(Translated by https://www.hiragana.jp/)
Bahamai font – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Bahamai font

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bahamai font a Bahamák brit koronagyarmat pénzneme volt 1966-ig paritásban a brit font sterlinggel. Gyakorlatilag csak papírpénz formájában létezett, érméket egy 1806-ban kibocsátott 1pennys kivételével nem vertek. A bahamai dollár váltotta fel, 1 dollár 7 shillingel lett egyenértékű ( 1 font sterling = 20 shilling = 240 penny).

Története

[szerkesztés]

A Bahama-szigetek, melyek addig spanyol uralom alatt álltak, 1718-ban kerültek a brit korona fennhatósága alá. Azonban hasonlóan a többi amerikai brit koronagyarmathoz, először spanyol érméket használtak a készpénzforgalomban. Egy spanyol 8 reálos ( Real de a Ocho, vagy Peso de a Ocho ) ezüstérme előbb 4 brit shilling 4 pennyvel, majd 4 shillinggel és 2 pennyvel volt egyenértékű. Nagy-Britannia először 1825-ben még sikertelenül, majd 1838-ban már eredményesen rendeleti úton ( Order in Council ) bevezettette a brit érmék kizárólagos használatát. Ekkortól az összes brit érme, azaz a bronz farthing (1/4 penny), fél penny, 1 penny, az ezüst 3, 6 penny, shilling, florin, 1/2 korona, korona, és az arany 1/2 sovereign, valamint 1 sovereign bevezetésre került ( 1 font sterling = 1 sovereign = 4 korona (crown) = 10 florin = 20 shilling = 240 penny = 960 farthing). A bahamai font megszűnésének oka, hogy a Bahamák gazdasága már a hatvanas évek derekán erősen az amerikai turizmustól függött, ezért racionális döntés volt egy új, az amerikai dollárral egyenértékű helyi valuta bevezetése Sir Stafford Lofthouse Sands brit gyarmati pénzügyminiszter részéről a font sterling helyett.

Érmék

[szerkesztés]

Az egyetlen bahamai érme, mely a font sterling pénzrendszerben kibocsátásra került egy 1 pennys volt 1806-ban.

Papírpénzek

[szerkesztés]

Bahamas Government

[szerkesztés]

1919-től a gyarmat kormányzósága ( Bahamas Government ) vette át a Bank of Nassau nevű kereskedelmi banktól a papírpénzek kibocsátását. A furcsa, 4 shillinges címletek bevezetésére az volt a magyarázat, hogy azok kerekítve közel 1 amerikai dollárt értek. Akkoriban 1 font sterling, azaz 20 shilling 4.8 amerikai dollárt ért.[1]

1919-es sorozat

[szerkesztés]

Az első, 1919-es sorozatban 4 shillinges, 10 shillinges és 1 fontos címletek kerültek forgalomba. A címletek mérete és dizájnja megegyezett, csak a színük tért el egymástól.[2][3]

V. György király sorozat

[szerkesztés]

Az 1920-as években megjelent második sorozat minden címlete V. György királyt ábrázolta fő motívumként jobbra az előoldalon, balra a gyarmat címere, középen pálmafás tengerpart és vitorlás voltak láthatóak. A hátoldalra az Egyesült Királyság címere került. Szintén 4 és 10 shilling, illetve 1 font névértékben lettek kibocsátva.[3][4]

VI. György király sorozat

[szerkesztés]

Az 1936-ban történt uralkodóváltások, V. György halála, majd utóda, VIII. Eduárd lemondása szükségessé tették egy új széria bevezetését, VI. György portréjával. A dizájn a 4 és 10 shillinges és az 1 fontos esetében hasonlított az előző sorozatra, plusz biztonsági elemként jelent meg a vízjel (Kolumbusz Kristóf profilból) és a polychrom (többszínű) offszet alapnyomat. Az előoldalon jobbra uralkodóportré, balra a gyarmat címere, középre pedig vízjelmező került. A hátoldalon balra az Egyesült Királyság címere, jobbra pedig nagy méretű értékjelzés látható. A címletsor új eleme, az 5 fontos a kisebb névértékektől némileg eltért, az előoldalról hiányzott a gyarmati címer, mely a hátoldalon kapott helyet, ezen az anyaország címerét nem ábrázolták.[3][4]

II. Erzsébet királynő sorozat

[szerkesztés]

A II. Erzsébet sorozat előoldala a királynő képmása kivételével megegyezett a VI. György típuséval. A korábban rendkívül színes hátoldal azonban egyszínűre változott.[3][4][5]

Bank of Nassau

[szerkesztés]

A Bank of Nassau nevű kereskedelmi bank az 1870-es évektől 5 shillinges, 10 shillinges és 1 fontos bankjegyeket bocsátott ki Viktória királynő portréjával. 1906 és 1916 között pedig 4 shillinges, 10 shillinges és 1 fontos bankjegyeket hozott forgalomba a Bahamák címere és a bank elnöke képmásával.[6][7]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Shafer, Neil - Bruce, Colin R. II.: Standard Catalog of World Paper Money Ninth Edition Volume Two - General Issues 1368-1960, Krause Publications, Iola, Wisconsin 2000, ISBN 0-87341-931-6,
  2. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/BAH/BAH.htm
  3. a b c d Shafer, Neil - Bruce, Colin R. II.: Standard Catalog of World Paper Money Ninth Edition Volume Two - General Issues 1368-1960, Krause Publications, Iola, Wisconsin 2000, ISBN 0-87341-931-6
  4. a b c http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/BAH/BAH.htm#BAHAMAS%20GOVERNMENT
  5. Cuhaj, George S.: Standard Catalog of World Paper Money Modern Issues 1961 - Present 15th Edition - Krause Publications, Iola, Wisconsin 2009, ISBN 9780896898370
  6. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/BAH/BAHA0003.htm
  7. Shafer, Neil - Bruce, Colin R. II.: Standard Catalog of World Paper Money Seveth Edition Volume One Specialized Issues Krause Publications, Iola, Wisconsin 1995, ISBN 0873412087