Albrecht Altdorfer
Albrecht Altdorfer | |
Büsztje a müncheni Ruhmeshalléban | |
Született | 1480 körül Regensburg |
Meghalt | 1538 Regensburg |
Nemzetisége | német |
Albrecht Altdorfer aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Albrecht Altdorfer témájú médiaállományokat. |
Albrecht Altdorfer (Regensburg, 1480 körül – Regensburg, 1538. február 12. és március 29. közt) német építőmester, festő, fa- és rézmetsző. A dunai iskola legjelesebb képviselője, az európai tájképfestés úttörője Wolf Huberrel együtt.
Életpályája
[szerkesztés]Albrecht Altdorfer regensburgi polgár volt. Sokáig a regensburgi városi tanács tagja (1519-től), majd a város építésze, építette a vágóhidat és felügyelte a város erődítményeinek, falainak javítását. 1528-ban nem fogadta el a polgármesteri tisztet. Sokat utazott Európában, valószínűleg utazásai során ismerkedett meg Albrecht Dürerrel, akivel mindvégig szoros barátságot tartott fenn. A vallási villongásoknak (a zsidó vallásúak és a katolikusok ellen, s a lutheránusok mellett) is részese volt, végül sokat tett azért, hogy Regensburg lutheránus város legyen.
Művészete
[szerkesztés]Dürer és id. Lucas Cranach hatására festette költői felfogású, fantasztikus, élénk színezésű tájképeit, melyek többnyire bibliai eseményeknek szolgálnak hátteréül, oltárképein (Krisztus a kereszten), mitológiai tárgyú képein (Szatírcsalád). Mint rézmetszőt őt is «kis Dürer»-nek nevezték, a XVI. században Albrecht Dürer német rézmetsző utódait illette ez a „megszólítás.” Természetesen kis képeik miatt keletkezett az elnevezés. Festményeit meseszerű romantikus festőiség, vérbő kolorit jellemzi.
A európai festészetben nála lett a táj nagy jelentőségű, Regensburgból kivonult az erdős hegységekbe, s ott a viharvert sziklák és fenyvesek formáit tanulmányozta. Számos akvarellje, rézkarca és Dunai táj a Wörth várral (1528) c. olajfestménye egyetlen emberi alakot vagy történetet sem nem ábrázol, s ez akkor jelentőségteljes fordulatnak számított,[1] hiszen addig a görögöknél is csak pásztorjelenetek, az európaiaknál bibliai és világi történetek hátteréül szolgált a tájkép. Lassan jutott el a közönség oda, hogy önmagában a festői készséget is értékelje és elfogadja, hogy a festő vagy rézkarcoló megörökíthessen egy magának tetsző tájat.
Altdorfer a figurális ábrázolásban, a kompozícióteremtésben és a tájábrázolásban is élen járt.
Műveiből
[szerkesztés]- Szt. György (1517-20)
- Szent család a kútnál (1517-20; Berlin),
- Jézus születése (1517-20)[2]
- Szt. Flórián oltára (1517-20; belső 8 képe Krisztus szenvedéstörténetét, a külsők Szt. Flórián vértanúságát ábrázolják).
- Egy hölgy portréja Thyssen-Bornemisza Múzeum, Madrid).
- Tájkép (1526-28; olaj, pergament, fa; 30 x 22 cm; Régi Pinakothek múzeum, München)
- Mária születése (1530; München)
- Krisztus a kereszten (Kálvária) (Nürnberg, Berlin)
- Nagy Sándor csatája (1529; Pinakothek Múzeum, München)
Művei (válogatás)
[szerkesztés]Kép | Cím | Év | Méret / Anyag | Kiállítás/Gyűjtemény/Tulajdonos |
---|---|---|---|---|
Sebastiansaltar (=Szt. Sebestyén oltár) | 112 × 95 cm Öl auf Holz |
Stift St. Florian bei Linz (Szt. Flórán kolostor Linz közelében) | ||
Sebastiansaltar(Szt. Sebestyén oltár) (jobb külső szárny, a fenti jelenet: Szent Sebestyén mártíromsága) | 1509-1516 körül | 128,5 × 94,3 cm Olaj, fa |
Augustiner Chorherrenstift St. Florian bei Linz (Szent Flórián apátság Linz közelében) | |
Die Alexanderschlacht˙(Nagy Sándor csatája) | 1529 | 158 × 120 cm Olaj, fa |
München: Alte Pinakothek (Régi Pinakothek múzeum) | |
Kreuzigung (Keresztrefeszítés) | 1515-1516 | Öl auf Holz |
Kassel: Gemäldegalerie (Képtár) | |
Donaulandschaft mit Schloss Wörth (Dunai táj a Wörth várral) | 1528 | 12,4 × 17,4 cm Olaj, fa |
München: Alte Pinakothek (Régi Pinakothek múzeum) | |
Hegység | 1530 | 53.1 × 45.1 cm Olaj, fa |
Tokyo: Fuji Art Museum |
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ E. H. Gombrich: A művészet története. Budapest : Glória Kiadó, 2002. Albrecht Altdorfer lásd 355-356. p. ISBN 963-9283-64-9
- ↑ Később is többször megfestette ezt a témát nagyobb méretekben, a festő által alkalmazott világítási hatások igen szerencsések.
- Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965. Albrecht Altdorfer lásd 48-50. p.