Báthory Ignác
Báthory Ignác (Névvariáns: Bátori Ignác) (Pest, 1818. – Collinsville, Connecticut, 1906. május) magyar és amerikai szabadságharcos.
Élete
[szerkesztés]Orvosi tanulmányokat is folytatott, de nem fejezte be. Főhadnagy az 1848-49-es magyar szabadságharcban, melynek végén Klapka György alatt szolgált Komáromban, majd Klapkával együtt Hamburgba emigrált, mint azt Klapka emlékirataiban közli. 1850-ben már Amerikában volt bécsi származású feleségével. Amerikában kezdetben kikötőtolmácsként működött, majd trafikos lett. A New York-i magyar kolóniának aktív tagja volt, 1852-ben ő is aláírta a Kossuth Lajos mellett kiálló petíciót, amely elítélte Szedlák Mátyás Kossuth lejáratására tett kísérleteit. 1852 után Baltimore-ba települt át, s ott ingatlanközvetítéssel próbálkozott. Részt vett az amerikai polgárháborúban az északiak oldalán.[1] Idősebb korában Cantonville-ben[2] (Connecticut) telepedett le, s vagyona jövedelméből élt, ott hunyt el 1906 májusában, 88 éves korában.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Polgárháborús tevékenységéről nincsenek közelebbi adatok, téves adat került be a köztudatba, hogy tábornok lett volna, ezt alátámasztó adat nincs, Vasváry Ödön bizonyára tudott volna róla.
- ↑ Ma Collinsville (Connecticut)
Források
[szerkesztés]- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 94. o. Online elérés
- Ács Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban 1861–1865. Budapest, 1964. Bátori Ignác lásd 118. p.
