Csík Tibor
Csík Tibor | |
Szepesi Györggyel a Budapesten rendezett főiskolai világbajnokságon (Universiade, 1949. augusztus 21.) | |
Született | 1927. szeptember 2. Jászberény |
Elhunyt | 1976. június 22. (48 évesen) Sydney |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Ökölvívópályafutása | |
Versenyszám | harmatsúly |
Klub | Jászberényi Lehel (1944–?) Szolnoki MÁV Magyar Pamut SC |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csík Tibor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||
|
Csík Tibor (Jászberény, 1927. szeptember 2. – Sydney, 1976. június 22.) olimpiai bajnok ökölvívó.
Élete
[szerkesztés]Szegény jászberényi család sarja volt. A Jászberényi Lehel csapatában kezdett sportolni 1944-ben. Ökölvívásban pehelysúlyban kezdett, majd harmatsúlyban versenyzett. Az úgynevezett verekedős stílus képviselője volt. Szakvezetői mondták el róla: minden ellenfele ellen úgy lépett ringbe: vagy kiüti vetélytársát, vagy őt ütik ki. A védekezésre ugyanis nem sok gondot fordított.
Országos bajnokságot 1946-ban és 1948-ban nyert, előbbit a Szolnoki MÁV színeiben, utóbbit pedig a Magyar Pamut SC versenyzőjeként
Londonban, 1948-ban olimpiai bajnok lett harmatsúlyban. Öt mérkőzése volt, mindegyiket megnyerte, a döntőben az olasz Giovanni Battista Zuddas ellen diadalmaskodott.
Hazatérte után Jászberény díszpolgárává választotta, ünnepelte a korabeli lapok tanúsága szerint:
1948. augusztus 21-én: „Jászberényi fiú az olimpiai bajnokok között. Csík Tibor öklöző, a harmatsúly olimpiai bajnoka Jászberény szülötte. Az olimpiai győztes bokszbajnokot szülővárosa Londonból való hazatérésekor nagy ünnepélyességgel fogadja. Csík Tibor Magyarország részére sorrendben a nyolcadik olimpiai bajnokságot szerezte meg. Küzdelmével hozzájárult hazánk harmadik helyezéséhez.” (Tiszavidék)
1948. augusztus 28-án: „Jászberény díszpolgárrá választott két olimpikont. Jászberény város képviselő testülete és közönsége augusztus 25-én díszközgyűlésen ünnepelte Csík Tibor és Gerevich Aladár olimpiai bajnokokat, akik mindketten a város szülöttei. A díszközgyűlésen Tóth György István polgármester elnökölt, akinek előterjesztésére egyhangúlag a város díszpolgáraivá választották a két kiváló sportolót.” (Tiszavidék)
1948. szeptember 11-én: „Csík Tibor ünneplése városszerte. Szabó kisiparosok volt szaktársukat, Csík Tibort ünnepelték, aki meghatottan mondott köszönetet.” (Jászkürt)
Csík olimpiai aranyérmét azonban saját küzdőszelleme mellett Kárpáti Rudolf vívónak is köszönheti a magyar ökölvívósport, mert amikor a magyar csapat Ostendében (Belgium) behajózott London felé, csak ő vette észre, hogy az ökölvívó Csík Tibor tévedésből egy Afrikába tartó hajóra szállt fel.
Az 1949-es Európa-bajnokságon az első fordulóban kiesett. A budapesti, XVIII. főiskolai világbajnokságon (Universiade) harmatsúlyban első lett.[1]
Háromszoros magyar válogatott volt.
Sportkarrierje után eltávolodott a sportágtól, Újpesten dolgozott.[2]
1956-ban Magyarországot elhagyta és Ausztráliába utazott. Alkalmi munkákból, munkanélküli segélyből élt. 1976-ban rövid betegség után hunyt el. Sydney-ben temették el.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Magyar Köztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1949)[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ FVB - Budapest, 1949. augusztus 14–21.. mefs.hu, 2008. október 28. (Hozzáférés: 2010. szeptember 19.)[halott link]
- ↑ Meghalt Csík Tibor, olimpiai bajnok ökölvívó. mult-kor.hu, 2004. szeptember 3. (Hozzáférés: 2010. szeptember 19.)
- ↑ „Az árulók felett aratott győzelem tette lehetővé, hogy ma sportgyőzelmeket ünnepelhetünk”: A kitüntetettek. Népsport, V. évf. 192. sz. (1949. szeptember 26.) 1., 3. o.
Források
[szerkesztés]- Csík Tibor profilja az Olympedia oldalán (angolul)