(Translated by https://www.hiragana.jp/)
Hegedűs D. Géza – Wikipédia Ugrás a tartalomhoz

Hegedűs D. Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegedűs D. Géza
A Ganz Műszer Művek rendezvényén, valamikor az 1970-1980-as években
A Ganz Műszer Művek rendezvényén, valamikor az 1970-1980-as években
SzületettHegedűs Géza
1953. május 7. (71 éves)[1]
Ibrány
Állampolgárságamagyar
GyermekeiHegedűs Barbara (1986)
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1972–
Híres szerepei Barrabás, a gengszter és a Révész
A padlás
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs D. Géza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hegedűs D. Géza (eredetileg Hegedűs Géza, Ibrány, 1953. május 7. –)[2] Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, egyetemi docens, érdemes és kiváló művész a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt rektorhelyettese, a MASZK Országos Színészegyesület elnöke, továbbá a Magyar Színházi Társaság elnökségének és a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsnak (NEÉT) tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Vígszínház egykori MSZMP-titkára.[3][4]

Egyik leánya, Barbara szintén a színművészi pályán van.

Művészneve

[szerkesztés]

Eredeti neve, a Hegedűs Géza helyett Hegedüs Géza író iránti tiszteletből, a névegyezés miatt használja pályafutása kezdetétől a Hegedűs D. Géza művésznevet.[5][6]

Életpályája

[szerkesztés]

Édesapja – aki nagy színházkedvelő volt – Ibrányban volt pedagógus, amatőr színházszervező és később a művelődési ház igazgatója. Az akkor még falu moziját nagyapja építette a házuk mögött, mely államosítása után ő maradhatott a mozigépész. Így Hegedűs D. Géza már fiatalon számos filmet látott, ismerte a vászonról és a – család által járatott – Film Színház Muzsika című újságból a színészeket, illetve az iskola könyvtárában is sokat olvasott. Középiskolába Debrecenbe járt, építészeti technikumba, de a műszaki természetű szakmákhoz semmi köze nem volt. Csak az irodalomórán érezte jól magát, ezért fokozatosan a színház és a mozi lett a menedéke.

Kibontakozásában sokat segítettek tanárai, rendezői, az emblematikus, nagy elődök (Soós Imre, Szirtes Ádám, Horváth Teri és Törőcsik Mari), Horvai István és Kapás Dezső pedig iskolateremtő színészpedagógusai voltak.[7] 1975-ben szerezte meg a Színház- és Filmművészeti Főiskolán az oklevelet, de már harmadév végén Várkonyi Zoltán hívására a Vígszínházhoz szerződött, ahol akkor már fél éve gyakornokoskodott és melynek azóta is tagja. Először a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról musicalbe ugrott be Bill szerepébe, de a Harmincéves vagyok című musicallel debütált. Pályafutása során Fejes Endre, Déry Tibor, Spiró György, Marton László és az egész Vígszínház „Európa-szigete” is nagy hatással volt rá.[7]

Játszott többek között az egri Gárdonyi Géza Színházban, a Szputnyik Hajózási Társaság – Modern Színház- és Viselkedéskutató Intézet – Laborral, a Fügével (Függetlenek Egymásért) és a Szakkör nevű alkalmi formációval. Harmincévesen megtorpant, hajszál híján gyerekorvosnak ment (még épp belefért az orvoskaron a felvételi korhatárba), de váratlanul jött egy felkérés a Radnóti Színpadról, Görgey Gábor Ünnepi ügyelet című kamaradarabjának főszerepére, így a pályán maradt.

Első rendezése az 1987-­es Kőműves Kelemen előadás volt. Tordy Géza, a Pesti Színház akkori művészeti vezetője kereste meg a feladattal, mely igen jelentős volt az életében, innen indult a rendezői pályafutása.

1987 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol 1990 és 1993 között elvégezte a színházrendezői kiegészítő szakot is, továbbá 2000-ben DLA fokozatot szerzett. Doktori disszertációjának címe „Tagadópróba”, amelyet Várkonyi Zoltánról, az iránta érzett tiszteletből írt.[8] A Színház- és Filmművészeti Egyetem docense, megbízott rektorhelyettes volt a Színházi Főtanszakon, valamint tanszékvezető a Színész Tanszéken, a színész szakon osztályvezető tanár.

Mozgalmas időszak volt az életében, amikor az 1970-es, 80-as évek fordulóján szerepelt egy olasz–magyar koprodukciós, a Boccaccio Magyarországon, avagy a zsarnok szíve című Jancsó-filmben, melynek Velencében részt vehetett a bemutatóján, miközben az 1982-ben készült Liszt Ferenc életéről szóló filmsorozatot forgatta Szinetár Miklós rendezésében, aminek kapcsán bejárhatta Európát, de párhuzamosan Budapesten, a színházban is játszott. Számos filmszerepben látható és hallható.

2000 óta a MASZK Országos Színészegyesület elnökségi tagja, 2005-től elnöke. Itt az egyesület által az alapításkor felvállalt színházi szolidaritás – az idős és rászoruló színészekre való odafigyelés – mellett a fiatal pályakezdők támogatásának, a MASZK ösztöndíjrendszer kezdeményezője is. 2006-tól a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja. 2007-ben beválasztották a Halhatatlanok Társulatába.[9] 2011 novemberében az Előadó-művészeti Tanács (EMT) helyett, az előadó-művészeti bizottságok mellett[10] megalakult szakmai fórum, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT) testületébe – a többi taggal egyetemben – intézmények, szakmai érdekvédelmi szervezetek delegálták (megbízatásának időtartama 4, legfeljebb 8 év[11]).

Nős, két lánya van.[12] Egyikük, Barbara, aki 1986. október 6-án született, szintén színész.[12][13]

Színházi rendezései

[szerkesztés]

Színház

[szerkesztés]

Színházi szerepei

[szerkesztés]
2019-ben egy felolvasáson a Nádor Teremben (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele)

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

Tévéfilmek

Hangjátékok

[szerkesztés]
  • Antovics Pavlovics Csehov: A csinovnyik halála (1977)
  • Lope de Vega: Sevilla csillaga (1977)
  • Fekete István: A Koppányi aga testamentuma (1978)
  • Ismeretlen ismerősök - Hunyady Sándor (1978)
  • Kopányi György: Lekésett szüret (1978)
  • Őrsi Ferenc: Legenda a kapitányról (1978)
  • Zola, Emile: Mouret abbé vétke (1978)
  • Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1979)
  • Merle, Robert: A sziget (1979)
  • Voltaire: A vadember (1979)
  • Galgóczi Erzsébet: Közel a kés (1980)
  • Lengyel Péter: Cseréptörés (1980)
  • Thackeray, William Makepeace: A rózsa és a gyűrű (1981)
  • Radoev, Ivan: Az emberevő (1982)
  • Schwajda György: A Szent család (1982)
  • Smuul, Juhan: A zugkapitány (1982)
  • Szabó Lőrinc: A szökevény (1982)
  • Kós Károly: Varjú nemzetség (1983)
  • Lázár Ervin: Lenn a kútban (1983)
  • Vercors: Mesék borogatás közben (1983)
  • Anderson, Edith: Martin Luther King élete és halála (1984)
  • Bárdos Pál: A Kancsal és a démonok (1985)
  • A szegényember öröme - irodalmi kompozíció (1985)
  • Vízparti történet (1985) – Hszi-men Csing[14]
  • Hernádi Gyula: Gólem (1986)
  • Kormos István: N.N. utolsó bolyongása (1986)
  • Mikszáth Kálmán: Krúdy Kálmán csínytevései (1987)
  • Illyés Gyula: Kiegyezés (1988)
  • Márton László: Az istennő fia (1988)
  • Albert Zsuzsa: "S kinyíltak mind a fák" (1989)
  • Bozó László: Gyilkosság a Hungaroringen (1989)
  • France, Anatole: Az istenek szomjaznak (1989)
  • Hernádi Gyula: Homokzsák-keringő (1989)
  • Tükörképünk 37 darabban – Téli rege (1989)
  • Kós Károly: Budai Nagy Antal (1991)
  • Jókai Mór: A hulla férje (1992)
  • Pap Károly: A Szent színpad (1992)
  • Ágh István: Eljárulás István királyhoz (1994)
  • Páskándi Géza: Augustus katonái (1994)
  • Szerelmi történet-féle (1994)
  • Spiró György: Vak Béla király (1995)
  • Yeats: Csontok álmodása (1995) – (rendező)
  • Tandori Dezső: Vér és virághab (1995)
  • Csukás István: Tükörbohócok (1997) – (rendező)
  • Bárdos Pál: A goromba tábornok esete (1999)
  • Páskándi Géza: A szalmabábuk lázadása (1999) (rendező)
  • Gion Nándor: Ez a nap a miénk (2000)
  • Papp Zoltán: Verziók, avagy a honvéd halála (2000)
  • Pennaháborúk - Az Árkádia-pör (2000)
  • Vörösmarty Mihály: Az elbúsult diák (2000) (rendező)
  • Egressy Zoltán: Vesztett éden (2001) (rendező)
  • Fehér Béla: Fültől fülig (2006)
  • Salamon András: Az utolsó perc (2007)
  • Páskándi Géza: Begyűjtött vallomásaim (2009)
  • Benedek Szabolcs: A tárogató (2011)
  • Időfutár (2012)
  • Janicsek Péter és Toepler Zoltán: Mínusz egy (2012)
  • Huncik Péter: Határeset (2013)
  • Kondor Vilmos: Budapest noir (2013)
  • Jonas Jonasson: Az analfabéta, aki tudott számolni (2014)
  • Harmsz, Danyiil: Optikai csalódás (2015)/közreműködő
  • Kőrösi Zoltán: Szerelmes évek (2017)
  • Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét (2017)
  • Lengyel Balázs: A szebeni fiúk (2019)

CD-k és hangoskönyvek

[szerkesztés]
  • Ady Endre – József Attila – Radnóti Miklós válogatott versei
  • Ady Endre versei
  • Az vagy nekem...
  • Barbárok – Móricz Zsigmond novellái
  • Csáth Géza: A varázsló kertje – Csáth Géza novellái
  • Lélektől lélekig – Juhász Gyula és Tóth Árpád válogatott versei
  • Polcz Alaine – Bitó László: Az utolsó mérföld
  • Vörösmarty Mihály: Tündérvölgy – Vörösmarty Mihály válogatott romantikus költeményei

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 3880, https://port.hu/jump/person-3880, 2020. július 7.
  2. ↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 396.
  3. ↑ Szokolay Zoltán. „Vigyázat, omlás- és rablásveszély!” (magyar nyelven). Békés Megyei Népújság, 1989. november 29., szerda 44 (283), 4. o. (Hozzáférés: 2017. június 16.)  
  4. ↑ MSZMP Budapesti pártértekezletei, 1957–1989 (magyar nyelven). Budapest: Budapest Főváros Levéltára (1990). Hozzáférés ideje: 2017. június 16. 
  5. ↑ Kerényi Imre: Médiaegyensúly 2011 - Tóta W. Árpád és a rikácsolás. www.demokrata.hu (2011. március 2.) (Hozzáférés: 2014. január 16.) arch
  6. ↑ Radnóti Zsuzsa: Hegedűs D. Géza 60 éves! vigszinhaz.hu (2013. május 7.) (Hozzáférés: 2014. január 16.) arch
  7. ↑ a b Camus a padláson Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, Egyenlítő folyóirat 10. évfolyam 3. szám - 2012.
  8. ↑ Hegedűs D. Géza doktori dolgozata Archiválva 2014. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, filmacademy.hu
  9. ↑ NAVA Nyolc új taggal bővült a Halhatatlanok Társulata – 2007. október 26.
  10. ↑ 97. ülésnap (2011.06.08.), 228-230. felszólalás (J/7436), parlament.hu
  11. ↑ Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület honlapja: Előadóművészi jogok II. Fejezet Az előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatos jogkörök Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2011. augusztus 25.
  12. ↑ a b Hegedűs D. Géza megmutatja feleségét Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, rtlklub.hu, Reggeli – 2011. október 24.
  13. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=XBu_jnra0jU
  14. ↑ 2015. szept. 6. Vasárnap Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, radio.hu/rtv
  15. ↑ Ibrány Díszpolgára Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, boon.hu - 2006. augusztus 22.
  16. ↑ vigszinhaz.hu Vígszínházi díjazottak Archiválva 2014. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2014. június 16.
  17. ↑ Hegedűs D. Gézáé a Gábor Miklós-díj Archiválva 2015. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, szinhaz.hu/MTI - 2014. április 8.
  18. ↑ Átadták az idei Prima Primissima Díjakat - mandiner.hu

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hegedűs_D._Géza&oldid=27372633”