Harkályformák
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nagy fakopáncs (Dendrocopos major)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Harkályformák témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Harkályformák témájú kategóriát. |
A harkályformák (Picinae) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó alcsalád.
Máig 216 recens harkályformát azonosítottak a kutatók.
Tudnivalók
[szerkesztés]Az idetartozó madarak Észak-, Közép- és Dél-Amerikában, valamint Európában, Ázsiában - beleértve Japán, a Fülöp-szigetek és Indonézia egyes szigeteit is - és Afrikában - Madagaszkárt kivéve - fordulnak elő. Ausztrálián és az Antarktiszon nem találhatók meg.
Legfőbb közös jellemzőik: az erős, meghosszabbodott, vésőszerű csőr; a hosszú, ragadós nyelv, főleg a hímeknél a színes tolltaréj; a lábaik négy ujjban végződnek - ezekből kettő előre-, míg kettő hátramutat -; valamint sokuknál az erős és merev, hosszú faroktollak.
Mindegyikük fogyaszt rovarokat vagy azok lárváit; egyesek gyümölcsökkel, diókkal, tojásokkal és apró gerincesekkel egészítik ki étlapjukat.
A fészket faodvakba készítik. A tojások fehérek.
Rendszertani felosztásuk
[szerkesztés]Az alcsaládba az alábbi 4 nemzetség és 31 nem tartozik:[1][2]
Dendropicini
[szerkesztés]- Chloropicus Malherbe, 1845 – 3 faj
- Dendrocopos Koch, 1816 – 13 faj
- Dendrocoptes Cabanis & Heine, 1863 – 3 faj
- Dendropicos Malherbe, 1849 – 12 faj
- Dryobates F. Boie, 1826 – 5 faj
- Leiopicus Bonaparte, 1854 – 1 faj
- Leuconotopicus Malherbe, 1845 – 6 faj
- Melanerpes (Melanerpes) Swainson, 1832 – 24 faj
- Picoides Lacépède, 1799 – 3 faj
- Sphyrapicus S.F. Baird, 1858 – 4 faj
- Veniliornis Bonaparte, 1854 – 14 faj
- Xiphidiopicus Bonaparte, 1854 – 1 faj
- Yungipicus Bonaparte, 1854 – 7 faj
Malarpicini
[szerkesztés]- Campethera G.R. Gray, 1841 – 12 faj
- Dinopium Rafinesque, 1814 – 6 faj
- Geocolaptes Swainson, 1832 – 1 faj
- Hemicircus Swainson, 1837 – 3 faj
- Meiglyptes Swainson, 1837 – 4 faj
- Micropternus Blyth, 1845 – 1 faj
Megapicini
[szerkesztés]- Blythipicus Bonaparte, 1854 – 2 faj
- Campephilus G.R. Gray, 1840 – 12 faj
- Chrysocolaptes Blyth, 1843 – 8 faj
- Gecinulus Blyth, 1845 – 2 faj
- Reinwardtipicus Bonaparte, 1854 – 1 faj
Picini
[szerkesztés]- Celeus F. Boie, 1831 – 15 faj
- Chrysophlegma Gould, 1850 – 3 faj
- Colaptes Vigors, 1825 – 18 faj
- Dryocopus F. Boie, 1826 – 6 faj
- Mulleripicus Bonaparte, 1854 – 4 faj
- Piculus Spix, 1824 – 7 faj
- Picus Linnaeus, 1758 – 15 faj; típusnem
Besorolatlan fosszilis harkályformák
[szerkesztés]Az alábbi fosszilis madarak a kutatások szerint ebbe a madáralcsaládba tartoznak, azonban még nem lehet meghatározni, hogy ezen belül melyik ágnak a tagjai.
- Palaeonerpes (Ogalalla kora pliocén; Hitchcock megye, USA) - talán a Dendropicinikhez tartozik
- Pliopicus (kora pliocén Kansas, USA) - talán a Dendropicinikhez tartozik
- cf. Colaptes DMNH 1262 (kora pliocén; a nebraskai Ainsworth nevű város mellett, USA) - talán a Picinikhez tartozik
Képek
[szerkesztés]-
Gilaszalagos küllő (Melanerpes uropygialis) -
Hercegharkály (Campephilus guatemalensis) -
Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) -
Aranyküllő (Colaptes auratus) -
Fekete harkály (Dryocopus martius) -
Hamvas küllő (Picus canus)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (2006) „Evolutionary history of woodpeckers and allies (Aves: Picidae): Placing key taxa on the phylogenetic tree”. Molecular Phylogenetics and Evolution 40 (2), 389-399. o. DOI:10.1016/j.ympev.2006.02.021.
- ↑ (2006) „DNA phylogeny of the woodpecker genus Veniliornis (Picidae, Picinae) and related genera implies convergent evolution of plumage patterns”. Biological Journal of the Linnean Society 87 (4), 611-624. o. DOI:10.1111/j.1095-8312.2006.00586.x.
Források
[szerkesztés]- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
- ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar nevek egy része
- Fuchs, J. & Pons, J-M. 2015. A new classification of the pied woodpeckers assemblage (Dendropicini, Picidae) based on a comprehensive multi-locus phylogeny. Molecular Phylogenetics and Evolution 88: 28–37. doi: 10.1016/j.ympev.2015.03.016 Reference page
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Picinae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Woodpecker videos on the Internet Bird Collection
- Anatomy and Evolution of the Woodpecker's Tongue
