Geszta
Megjelenés
A geszta (latinul: gesta), latin szó, jelentése: tettek, viselt dolgok (pl. Gesta Hungarorum – A magyarok cselekedeteiről).
Meghatározás
[szerkesztés]A geszta a középkor egyházi, illetve udvari, epikus műalkotása. Általában latin nyelven íródott, de a középkor közepétől anyanyelvi geszták is íródtak.
Általában az uralkodó vagy uralkodó család, esetleg egy egész nép történetét ismertető írás. Az egyházival szemben az udvari történetírást képviseli, elsődleges célja azonban a szórakoztatás,[1] így a hitelesség kevésbé érvényesül benne, mint a krónikákban. A gesztában keveredhet a valóság és a költészet, fantázia. A krónikákkal szemben nem időrendben, hanem oksági összefüggések szerint épül fel a történet.
Ismert gesták
[szerkesztés]- Gesta Hungarorum
- Gesta Ladislai regis
- Gesta Dei per Francos
- Gesta Francorun et aliorum Hierosolymitanorum – ismeretlen
- Historia Hierosolymitana – nogenti Guibert apát
- Gesta Romanorum (középkori novella- és legendagyűjtemény)
- Gesta Danorum
- Gesta Martyrum
- Gesta Treverorum
- Res Gestae Divi Augusti
- Res gestae Saxonicae
- Gesta imperatoris Friderici
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- A gesta műfajáról általában (sulinet)
- A középkori magyar történelem kútfői Archiválva 2014. szeptember 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- Anonymus gestája (1. online változat) a Magyar Elektronikus Könyvtárból (2. online változat)
- Kézai Simon gestája (1. online változat) ugyanonnan (2. online változat)
- Szabados György: A krónikáktól a gestáig (Irodalomtörténeti Közlemények 1998. 5/6. szám)