Molnár Piroska, Kovács Gyula, Károlyi István és Szalay Zsigmond.

»Fény és árny váltakozik a lelkemben. Mennyország tiszta fénye és a sötét éjszaka borzalmas mélye. Miért ne idézném Goethét?« – mikor az ő költői lelke fejezi legjobban az én érzéseimet. Ha ez a mennyei fény áraszt el, akkor a kék eget látom és téged. Tűzpiros liliomokat és téged… S az áradó szavak igazsága könnyeket csal a többnyire fiatal publikum szemébe. Ezt a Clausen-monológot sokak szerint csak a legnagyobbak mondhatják el úgy, hogy az igaz legyen. A szegedi előadás varázsát olyan nagyságok is előidézik, mint a költői Inket játszó Molnár Piroska, Klamrothot formáló Nagy Attila, vagy a Geigerként látható Máriáss József. Akkor és ott Szegeden »döbbenetes csend tud lenni« egy-egy sűrű színpadi pillanat visszhangjaként. Az előadás végén »már-már nem is gyanúsan csillognak a szemek.«

– Dalos László: Helyszíni beszámoló, „Film Színház Muzsika”

Élete utolsó szerepét 1972-ben, az Operettszínházban (Noszty Pál) játszotta.

Színpadi szerepei

Ben Jonson: Volpone (Volpone)
Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! (Hindsborough)
Karel Čapek: Fiaim (Apa)
Csehov: Sirály (Szorin)
Gosztonyi János: Tiszta szívvel (Jefta Márton)
Hauptmann: Naplemente előtt (Klamroth)
Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye (Dusán)
Henrik Ibsen: Peer Gynt (Gomböntő)
- Rosmersholm (Ulrik Brendel)
Illés Endre: Törtetők (Sulyok vezérigazgató)
Jacobi Viktor: Sybill (Konstantin nagyherceg)
Krleža: Agónia (Lenbach báró)
Kohout: Ilyen nagy szerelem (Taláros úr)
Lavrenyov: Leszámolás (Brezsnyev)
Mikszáth: Beszterce ostroma (Pongrácz gróf)
- A Noszty fiú esete Tóth Marival (Noszty Pál)
Molnár Géza: Parázs (Méliusz Ervin, főmérnök)
Offenbach: Szép Heléna (Achilles)
O’Neill: Mindörökké (Matthew Baird atya)
Pagonyin: Arisztokraták (Táborparancsnok)
Sardou: Szókimonó asszonyság (Napóleon)
Leonov: A jelentéktelen ember (Ladigin)
George Bernard Shaw: Tanner John házassága (Stecker Henrik)
- Pygmalyon (Higgins)
- Olyan szép, hogy nem is lehet igaz (Tallboys ezredes)
- Szent Johanna (Cauchon)
Friedrich Schiller: Tell Vilmos (Attinghausen)
Shakespeare: Hamlet (Polonius)
Vészi Endre: Árnyékod át nem lépheted (Professzor)
Szerb Antal: Ex (Saint Germain)
Füst Milán: IV. Henrik király (Hanno, kölni érsek)
Gerhart Hauptmann: Naplemente előtt (Matthias Clausen)
Szlavin: Örvény (Fredambert tábornok)
Neil Simon: Mezítláb a parkban (Victor Velasco)
Kállai István: Élni tudni kell! (Pintér Gábor)
Heltai Jenő: Tündérlaki lányok (A báró)
Johann Strauss: Bécsi diákok (id. Strauss János)
Török Tamás: Esperanza (Imre)
Gyárfás Miklós: Forr a világ (Thomas Butler)
Csirszkov: Győztesek (Vinogradov)
Sándor Kálmán: A harag napja (Máriáss Károly)
Molnár Ferenc: A hattyú (Ceaser udvarmester)
Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága (Károly, hesseni fejedelem)

Rendezései

Márai Sándor: Varázs
Karel Čapek: Fiaim
Jean Anouilh: Antigoné
Molnár: A hattyú
Szabó Magda: Kígyómarás
Gerhart Hauptmann: Naplemente előtt
Stein: Hotel Astoria
Kálmán Imre: Montmartre-i ibolya

Filmjei

Játékfilmek

Rád bízom a feleségem (1937) – Tamás, orvos
Úrilány szobát keres (1937) – Dr. Bognár Miklós, orvostanár
Döntő pillanat (1938) – Tőrös Ferenc
Megvédtem egy asszonyt (1938) – Horváth Dezső, huszártiszt
Két lány az utcán (1939) – Csiszár István
A gorodi fogoly (1940) – Balogh Tamás főhadnagy
Ismeretlen ellenfél (1940) – Marton László
Néma kolostor (1941) – A karthausi
Az éjszaka lánya (1942) – Dr. Horváth Bálint
Férfihűség (1942) – Cserháti János, ügyvéd
Fráter Loránd (1942) – Bálint, főszolgabíró
Jelmezbál (1942) – Agáth, orvosprofesszor
Keresztúton (1942)
Menekülő ember (1943) – Vedres Sándor, festő
Boldog idők (1943) – Péter, Éva férje
Fény és árnyék (1943) – Déry Gábor
Jómadár (1943) – Terebessy István, földbirtokos
Orient Express (1943) – Szilágyi Péter, filmrendező
Ragaszkodom a szerelemhez (1943) – Dr. Bajor Kálmán, ügyvéd
Madách: Egy ember tragédiája (1944) – Meskó Miklós
Beszterce ostroma (1948)^[3] – Pongrácz István gróf
Kis Katalin házassága (1950) – Gortvai
Gyarmat a föld alatt (1951) – Pápay
Állami áruház (1952)
Erkel (1952) – Bartai András, a Nemzeti Színház igazgatója (Ajtai Andor nevén)
A harag napja (1953) – Máriáss Károly tanár (1955-ben újravágták)
Kiskrajcár (1953) – Mikola
Leszámolás (1953; rövid játékfilm)
A 9-es kórterem (1955) – Láng professzor
Különös ismertetőjel (1955) – Bajcsy-Zsilinszky Endre
Melyiket a kilenc közül? (1956) – Gazdag ember
A tettes ismeretlen (1957) – Schneider doktor
Két vallomás (1957) – Bíró
Áprilisi riadó (1961) – Holló Döme
Különös tárgyalás (1961; rövid játékfilm)
Egy ember, aki nincs (1963) – Alezredes
Oldás és kötés (1963) – Ádámfy professzor
Harlekin és szerelmese (1966) – Joe bácsi, az Álomhajó tulajdonosa (Ajtai Andor nevén)
Sok hűség semmiért (1966) – Andorka
Sellő a pecsétgyűrűn 1–2. (1967) – Káldy professzor
Alfa Rómeó és Júlia (1968) – Koltay Tamás professzor
Imposztorok (1969) – Balassa professzor
Az oroszlán ugrani készül (1969) – Dr. Otto Klauberg professzor

Tévéfilmek

A léc felett (1962) – Torday Professzor
A negyedik (1962) – Dr. Jules Carrée
Két találkozás (1965) – Polgármester
Oly korban éltünk 1–5. (1966) – Kállay Miklós
Kutyaszerencse (1967)
A bíró és a hóhér (1968) – Gastman (Ajtai Andor nevén)
Kira Georgievna (1968) – Nikolai Ivanovic
Levelek Margitnak (1969) (Ajtai Andor nevén)
Az ember tragédiája (1969)
A 0416-os szökevény 1–5. rész (1970)
Egy óra múlva itt vagyok… (1971; tévésorozat) – Forray Dániel, tábornok
Tudós nők (1975, Molière-adaptáció) – Apa

Hangjátékok

Herczeg Ferenc: A dolovai nábob lánya (1937)
Bibó Lajos: A csodadoktor (1938)
Madách Imre: Az ember tragédiája (1938)
Vitéz Miklós: B. Nagy Gergely (1938)
Bodai Jenő: Ha az ember szerelmes (1941)
Tóth Kálmán: A király házasodik (1941)
Michail Szvjetlov: Mese (1948)
Anatole France: A 64-es (1949)
Hunyady József: A nép tudósa (1953)
Háy Gyula: Gát a Tiszán (1955)
Thomas Mann: Mario és a varázsló (1955)
Vészi Endre: Szélvihar Kőszegen (1955)
Alois Jiràsek: Husz és Zsiska (1956)
Kovács János: Heine - emlékezés a költőre (1956)
Teknős Péter-Munkácsi Magdolna: Kempelen Farkas (1958)
Maeterlinck, Maurice: A kék madár (1961)
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (1961)
Nyikolajeva-Geraszimov: Útközben (1961)
Akszjonov, Vaszilij: Kollégák (1962)
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1962)
Mauriac, Francois: Viperafészek (1962)
Moravecz Imre: Egy trabant legendája (1962)
Nyekraszov, Viktor: Hazatérés (1962)
Shaw, Irvin: Hazafiak (1962)
„Szeretlek, kedvesem…” (1962)
Szimonov: Aki a negyedik volt (1962)
Verne, Jules: A Begum 500 milliója (1962)
Ingeborg Bachmann: A tücskök (1963)
Heinrich Böll: Meghívás teára (1963)
Szabó Magda: A hallei kirurgus (1963)
Wolfgang Hildesheimer: Bartschedel feltalálása (1964)
A bűnbak (1964)
Gyárfás Miklós: A hűség útvesztőiben (1964)
Csop, Karel: Egy ember, akit figyelnek (1964)
Kármán József: Fanni hagyományai (1964)
Móricz: Aranyos öregek (1964)
Bokor Péter: Elloptak egy Nobel-díjat (1965)
Felkai Ferenc: Hannibál (1965)
Miller, Kenneth: Az eltemetett ügy (1965)
Max Gundermann: Határidőnapló (1965)
Németh László: Eklézsia-megkövetés (1965)
Miroslav Krlezsa: Areteus (1965)
Forester, William: Őfelsége kapitánya (1966)
Gáspár Margit: Az égbolt nem felel (1966)
Takács Tibor: Az ezeres kapitány (1966)
Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja (1966)
Wolfgang Schreyer: A Walkür-akció (1966)
Dickens, Charles: Dombey és fia (1967)
Dürrenmatt, Friedrich: A szamár árnyéka (1967)
Shulz, Karel: A kőbe zárt fájdalom (1967)
Gyárfás Miklós: Tanuljunk könnyen és gyorsan drámát írni! (1968)
Stanislaw Dygat: A Bodeni tó (1968)
Zoltán Péter: A legendás szalmakalap (1968)
Karinthy Frigyes: Lepketánc (1969)
Rolf Schneider: Anglia ezt kívánja Öntől... (1969)
Sós György: Aranycsont (1969)
Németh László: II. József (1970)
Remenyik Zsigmond: Jordán Elemér első hete a túlvilágon (1970)
Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971)
Marlowe, Christopher: Doktor Faustus tragikus históriája (1971)
Babits Mihály: Kártyavár (1973)
Csetényi Anikó: A középső királyfi (1973)
Karl Grünberg: Arany a tajgán (1973)
Kolin Péter : A vaslovag (1974)
Király László: Kék farkasok (1976)

Díjak, kitüntetések

Ajtay Andor sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben. (Farkasréti temető: 25-1-79)

Ajtay Andor-emlékdíj

Bővebben: Ajtay Andor-emlékdíj

A emlékdíjat Ajtay Andor alapította, amely a halála után értékesített balatoni nyaraló árának évi kamata, minden évben az a két vígszínházi színész kapja, akik abban az évben a legjobb alakítást nyújtották. A pénz két színész (egy férfi, egy nő) közt osztódik el (400 000-400 000 Ft).

Hang és kép

Jegyzetek

↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ ^a ^b https://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/ajtay-andor-ajtai-kovacs-andor-kovacs-andor-ajtai/
↑ A film 1948-ban készült, de csak hét évvel később, 1955-ben mutatták be a mozikban.

Források

Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Ajtay Andor a Színházi adattárban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
Ajtay Andor a Színészkönyvtárban
Ajtay Andor a Vígszínház honlapján

További információk

Ajtay Andor sírja (Varga József fotója) Farkasréti temető: 25/I-1-79
Ajtay Andor. az Archiv.Magyar.Film.hu-n
Ajtay Andor a PORT.hu-n (magyarul)
Ajtay Andor az Internet Movie Database-ben (angolul)
Ajtay Andor a Rotten Tomatoeson (angolul)
Ajtay Andor. a Hangosfilm.hu-n
Ajtay Andor. a Nemzeti Örökség Intézetében

Filmművészetportál
Kultúraportál

[646f239d8bdf6f34598247a90241e103b893564e-1] Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[273eeb2fd8366b195661584f18bf50e87d30f8d3-2] ttps://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/ajtay-andor-ajtai-kovacs-andor-kovacs-andor-ajtai/

[3] A film 1948-ban készült, de csak hét évvel később, 1955-ben mutatták be a mozikban.

[1]

[2]

[3]

Ajtay Andor

Született	Ajtay Kovács Andor 1903. július 25.^[1] Fogaras^[2]
Elhunyt	1975. május 9. (71 évesen)^[2] Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	színész
Kitüntetései	Kossuth-díj (1954)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-79)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1927–1972
Tevékenység	színész, színházrendező
Díjai
Kossuth-díjak
1954
Kiváló művész-díj
1968
Érdemes művész-díj
1953

IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajtay Andor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség