Bentévi

Bentévi
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Királygébics-alkatúak (Tyranni);
Család:	Királygébicsfélék (Tyrannidae);
Alcsalád:	Királygébicsformák (Tyranninae);
Nem:	Pitangus; Swainson, 1827
Faj:	P. sulphuratus;
Tudományos név
	Pitangus sulphuratus; (Linnaeus, 1766)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Bentévi témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bentévi témájú médiaállományokat és Bentévi témájú kategóriát.

A bentévi (Pitangus sulphuratus) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó Pitangus nem egyetlen faja.

Magyar neve valószínűleg a portugál bem-te-vi-ből ered, az pedig a gyakori és jellegzetes kiáltását utánozza.

Előfordulása

Dél-Amerikában gyakori és feltűnő madár, a városokban is előfordul. Mexikóban és Dél-Texasban is költ. A karib-szigetek közül Trinidad és Tobago szigetein él. Trinidadon őshonos faj, Tobago szigetére csak 1957-ben telepítették be. Az 1970'-es években meghonosították a Bermuda-szigeteken is.

Megjelenése

Testhossza 22-27 centiméter, testtömege 63 gramm. Feje fekete, néhány sárgás tarkótollal és erős fehér szemfeletti szalaggal. A háta, szárnyai és farka barnás színűek, vörösbarna szegélyekkel. Melle fehér, hasa sárga.

Alfajai

Pitangus sulphuratus sulphuratus
Pitangus sulphuratus argentinus
Pitangus sulphuratus bolivianus
Pitangus sulphuratus caucensis
Pitangus sulphuratus derbianus
Pitangus sulphuratus guatimalensis
Pitangus sulphuratus maximiliani
Pitangus sulphuratus rufipennis
Pitangus sulphuratus texanus
Pitangus sulphuratus trinitatis

Életmódja

Az élénk és feltünő madár szinte mindenevő. Légykapószerűen vadaszik rovarokra, de kis rágcsálókat is megtámad, sőt sekély vízben még kis halakra és békákra is bukik. Ezenkívül bogyókat és gyümölcsöt is fogyaszt.

Szaporodása

Fákon vagy telefonpóznákon fészkel, fészekalja 2-3 tojásból áll.

Képek

Buenos Aires (Argentína)
Bem-te-vi Rio de Janeiro botanikus kertjében (Brazília)
San Salvador (Salvador)
Fürdő egy szökőkútban

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 1.)
A Jboyd.net rendszerbesorolása szerint 1 faj tartozik a nembe. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
Az Integrated Taxonomic Information System besorolása szerint 2 faj tartozik a nembe. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
Enature.com( 2009. január 15.)
BirdLife International^{[halott link]}
A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963-545-006-0

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap