Bródy Lili
| Bródy Lili | |
 | |
| Bródy Lili 1931 körül | |
| Született | Bródy Magdolna Leona Rebeka 1906. május 6.[1] Királyhelmec |
| Elhunyt | 1962. október 24. (56 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Szántó Rudolf (1933–1937) |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5. parcella, 15. sor, 9. sír) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bródy Lili, született Bródy Magdolna Leona Rebeka (Királyhelmec, 1906. május 6. – Budapest, 1962. október 24.)[3] magyar költő, író, újságíró.
Élete
[szerkesztés]Pályafutását bankhivatalnokként kezdte, majd 1926-ban a Pesti Napló belső munkatársaként kezdett újságírással foglalkozni. A 30-as években a nagyvárosi modern nő életét ábrázoló könnyed, szórakoztató regényei igen népszerűek voltak. A második világháború után a Magyar Nemzet munkatársa, illetve a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt.
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (5. parcella, 15. sor, 9. sír).
Családja
[szerkesztés]Zsidó családban született, Dr. Bródy Kálmán (Börvely, 1864. – Sátoraljaújhely, 1927. május 20.[4]) ügyvéd és Kohn Gizella (Késmárk, 1875. október 21.[5] – 1955.) lánya.[6] Szülei 1925-ben elváltak. Testvére Bródy Ervin (1909–1997) irodalomtörténész, egyetemi professzor, asztaliteniszező volt. Apai nagyszülei Bródy Mózsi és Farkas Rebeka, anyai nagyszülei Kohn Ede miskolci nagykereskedő és Glücksman Ernesztina voltak. Édesanyja öccsének, Izidornak lánya Kende Klára (írói nevén Claire Kenneth).
Első férje Szántó Rudolf [Rezső] (Budapest, 1899. január 12. – 1943) író, újságíró, műfordító volt, akivel 1933. március 23-án Budapesten kötött házasságot. 1937-ben elváltak.[7] Második férjével, dr. Keményffy János Ádám (1905. október 13. – Budapest, 1946. március 9.[8]) magánhivatalnokkal, dr. Keményffy Gyula főorvos és Schermann Etelka fiával 1937. szeptember 11-én Budapesten házasodott össze.[9][10] Lánya Keményffy Margit.
Főbb művei
[szerkesztés]- A Manci. Regény; Athenaeum, Budapest, 1932
- A felesége tartja el; Athenaeum, Budapest, 1933
- Évek a mérsékelt égöv alatt. Versek; Athenaeum, Budapest, 1935
- Első ütem; Athenaeum, Budapest, 1937
- Fehér zászló; Athenaeum, Budapest, 1939
- A játék. Regény; Új Idők, Budapest, 1947
Fordításai
[szerkesztés]- Vicki Baum: Helén doktorkisasszony (regény, Budapest, 1932; 2–5. kiadás, 1943; új átdolgozott kiadás, 1996)
- Balzac: A tours-i plébános (regény, Budapest, 1959)
- Arnold Bennett: Kisvárosi nagyasszonyok (regény, Budapest, 1960)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Bródy Lili, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02334.htm
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
- ↑ Elhunyt Bródy Lili (1962. október 24.) Magyar Nemzet, 18. évfolyam, 249. szám, 4. o.. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
- ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-L9QF-QXYW Halotti anyakönyv Sátoraljaújhely 1927. évi 312. bejegyzés
- ↑ Születési anyakönyv Késmárk izraelita hitközség 1875. évi 15. bejegyzés
- ↑ Bródy Kálmán és Kohn Gizella házasságkötési bejegyzése a miskolci izraelita hitközség házassági akv. 25/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 178/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
- ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6L9G-32?i=290 Halotti anyakönyv Budapest. VIII. ker. 1946. évi 1597. bejegyzés
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 715/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
- ↑ (1937. október 11.) „Érdekes házasság” (magyar nyelven). Délamerikai Magyarság 9 (1195), 11. o. „Budapestről írják: Bródy Lili, az ismert nevű Írónő, aki Dr- Szántó Rudolfnak, az Est-lapok szerkesztőjének volt a felesége, ismét férjhez ment. Uj férje Dr. Keményffy János, a Gazdasági Kutató Intézet titkára.”
Források
[szerkesztés]- Magyar Életrajzi Lexikon
- Névpont
- Új idők lexikona, 1100. o. Online elérés
- Színházi Élet (1932), 8. szám Online elérés
További információk
[szerkesztés]- Zsávolya Zoltán: Elágazó ösvényen. Tanulmányok a magyar modernség női irodalmáról; Orpheusz, Bp., 2016