Csarnó
Csarnó (Šarišské Čierne) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Bártfai | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Andrej Buvalič | ||
Irányítószám | 086 37 | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | BJ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 300 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 22 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 394 m | ||
Terület | 14,02 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 20′ 43″, k. h. 21° 22′ 53″49.345278°N 21.381389°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 43″, k. h. 21° 22′ 53″49.345278°N 21.381389°E | |||
Csarnó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csarnó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Csarnó (szlovákul: Šarišské Čierne, korábban Šarišské Čorne, ukránul: Csarno) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 14 km-re északkeletre, az Ondava felső folyása mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A településre 1329-ben utalnak először de ekkor ez még név nélkül történik – ekkor a kurimai uradalomhoz tartozott. 1352-től viszont már a makovicai birtok része. A falu nevesítése „Fekethepathak” néven először 1414-ben történik. 1618-ban „Czárno”, 1773-ban „Czarno”, 1786-ban „Cscharno” néven írják.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Csarnó, orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Haiszlin fiókja; 2 r., 221 g. kath., 8 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csarnó, (Krajna), orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban. Duplin fiókja 4 r., 554 g. kath., 6 zsidó lak. Gör. anyaszentegyház.”[3]
A 19. században a makovicai uradalomhoz tartozott. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 482, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 345 lakosából 129 szlovák 93 ukrán, 73 ruszin, 49 cigány volt.
2011-ben 308 lakosából 206 szlovák, 79 ruszin, 10 ukrán és 6 cigány.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1819-ben Alexander Pavlovič ruszin nemzetébresztő, költő, görög katolikus pap.
Nevezetességei
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.