Gigantopithecus
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Miocén–Pleisztocén | ||||||||||||||||||||||
 A Gigantopithecus rekonstrukciója
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Gigantopithecus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Gigantopithecus témájú kategóriát. |
A Gigantopithecus egykor Ázsiában élt emberfélék neme; egyfajta óriás orangután a késő miocén és a középső pleisztocén korszaka idején. Szinte kizárólag fog- és állkapocsleleteiből ismert nem. A fogak és állkapcsok méretéből következtetik, hogy magasabb és vállasabb is volt az Afrikában élő gorilláknál. Egyes becslések szerint a hímek 3 méter magasak és 540–600 kilogramm tömegűek,[1][2][3][4] míg más becslések szerint csak 1,8–2 méter magasak és 180–300 kilogramm tömegűek lehettek.[5][6][7][8] Kína területén élt, és csak mintegy százezer éve halt ki, ami azt jelenti, hogy kortársa volt a Homo erectusnak és az archaikus Homo sapiensnek is.[9] Egyes elképzelések szerint a Gigantopithecus túlélő képviselője, illetve utódja a himalájai jeti (amennyiben létezik).
Valószínűleg talpán és kézbütykein járt, ahogy a ma élő csimpánzok és gorillák, tehát életmódja jelentősen különbözhetett az orangutánokétól.
A Gigantopithecustól ezer körüli a fogleletek száma, ezek nagyon különböző méretűek. Korábban úgy gondolták, hogy a nemet erős ivari dimorfizmus jellemezte. Mára a kormeghatározások pontosításával úgy módosult az elképzelés, hogy a folytonos méretnövekedés jellemezte a csoport evolúcióját. Minél későbbi egy foglelet, annál nagyobb a fog.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Christmas, Jane: Giant Ape lived alongside humans. McMaster University, 2005. november 7. [2012. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 6.)
- ↑ (1991) „The ape that was – Asian fossils reveal humanity's giant cousin”. Natural History 100, 54–62. o. [2015. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 0028-0712. (Hozzáférés: 2007. december 6.)
- ↑ Pettifor, Eric. From the Teeth of the Dragon: Gigantopithecus Blacki, Selected Readings in Physical Anthropology [archivált változat]. Kendall/Hunt Publishing Company, 143–149. o. [1995] (2000). ISBN 0-7872-7155-1. Hozzáférés ideje: 2008. január 30. [archiválás ideje: 2017. augusztus 4.]
- ↑ de Vos, J., 1993. Een portret van Pleistocene zoogdieren: Op zoek naar de reuzenaap (Gigantopithecus) in Vietnam. Cranium, 10(2), pp.123-127.
- ↑ Relethford, J.. The Human Species: An Introduction to Biological Anthropology. McGraw-Hill (2003). ISBN 978-0-7674-3022-7
- ↑ Dennel, R.. The Palaeolithic Settlement of Asia. Cambridge University Press (2009). ISBN 978-0-521-84866-4
- ↑ Singh, R. P.; Islam, Z.. Environmental Studies. Concept Publishing Company Pvt. Ltd. (2012). ISBN 978-81-8069-774-6
- ↑ Zhang, Y. and Harrison, T., 2017. Gigantopithecus blacki: a giant ape from the Pleistocene of Asia revisited. American journal of physical anthropology, 162(S63), pp.153-177. doi: 10.1002/ajpa.23150.
- ↑ (1996) „Dated Co-Occurrence of Homo erectus and Gigantopithecus from Tham Khuyen Cave, Vietnam” (PDF). Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 93 (7), 3016–3020. o. DOI:10.1073/pnas.93.7.3016. PMID 8610161. PMC 39753. (Hozzáférés: 2016. március 19.)
Források
[szerkesztés]- R. Dawkins: Az Ős meséje
További információk
[szerkesztés]- Illustration of the huge ape, Gigantopithecus blackii. Credit: McMaster University. Live Science. (Hozzáférés: 2010. október 1.)[halott link]
- Evolutionary trend in dental size in Gigantopithecus blacki revisited, Journal of Human Evolution, 2015. április 17.
