(Translated by https://www.hiragana.jp/)
Csarnó – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Csarnó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csarnó (Šarišské Čierne)
Csarnó zászlaja
Csarnó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
PolgármesterAndrej Buvalič
Irányítószám086 37
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség300 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság394 m
Terület14,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 20′ 43″, k. h. 21° 22′ 53″49.345278°N 21.381389°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 43″, k. h. 21° 22′ 53″49.345278°N 21.381389°E
Csarnó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csarnó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csarnó (szlovákul: Šarišské Čierne, korábban Šarišské Čorne, ukránul: Csarno) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 14 km-re északkeletre, az Ondava felső folyása mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A településre 1329-ben utalnak először de ekkor ez még név nélkül történik – ekkor a kurimai uradalomhoz tartozott. 1352-től viszont már a makovicai birtok része. A falu nevesítése „Fekethepathak” néven először 1414-ben történik. 1618-ban „Czárno”, 1773-ban „Czarno”, 1786-ban „Cscharno” néven írják.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Csarnó, orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Haiszlin fiókja; 2 r., 221 g. kath., 8 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csarnó, (Krajna), orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban. Duplin fiókja 4 r., 554 g. kath., 6 zsidó lak. Gör. anyaszentegyház.[3]

A 19. században a makovicai uradalomhoz tartozott. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 482, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 345 lakosából 129 szlovák 93 ukrán, 73 ruszin, 49 cigány volt.

2011-ben 308 lakosából 206 szlovák, 79 ruszin, 10 ukrán és 6 cigány.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1819-ben Alexander Pavlovič ruszin nemzetébresztő, költő, görög katolikus pap.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1932-ben, a Szűz Mária kápolna 1765-ben épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]