Brzac
| Brzac | |
 | |
| Kilátás Cresről a Krk-sziget nyugati részére, középen Brzac házai fehérlenek. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Krk |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Darijo Vasilić (PGS) |
| Irányítószám | 51511 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 174 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 05′ 07″, k. h. 14° 27′ 14″45.085400°N 14.453800°EKoordináták: é. sz. 45° 05′ 07″, k. h. 14° 27′ 14″45.085400°N 14.453800°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brzac (olaszul: Bersaz) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Krkhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]A Krk-sziget Šotoventonak nevezett nyugati csücskén Krk városától 12 km-re északnyugatra, a sziget belsejében, de a legközelebbi tengerparttól csak 1 km-re fekszik. A falutól remek kilátás nyílik a tengerre, a Krk és Cres szigetek közötti szorosra. A Marnja-öböllel és a kis tengerparti Glavotok településsel erdei út köti össze. Tőle keletre mindössze néhány száz méterre található a szomszédos Milohnići falu.
Története
[szerkesztés]A település valószínűleg már a 15. század előtt is létezett, mindazonáltal a szigetnek ez a része ekkor még csak gyéren volt lakott. A Frangepánok, hogy fokozzák az adóból származó bevételeiket a 15. században velebiti vlachokat telepítettek ide, akik egy sajátos nyelvet az úgynevezett krki románt (krčkorumunjski) beszélték. Az utolsó e nyelvet beszélő ember Mate Bajčić Gašpović 1875-ben halt meg. A Frangepánok krki uralma 1480-ig tartott, amikor Velence tartva attól, hogy a Mátyás magyar király elfoglalja Frangepán VII. Jánost a sziget átadására bírta. Ezt követően Krk szigetét a Velence által kinevezett kormányzók, velencei nemesek igazgatták, akik viszonylagos önállóságot élveztek.
A 16. század elején a török veszély miatt a kontinens területeiről számos menekült érkezett ide. 1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után 1813-ban Krk osztrák kézre került. Ausztria 1822-ben a Kvarner szigeteivel együtt elválasztotta Dalmáciától és Isztriával kapcsolta össze, mely közvetlenül Bécs irányítása alá tartozott. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 147, 1910-ben 162 lakosa volt.
Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. Lakói mindig mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkoztak. Noha a tenger nincs messze az itteniek megélhetésében nem játszott jelentős szerepet. Az utóbbi időben újra sokan kezdtek foglalkozni olajbogyó termesztéssel. Az itteniek megélhetésében turizmus is fontossá vált, bár nem nélkülözhetetlen.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 147 | 162 | 153 | 164 | 164 | 162 | 190 | 186 | 237 | 225 | 177 | 137 | 108 | 111 | 137 | 172 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falutól 2 km-re északra található a kis Glavotok település. Itt a Frangepánoknak már a 14. században nyári rezidenciájuk állt, melynek egy 1277-ben épített, a szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt kápolnája is volt. 1473-ban Frangepán VII. János a birtokot a ferences harmadrendnek adományozta. 1479 körül rövid ideig a pálosoké volt, majd visszakapták a ferences atyák. Kolostoruk 1507 és 1509 között épült fel a Frangepánok háza helyén.
- A mai Szeplőtelen fogantatás templomot 1507-ben építették.[4] A templom egyhajós gótikus épület, gótikus szentélyboltozattal, kórussal és sekrestyével. A kórust a 17. században meghosszabbították, a homlokzatot 1879-ben újították meg. A templomban értékes márvány oltár áll, oltárképén a Szűzanya a kis Jézussal ismeretlen mester alkotása a 17. századból. A kolostornak gazdag glagolita kézirat és könyvgyűjteménye van. Az itt található festmények és liturgikus tárgyak a 17. és 18. századból származnak. Itt őrizték azt az 1483-ból származó glagolita misekönyvet, amely Zágrábban látható.[5] A kis Glavotok település a 20. század második felében épült ki a kolostor köré. A kolostor közelében kemping és magánszállások is találhatók.
- Glavotok közelében a Čavlena-öböl felett áll a Szent Krizogonusz (Sveti Krševan) ókeresztény vértanú tiszteletére szentelt kis ószláv templom, melyet 1100 körül építettek. Háromkaréjos kőből épített épület boltozott apszissal. A templomhoz a szomszédos Milohnići faluból vezet egy erdei ösvény, de a glavotoki kolostortól is vezet ide egy 4 km hosszú ösvény.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5024.
- ↑ Samostan sv. Marije, Glavotok (horvát nyelven). www.franjevcitor.hr. (Hozzáférés: 2013. június 4.)[halott link]
