Gemkapocs
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A gemkapocs használatával lapokat lehet összefogni. Speciális módon meghajított, 10–12 cm hosszú drótból készül. Az eredeti rendeltetésén kívül csavarhúzóként, pókerzsetonként, fogpiszkálóként, tolvajkulcsként, horgászáshoz horogként, önvédelmi eszközként, vagy mezőgazdasági, kerti szerszámként is használható.
Története
[szerkesztés]
A 13. században lapok összefűzésére már jelentek meg „gyorsfűzők”: a lapok bal felső sarkában egy vágást ejtettek, és textilszalagot húztak azokon keresztül. A nagyobb hatékonyság felé vezető úton az első lépés a varráshoz használt gombostű volt, amit egy amerikai orvos, John Howie talált fel. A New York-i titkárnők hamar észrevették, hogy a gombostűkkel akár tíz lapot is egymáshoz lehet erősíteni. De a gombostűk ellenálltak: szúrtak, és a papírokon csúnya lyukakat és vérfoltokat ejtettek.
Az 1890-es években az irodákban rugókat kezdtek használni (amit 1867-ben Samuel Fey egészen más célra javasolt: címkék ruhára való erősítésére). 1899-ben egy norvég mérnök, Johan Vaaler, rugalmas drótdarabokkal kísérletezve, kigondolt néhány sikeres kapcsot, és találmányára szabadalmat kapott. De Vaaler nem szentelt figyelmet a találmányának, és 1900-ban egy amerikai feltaláló, Cornelius Brosnan szabadalmaztatott kapcsot Konaclip néven.
Ugyanakkor ez az irodaszer a mai formáját a Gem Manufacturing nevű brit cégnek köszönheti, amelyik legkésőbb 1893-ban állt elő a klasszikus dupla ovális formájú gemkapoccsal.
A cég nevéből márkanév (GEM) lett, s ennek a köznevesülése nyomán kapta az iratkapocs a ma is használt magyar nevét: gemkapocs.[1]
Érdekes tények
[szerkesztés]
- Norvégia lakosai számára a gemkapocsnak még mély szimbolikus jelentése is van. Ez azzal a hősies történettel kapcsolatos, ami a második világháború idején zajlott. 1940-ben a nácik, amikor elfoglalták az országot, a kormányzatot is megszállták, és megtiltották a helyi lakosoknak, hogy a száműzött norvég király, VII. Haakon monogramjával díszített gombokat és jelvényeket viseljenek. Akkor a norvégoknak eszükbe jutott a gemkapocs, és elkezdték azt hordani a ruhájukra tűzve, és ily módon a gemkapocs a nép egységének és ellenállásának különös szimbólumává vált. Az állampolgárok hőstette és a feltaláló érdeme nem merült feledésbe: Oslóban 1990. januárban egy gigantikus gemkapocs formájában emeltek emlékművet Johan Vaaler tiszteletére.
- 1990-ben, a hivatalos megjelenés centenáriumán a szerény irodai asszisztens egy norvég bélyegre került.
- Egy uráli városban, Miasszban egy 9,28 m magas emlékművet állítottak a gemkapocsnak, valamint a rajzszögnek, a körzőnek, az ollónak és a vonalzónak, mind acélból. Ez a gemkapocs bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe,[2] a rekord regisztrálásának hivatalos bejegyzése 2010. május 4-én történt.
- A belga Ms. Jeanine Van der Meiren is a gemkapocsnak köszönhetően került a Guinness Rekordok könyvébe. 24 óra alatt 22 025 db gemkapocsból fűzött láncot, aminek a hossza kb. 820 méter lett.
- 1996. július 13–24. között irodai gemkapocsból 20 óra alatt egy 15,02 km hosszú láncot fűzött a szingapúri Boon Lay Community Centre nevű ifjúsági csoport 40 tagja.
Használata a számítástechnikában
[szerkesztés]Az e-mail kliensek gemkapocs ikonnal jelzik a mellékletet.
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Скрепка című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.